Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

2f> A SZAHARÁBAN. állott, mint a görögöké, sőt egyik-másik tekintetben a tanítványok túlszárnyalták mestereiket. Az értelmi vezérszerepet, melyet az arabok hat századon keresztül vittek, mi sem mutatja inkább, mint az összes európai nyelvekbe átment sok arabs szó, melyek igen jellemzőleg a tudomány különféle ágaira vonatkoznak : alcliémia, alcohol, alcali, alambic, elixir, sirop, zéró, algebra, zénith, nadir, tariffa, syndicus, escadre, admirális stb. Az algebrának nagy mesterei voltak s ők alkalmazták azt először a geometriára. Fölülmúlták a görögöket és latinokat csillagászati ismeretekben is és legújabban Sédillot nyomára jött a párisi Nemzeti könyvtárban egy arabs csillagászattannak, melyben Kepler és Copernic «fölfedezései» a világrendszerről teljesen föl vannak tárva. Megtanulták ezt mindazok, kik arabs egyetemeken megfordultak, de hazajövet volt okuk ebbeli ismereteikről bölcsen hallgatni: így magyarázható az meg, hogy az arabs főiskolák megsemmisülésével, könyvtáraik elenyésztével az általuk terjesztett ismeretek nagyobb része feledékenységbe ment végkép vagy egy ideig lappangva itt-ott föltűntek ismét «uj fölfedezések» czímén. Csillagászati irodalmuk szerfelett gazdag lehetett; egykorúak följegyzései szerint, magában a kordovai könyvtárban 6000 különféle csillagászati könyv állott az olvasók rendelkezésére. Ezekből neliány latin fordításban maradt fön, egy csekély rész különféle arabs könyvtárakban lappang, legnagyobb része pedig rajongó inquisitorok vallási dühének esett áldozatul. A pusztulástól megmentett s itt-ott elszórtan meglevő kincsek, a tanult araboknak is értelmetlenek, mivel mai napság a jogi, vallási, erkölcsi ós bölcseleti tudományokon, valamint a költészeten kívül más ágakat nem kultiválnak; vagy ha