Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XVIII. Ünnepélyek és közmulatozások

ÜNNEPÉLYEK ÉS KÖZMULATOZÁSOK. 141 ban, egymásnak rohantak s mit a két versenyző az imént tett, hogy az aghának tartva őrületes vágtatásban, midőn már csak arasznyira voltak tőlünk, balkezükkel elsütötték puskáikat, másik kezükkel pedig a kantárszárnak egy ügyes rántásával ugyanabban a pillanatban megfordulásra késztették paripáikat, ugyanezt tette a két száguldó lovascsapat, midőn a lovak orrai már-már érintették egymást. Másodszor megint összecsaptak, de ekkor csak az egyik fél fordult meg a megfütamodást szimulálva. Az arabok csatározási módjában a megfutamodásnak nagy hadászati jelentősége van, melynél fokozott mérvben kell érvényesíteni a lovaglás és a fegyverek kezelésébeni ügyességet. A megfutamodás csak ritkán jelent a szó szoros értelmében menekülést az ellenség elől, hanem oly sakkhuzásnak tekintendő, mely előkészítője a sikernek. Különösen az európai hadseregekkel szemben alkalmazzák fényes eredménynyel a színlelt támadások és megfutamodások hadászati módját, melylyeí az ellenséget kifárasztani, erejét szétforgácsolni törekszenek, hogy alkalmas helyen és időben meglepve egyes csapatrészeket, ezek egymásutáni megsemmisítésével tönkretegyenek oly hadsereget, melylyeí egyenest szembe nem szállhatnának. Abd-el-Kader maroknyi hőseivel évtizedeken át sakkban tudta tartani a francziáknak százezernyi ármádiáját, a legérzékenyebb veszteségeket okozva nekik s talán végleg kimerítette volna őket, daczára a folyton érkező új segélycsapatoknak, ha az egyenetlenkedés hydrája nem üti vala föl fejét a hazafiak táborában. Az, mit a lovasok mindegyike ilyenkor teszen, fölülmúlja a legmerészebb mutatványokat, melyekkel híres mülovarok a czirkuszokban bámulatra ragadnak. Futamodás közben a villámgyors vágtatás, a milyenre csak a páratlanul idomított arabs telivérek