Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton
73 A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÚTON A mai benszülött népességet mi így osztályoznék: I. Mohammedánok és törökök. 1. Turkmen. 2. Kara-kalpak. Nomádok. Letelepültek. (Mind mohammedánok.) I. Nem törökök. | Kirgizek 1. Tádzsikj 2. Galcsa í 3. Dungán. Perzsák. 5. Kipcsak. 6. Özbék. 4. Szárt-Kalmak. II. Törökök. 5. Özbék. 6. Nem özbék „török" (szárt). 7. Tarandzsi. Minden olvasónak, a ki Belső-Azsia néprajzi viszonyaival ismerős, fel fog tűnni, hogy ebből az osztályozásból hiányoznak a szártok, a kiket pedig mindig a letelepült népek főtörzse gyanánt szoktak felsorolni. LERCH, SCHWARZ és még több más újabb író véleményének megfelelően, magam is kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy a szárt szó „nem ethnikus, hanem tisztán kulturtörténelmi jelentőségű", azaz szárt nevű nép tnlajdonkcpen nincs, hanem így nevezik azokat a perzsa és török népeket, a melyek a városokban és falvakban letelepülve, főképen iparral és kereskedelemmel foglalkoznak. Hogy a szárt 1 szó mennyire a letelepültséget fejezi ki, különösen bizonyítja az a kis, mintegy 3000 főre menő moliammedán kalmükktörzs, a melv az Isszyk-kul keleti partján Przsevalszk közelében félig letelepülten, tehát földmíveléssel foglalkozva, szétosztott, határozott földbirtokhoz kötve, maradt hátra. Ezen a vidéken csak a legújabb időkben (az orosz uralom óta) találunk állandó telepeket, s a nomád kalmükkök és kirgizek előtt csak „szárt" földmívelő-kolóniák, mint Csiniként, Aulie-Ata, Akszu, Kasgár stb. voltak ismeretesek; így azután azok a kalmükkök is, a kik áttértek az iszlám vallásra s megtanulták a földmívelést, a szárl-kalmak elnevezést kapták. Ujabb időben a „szárt" fogalom ismét bizonyos ethnikus jelentőségre tett szert, a mennyiben pl. az olyan kirgizeket, a kik valamely ok miatt felhagytak nomád baromtenyésztésükkel, s letelepült földmívesek lettek, ma már nem nevezik egyszerűen szártoknak, hanem rendszeresen a „Csala" (fél) jelzővel illetik őket. így van sok Csala-kazak (letelepült kazak) és 1 Az irodalomban a „szárt" szó mintegy a XV. század óta szerepel „kereskedő" értelemben. A szó legrégibb feljegyzését a „Codex cumanicus" kéziratában találjuk meg a velenczei Szt.-Márkus könyvtárában 1303-ból. Azonban, sajnos, a szövegnek éppen ez a helye sérült, úgy, hogy nem lehet a mondatnak (rejtvény) az értelmét kiböngészni, de minden valószínűség szerint itt is annyit jelent, mint „mercator", kereskedő.
