Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton
43 A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÚTON A derék fiúk munkája gyorsan haladt, s mielőtt még reggelinket befejezhettük volna, már jelentették, hogy podgyászunk már egész rendben, a pályaudvaron van. Krassznovodszkban ismét megvizsgálják az ember útlevelét, részben a délről, idegen területről jövő utasok miatt, részben pedig ellenőrzés szempontjából, mert Turkesztánba különös engedelem nélkül idegen nem teheti be a lábát. 1 Itt is azonnal meglátszott, hogy jövetelünk jelezve volt, s vártak bennünket, mert egy marczona tekintetű csendőr-altiszt várt a láttamozott útlevelekkel a pályaudvar közelében, s szívélyesen segített a pályaudvaron podgyászunkat felkeresni és továbbítani. A középázsiai vasúton most mindennap indul a két végállomásról, mindkét irányban egy-egy postavonat, a melyen az étkezőkocsin kívül 11. és III. osztályú vaggonok vannak, s csak 1900 óta jár vele I. osztályú kocsi is. A kocsik ugyan nem olyan fényűző berendezésűek, mint a transzkaukázusi vasúton, de megvan rajtuk az orosz vasútnak az a megbecsülhetetlen jósága, hogy az ülőhelyeket amerikai mintára alvóhelyekké lehet átalakítani, hogy az ember hosszabb utakat is teljes kényelemmel tehessen meg. Az egész út hosszaTaskentig 1747 verszt, tehát mintegy 1922 km., a melyet a vonat 66 óra alatt tesz meg. A vonatok átlagos sebessége, az állomásokon való tartózkodások nélkül, mintegy 30 verszt, de az állomások beszámításával, minthogy körülbelül 76 állomás van, csak mintegy 20'6 verszt óránként. Az állomásokon általában rövid ideig áll a vonat, csak a főhelyeken, a milyen Ascliabad, Merv, Amu-Darja, Buchara stb., áll meg hosszabb időre, egészen 20 perczig. Mint az összes oroszországi vasutakon, a melyek állami kezelésben vannak, úgy itt is rendkívül mérsékeltek a díjak. A zónatarifát, a mi „vasminiszterünk", BAROSS GÁBOR nagy alkotását az oroszok is elfogadták, s a geniális eszméhez méltó módon valósították meg összes vonalaikon. De hol is volna alkalmasabb és czélszerűbb a zóna-tarifa, mint Oroszországban, a hol ezer és ezer verszt hosszúságú vonalakról van szó ? Az orosz birodalomban 100 zónát állítottak fel, a melyek közül az utolsó a 4661 és 4710 verszt közötti távolságokat foglalja magában. Az első 300 versztre kilométertarifát alkalmaztak, a mely szerint az első osztályban versztenként 3—5, a második osztályban 1—4, s végre a harmadik osztályban átlag egy-egy kopekkel nőnek az árak. Ebben a szomszédos forgalomnak nevezhető csoportban a legalacsonyabb tarifa az első versztre 23 kopek az első, 14 a második és 9 kopek a harmadik osztályban, míg 300 versztre (333 km.) felemelkedik 8.90 rubelre, iiletőleg 5'34 és 3 56 rubelre! A zónaforgalomban azután 300 verszten túl a zónák legalább 25 versztenként következnek egymásután, s minden zóna az előbbinél az első osz1902. április 1. óta Turkesztán teljesen megnyílt a szabad forgalomnak.
