Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton

44 A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÚTON tályban 50 kopekkel, a másodikban 30 kopekkel, a harmadikban pedig csak 20 kopekkel drágul. így azután a legmagasabb zónadíj az első osztályban csak 59 rubel, a másodikban 35'40, a harmadikban pedig 23'60 rubel. Azokon a vonalakon, a melyeken átlépik az európai Oroszország határát, a határon újra kezdődik a zónák számítása. Ugyanez áll a krassznovodszk—taskenti szakaszra is, közigazgatási okokból, mert vasúti jegyet csak Szamarkandig adnak ki, ott újat kell váltani. A mikor mi utaztunk Taskentbe, a vonaton csak második osztályú kocsik voltak, és így a jegy Szamarkandig csak 15 rubel és 60 kopekbe került, onnan Taskentig pedig hat rubelbe, az egész, két és fél napig 14 kép. A közép-ázsiai vasút kiinduló állomása és a régi orosz erődítmény sánczai Krassznovodszkban. tartó út tehát 21 rubel és 60 kopekbe, a mi a mi pénzértékünk szerint, az út rengeteg hosszához képest, igazán nevetségesen csekély 56 koronányi árt tesz ki! A vonatok azonban nagyon tele vannak, s különösen a középázsiai vonalon nem lehetett volna elevenebb a forgalom, mint a mit tapasztaltunk. Néhány útitárs segítségével, a kiket még a hajón ismertünk meg, lefoglaltunk egy kupét, s azonkívül megismerkedtünk még az orosz vasutaknak két gyakorlati dolgával, a minek, tekintettel az utasok nagy számára, igazán örülhettünk. Az egyik intézkedés az, hogy minden utasnak joga van éjjelre hálóhelyet követelni, minélfogva éjjeli útra egy kupéba négynél több utast nem szabad elhelyezni. Az utas így a tengeri hajókon levő hálóhelyekhez hasonló, leeresztett ágyon kényelmesen töltheti az éjszakát. A másik intézkedés az, hogy a kocsiba annyi podgyászt szabad bevinni, a mennyi csak tetszik, hacsak