Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

III. fejezet. A hét folyam országában

A HÉT FO I.YAM ORSZÁGÁBAN 89 32. kép. Az Alexander-hegyláncz Pispektől nyugatra. (A síkban fekvő törmelékkúpból közvetctlenül kiemelkedő hegyléncz típusa.) a melyek mély és széles szakadékos völgyeket vájtak a síkságban, s ennek a völgynek a fenekén kanyarogva siklik tova a folyam, völgyet vájva a völgyben. A völgyek közötti síkságrészek úgyszólván semmit sincsenek erodálva, a mi tökéletesen megfelel a vidék esőtlen klímájának, s úgyszólván még teljesen az ősállapotban vannak. Így halad aztán az ember a teljesen vízszintes síkságon, s nem is sejti, hogy folyóvölgvhöz közeledik, a mely egyszerre, mint 100—150 méter mély, néhány kilométer széles, meredekfalú szakadék állja az ember útját. A völgy fenekéről a szakadékos partok, a melyeket rövid vízmosások szag­gatnak meg, valami dombsornak tűnnek fel, pedig az egész semmi más, mint puszta-plateau meredek párkánya. Dúsabb csapadék hatása alatt ez a kanyónszerű völgyekkel szabdalt, törmelékből épült plateau-vidék dombokká, előhegyekké szakadoznék szét, a mi az esős területeken rendes jelenség. Pispekben néhány órát vesztettem aprópénz beszerzése miatt, mert ez nagyon fontos felszerelése a posta-utazásnak. Ezt a műveletet a postaút felügyelő orvosának, DR. PAULOP-nak a segítségével hajtottam végre, a ki a keleti-tengeri tartományokból való, dorpati származású ember volt, s a ki nagyon sok hasznos felvilágosítással örvendeztetett meg a természeti viszonyo­kat és a népet, különösen a dungánokat illetőleg, kiknek nagy, különösen rizs­termelésre berendezett gazdaságai vannak Pispek közelében. Pispekből a Csu­völgyön át mintegy 17 1/ B verszt hosszú, kitűnő országút vezet a kis Kon­sztantinovszkája faluba, a mely már a Csu hídján túl van. Ez az út valóban gyönyörűség volt, mert a folyó széles völgyét üde-zöld kertek, rizsföldek és ligetek borítják, s ezek között több mazar (szent-sír) festőies romja emel­kedik ; némelyiken még látni lehet a hajdani fayence-burkolat maradványait. Most először tünt fel itt eleven állatélet, a mely különösen a temérdek

Next

/
Thumbnails
Contents