L. Lőkös szerk.: Studia Botanica Hungarica 25. 1994 (Budapest, 1994)

Galambos, István: Boros Ádám és a szervezett Bakony-kutatás (1962-1972)

melletti Miklóspál-hegyet, a tiszafa termőhelyét, s több dolomitvölgyet. Ennek során a Kőris-hegy tömbjében található Márvány-kő- és Bécsi-árokban felfedezték a Taxiphyllum densifolium új lelő­helyét, mely hidat létesített a mecseki és visegrádi-hegységi lelőhelyek között. A tárgyév folyamán elkészítették és leadták a Bakony dolomitjának mohaföldrajza című dolgozatukat (BOROS és VAJDA 1963). 1964-ben hosszas betegeskedése és lábadozása folytán a munka szünetelt. A következő év­ben folytatta a dolomit és mészkő kutatását (Gyenesdiás, bodajki Gaja-szurdok, Szentgál és Veszp­rém környéki hegyek és völgyek). Megfordult a Szentgyörgy-hegyen is, összesen öt napot töltve e helyeken. Ez évben került leadásra a Bakony bazalthegyeinek mohaföldrajzával foglalkozó tanul­mány (BOROS és VAJDA 1965). Év végi jelentése alapján bizonyos, hogy a cikk csaknem kizárólag a korábbi kutatásokra alapozottan született meg, mivel a Szentgyörgy-hegy kivételével bazaltos te­rületen ebben az időben nem gyűjtött. Az 1966-os év első felében elsősorban a nedves rétek moháit tanulmányozta, de figyelmet fordított az egykori malmok mohaflórájára is. "Utóbbiakkal elkéstünk, legnagyobbrészt már nem működnek és mohaflórájuk a múlté" (BTM Adattára, Zirc No. 317-68) írta a tapolcafői vízimal­mokról. A nedves rétek tanulmányozása során Veszprém mellett a Carex lasiocarpa újabb bakonyi előfordulását fedezte fel. 1966 augusztusától ismét betegeskedett, így további gyűjtésekre az év fo­lyamán nem került sor. Július 4-én jelzi, hogy VAJDA LÁSZLÓval tervbe vették a hegység lápjainak mohaföldrajzával foglalkozó dolgozat megírását (BTM Adattára, Zirc No. 69-653). 1967 tavaszán a Déli-Bakony északi peremén gyűjtött, ősszel TALLÓS PÁL kalauzolásával felfedezte a Drepanocladus lycopodioides újabb (második) termőhelyét, gyűjtött Zalaszántó és Tá­tika környékén. Elkészült, s beküldésre került az előző évben jelzett dolgozat (BOROS és VAJDA 1968). Ezt a dolgok rendje szerint a lektor lektorálta, a szerkesztő szerkesztette s bele is javított, mely tényre Ádám Bácsi a következőképpen reagált: "Régi tapasztalat, hogy veszedelmes dolog másnak az írásába belejavítani. Ötven éves írói működésem van, 650 írásom jelent meg. Megbo­csátható nekem, hogy nem szívesen látom az írásomnak a szabatosság, pontosság, egyéni stílus ro­vására, más gusztusa szerinti gördülékenység szerinti kerékbetörését." (BTM Adattára, Zirc No. 69-865). Következő levelében reményét fejezi ki, hogy a szerkesztő "dirmegős-morgós" levelét nem veszi rossz néven (BTM Adattára, Zirc No. 69-866). 1968-ban megrázza a botanikus társadalmat TALLÓS PÁL váratlan halála. Ádám Bácsi is meggyászolja (BTM Adattára, Zirc No. 437-68). Javuló egészségi állapota az év első felében 8 ba­konyi kutatónappal ajándékozza meg. Kitüntetett élőhely nincs, dolomit, bazalt, homokkő és láp egyaránt szerepel a kiszállások célpontjaként. Megfogalmazódik egy bakonyi mohaflóra terve, melyre 3-4 szerzői ívet szántak (BTM Adattára, Zirc No. 2918). 1969 ismét a rossz évek közé tartozik. Retinaleválás következtében egyik szemére elveszti látását, de augusztustól újabb - külföldi utakat is - tervez. A kiszállásokat azonban már csak kocsi és kísérő (szem) segítségével tudja megoldani. Egy szemmel tanul mikroszkopizálni és látni (BTM Adattára, Zirc No. 69-869). 1970- ben keveset s kevés sikerrel gyűjtött a Bakonyban. Egészségi állapota az év második felében javult, de fogyó erejét elsősorban a kárpáti kutatásokra fordította. Ettől eltekintve jelzi, hogy tervezik, egy, a bakonyi szurdok völgyek mohaflóráját ismertető cikk megírását (BTM Adattá­ra, Zirc No. 2406). 1971- ben hasonló a helyzet. Erről Ádám Bácsi a következőket írta: "A Kárpátokra és a Kár­pátmedencékre vonatkozó kutatások nagyon elfoglalnak. Kétszer voltam a határokon túl és még kétszer szándékozunk menni. De a Bakonyt sem akarjuk végleg elhanyagolni. Beláttam azonban, hogy menni alig birok, föl semmit, az empysema miatt. Viszont autó segítségével nagyon becses kutatási eredményeket értünk el Erdélyben és Jugo területen. 71. évemet taposom. Vajda 81 ... hár­man vagyunk (feleségemmel akinél a szememet tartom, Vajda L., ... Nekem három éve csak egy szemem van, nagyon rá vagyok utalva feleségem pompásan begyakorolt szemeire, továbbá moha­vadász gyakorlatára." (BTM Adattára, Zirc No. 72-1718)

Next

/
Thumbnails
Contents