L. Lőkös szerk.: Studia Botanica Hungarica 25. 1994 (Budapest, 1994)

Rajczy, Miklós: Boros Ádám herbáriuma

A következő év folyamán felkelti figyelmét a Veszprém megye területén tervezett malomipari emlékek összegyűjtését célzó program, s jelzi, hogy szívesen írna egy tanulmányt az egykor működő malmok gazdag, s azóta eltűnt mohaflórájáról (BTM Adattára, Zirc No. 72-2342). Az ősz folyamán szakított időt a bakonyi kutatások folytatására is. Utolsó, éves kutatási jelentése és kísérőlevele 1972. december 3-án kelt. Idézem: "Hetek óta kórházi kivizsgálással telik el az időm. A munkával el vagyok maradva. Köszönöm nov. 27-én kelt sorait. A malmokra vonatkozó adatok mind benne vannak "Florisztikai jegyzetek" c. kéziratos évkönyveimben, csak ki kell írnom. A dolgozat ráér 1974-ben is, ha élek. Jó lesz fél évvel később ismét emlékezetembe idézni. Az idén csak egy bakonyi út sikerült, mert részben az egészség, de sokkal inkább a kárpáti kutatások nagyon lekötöttek. Reménylem, kevés idő jövőre is jut a Bakonynak." (BTM Adattára, Zirc No. 2407) Tudjuk, Ádám Bácsi ezen reménye már nem valósulhatott meg. A Bakonyi Természettudományi Múzeum őrzi bakonyi gyűjtései egy részének duplikát példányait, s megvásárolt kb. 7000 darabos különlenyomat gyűjteményét, valamint a Bakony-kutatás tárgyában írt leveleit. IRODALOM BOROS Á. (1920): Ujabb adatok Közép-Magyarország flórájának ismeretéhez. - Bot. Közlem. 18: 39^t4. BOROS Á. és VAJDA L. (1963): A Bakony dolomitjának mohaföldrajza. - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 1: 281-286. BOROS Á. és VAJDA L. (1965): A Bakony bazalthegyeinek mohaföldrajza. - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 4: 331-339. BOROS Á. és VAJDA L. (1968): A Bakony-hegység lápjainak mohaföldrajza. - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményeil : 187-192. SZABÓ I. és SZABÓ L. (1978): Emlékezés Boros Ádámra. - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. Természettudomány 13: 7-8. Szerző címe: GALAMBOS István Bakonyi Természettudományi Múzeum H-8420 Zirc, Rákóczi tér 1 BOROS ÁDÁM HERBÁRIUMA BOROS ÁDÁM egyike a legjelentősebb magyar növénygyűjtőknek, ezen belül kétségkívül kora legtöbbet gyűjtő magyar mohásza. Több, mint 70 ezer lapnyi edényes növényt, és több, mint 120 ezer kapszulányi mohát gyűjtött. Az évek során egyre gyarapodó gyűjtemény külön szobát foglalt el otthonában, ahol a faszcikulusok már a mennyezetig értek. Ez a herbárium volt eleddig a legnagyobb magyarországi magánkézben levő növénygyűjtemény. A hatalmas gyűjtemény gyarapodása és rendezése elképzelhetetlen lett volna felesége, KENYERES JÚLIA áldozatos munkája nélkül, aki nemcsak a gyűjtőutakon volt gyakori társa férjének, hanem nagyrészt rá hárult az új anyag cédulázása és beosztása is. A mohagyűjteményt BOROS ÁDÁM példás rendben tartotta. Nem jelenhetett meg olyan jelentős rendszertani vagy nevezéktani munka a világon, amelynek megállapításait és koncepcióját ne gondolta volna alaposan át. Az általa elfogadott változásokat azonnal végre is hajtotta gyűjteményében. Ez nemcsak a nómenklatúrái átrendezést jelentette, hanem alkalmanként egy-egy csoport újrahatározását is. Ha kritikai megjegyzéseket publikáltak egy-egy exsiccata növényeivel kapcsolatban, a revideáló megjegyzéseit rögtön mellékelte a nála levő példányhoz. Cserére szétküldött