L. Lőkös szerk.: Studia Botanica Hungarica 25. 1994 (Budapest, 1994)
Galambos, István: Boros Ádám és a szervezett Bakony-kutatás (1962-1972)
FELHASZNÁLT IRODALOM SZABÓ L. (1973): Dr. Boros Ádám professzor (1900-1973) agrobotanikai munkái. - Agrobotanika 14: 6-8. SZABÓ L. (1974): Emlékezés Boros Ádámra, a magyar gyógynövényflóra kiemelkedő kutatójára. Herba Hungarica 13(1-2): 7-9. SZABÓ L. GY. (1975): Ádám Boros 1900-1973. Chronica. - Acta Agronomica Acad. Sei. Hung. 24(1-2): 235-236. SZABÓ L. I. és SZABÓ L. (1978): Emlékezés Boros Ádámra. - A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 13(1978): 7-8. SZABÓ L. GY. (1990): Boros Ádám a Gyógynövény Kutató Intézet igazgatója (1945-1957). Gyógyszerészet 34: 429^437. Szerző címe: SZABÓ László Gy. Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszéke H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6 BOROS ÁDÁM ÉS A SZERVEZETT BAKONY-KUTATÁS (1962-1972) A Bakony kiemelkedő szereppel bírt BOROS ÁDÁM botanikai munkásságában. Naplóinak tanúsága szerint 2000 terepen töltött napjának 10%-át használta fel a hegység tanulmányozására (SZABÓ és SZABÓ 1978). Szerepet játszott ebben a Bakony többé-kevésbé atlantikus éghajlati jellegéből adódó különleges növényföldrajzi helyzete, viszonylag könnyű megközelíthetősége is, de életének utolsó évtizedében a szervezett Bakony-kutatás adott ösztönzést, s nyújtott módot a reambuláló gyűjtések végzésére. A Bakony-kutatás, mint tudományos kutatóprogram eszméje PAPP JENŐ ötlete alapján öltött testet, aki a veszprémi Bakonyi Múzeum fiatal entomológusaként indította el 1962-ben, a napjainkban is élő programot. Alapötletét két forrásból merítette (PAPP J. ex verb.): az egyik Veszprém megye régészeti topográfiája induló munkálatai, a másik pedig a LÓCZY LAJOS által kezdeményezett Balaton-kutatás, mely annak idején, a századforduló tájékán, európai viszonylatban is újszerű kezdeményezés volt. A Balaton-monográfia tanulmányait olvasva fogalmazódott meg benne a tájprogram kutatás gondolata, melynek eredménye több száz publikáció, és egy önálló, a Bakony természeti viszonyait kutató és bemutató múzeum Zircen. A program lényege: külső szakemberek bevonásával mind több ismeretet szerezni a Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagjáról, megsokszorozva ezzel a létszámban kicsiny múzeumi kutatógárda hatékonyságát. BOROS ÁDÁM első, bakonyi adatokat tartalmazó dolgozata 1920-ban jelent meg a Botanikai Közlemények hasábjain (BOROS 1920). A Bakony-kutatás 1962-es beindításáig több mint 50 szakés ismeretterjesztő cikke foglalkozik a Bakonnyal, vagy tartalmaz a természetföldrajzi Bakony területére vonatkozó adatokat (SZABÓ és SZABÓ 1978). 1962. december 15-én kelt levelében Ádám Bácsi melegen üdvözli a "Bakonnyal foglalkozó tudományos mű tervét", s jelzi, hogy VAJDA LÁSZLÓval együtt részt kíván venni annak megvalósításában (Bakonyi Természettudományi Múzeum (továbbiakban BTM) Adattára, Zirc No. 104-68). A program keretében végzett tényleges munka 1963-ban indult meg. A reambuláló gyűjtések során elsőként az északi fekvésű dolomitszirteket tanulmányozták. Kedvelt munkamódszerük volt a ritka virágosnövény különlegességekkel bíró helyek tanulmányozása. így 1963-ban felkeresték a Primula auricula subsp. hungarica két termőhelyét (Tobán-hegy, Malom-hegy); a Szentgál