L. Lőkös szerk.: Studia Botanica Hungarica 25. 1994 (Budapest, 1994)

Papp, Beáta: A Boros Ádám emlékülésen elhangzott előadások anyaga - Pócs, Tamás: Boros Ádám, a bryológus

Brit Bryológiai Társaság tevékenysége elismeréséül tiszteletbeli tagjává választotta. A Revue Bryologique, akkor még egyetlen rendszeresen referáló bryológiai folyóirat számára ő küldte egész Délkelet-Európából a recenziókat. A Trianon utáni Magyarországon mintaszerű és korrekt tudományos kapcsolatokat ápolt az utódállamok bryológusaival, PODPERA, SMARDA, DUDA, LAZARENKO, STEFUREAC, POP, PAPP és Ivo HORVÁT kollégákkal. De ugyanígy itthon is igen jó kollegiális kapcsolatai voltak, bár nem félt a polémiáktól és gyakran éles szakmai vitákba keveredett botanikus tekintélyekkel antikonformista nézetei miatt. Talán egyedül néhai GYŐRFFY ISTVÁN szegedi professzorral került olyan jellegű konfliktusba, melyek túlmentek a tudományos viták nálunk megszokott hevességén. Meg kell azonban állapítsuk, hogy még ezekben a vitákban is igen mértéktartó, korrekt és udvarias volt. GYŐRFFY ISTVÁN élete alkonyán ki is békült vele. Ennek a viszonynak ellenpontja volt VAJDA LÁSZLÓval való sírig tartó barátsága és együttműködése. Élete utolsó 25 évében állandóan együtt kutatták a hazai és kárpáti mohaflórát és dolgoztak annak teljes revízióján. Számos nagy felfedezés és közös publikáció ennek az együttműködésnek az eredménye. Szemléletükkel nagyszerűen kiegészítették egymást. BOROS ÁDÁM a szélesebb kitekintésű, általánosabb tudású, határtudományokban is jártas botanikus, sokkal nagyvonalúbb, intuitívebb természet. Ugyanakkor VAJDA LÁSZLÓ számára szinte ott kezdődött a bryológia, ahol BOROS ÁDÁM abbahagyta. Magára vállalta közös gyűjtéseikből a nehéz, anatómiai vizsgálatokat igénylő, kritikus csoportok meghatározását, vizsgálatát. BOROS ÁDÁM mindig tudta, hol az a szikla, ahol érdemes mohákat gyűjteni, VAJDA LÁSZLÓ pedig alaposságával, türelmével, minuciózus munkával meg is találta azokat. Barátságuk, egymás segítése és együttműködésük sírig tartóan felhőtlen volt és bizonyára mind a ketten hatványozottan többet értek el így a bryológia terén, mint egymás nélkül tudtak volna. Végezetül nagyon kedves kötelességemnek tartom megemlékezni arról, hogy mit tett BOROS ÁDÁM egy új mohász nemzedék fölneveléséért, ismeretei átadásáért, értünk, mai bryológusokért. Igen nagy szeretettel és lelkesedéssel szervezte meg a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magántanárként bryológiai speciálkollégiumait. Az én generációm igen sokat kapott ezeken a rendszerint lakásán tartott bryológiai órákon, ahol bemutatta legújabb, legérdekesebb gyűjtéseinek anyagát mikroszkópon kedves felesége, KENYERES JÚLIA által prezentált tea kíséretében. Nem volt ezeknek az óráknak semmi rendszeres vezérfonala, de ami mégis volt, az az érdekes vizsgálati anyagon kívül az ő hozzá fűződő élménye, gazdag tapasztalata, amit nekünk élvezetes elbeszélés keretében adott át. Használhattuk óriási magángyűjteményét, gazdag könyvtárát. Herbáriuma szentély volt, ahol a hatalmas fasciculusok tetején a porrétegre is vigyázni kellett. Bármikor szívesen látott az órákon kívül is, ha telefonon vagy személyesen megkerestük. Sokat mesélt híres botanikusokról, akiket ismert, vagy akikkel levelezésben állt. Mindig tudott lelkesedni, ha saját mohagyűjtéseinket elhoztuk hozzá és abban valami érdekes, említésre méltó is akadt. A ház, amelyben lakott, családi magántulajdon volt és maradt a nehéz időkben is. A legfelső szinten lakott nagybátyja, ki sokat segített neki a bibliográfiai adatgyűjtésben, többször hivatkozik rá munkáiban. Az alatta lévő szinten pedig fia lakott, így minden emelet egy generációt jelentett. A ház kertjében gyűjtőútjairól hazahozott növényérdekességek nyíltak. Az Áldás utca 4. számunkra, ifjú mohász tanulók számára egy elvarázsolt kastélynak tűnt, melynek ő volt a nagyszakállú varázslója. így emlékszem én egyik kedves tanítómesteremre, BOROS ÁDÁMra, mindannyiunk "Ádi bácsijára". Szerző címe: PÓCS Tamás Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszék H-3301 Eger, Pf.: 43 Leányka u. 4-6. D épület