L. Lőkös szerk.: Studia Botanica Hungarica 25. 1994 (Budapest, 1994)
Papp, Beáta: A Boros Ádám emlékülésen elhangzott előadások anyaga - Pócs, Tamás: Boros Ádám, a bryológus
Studia bot. hung. 25, pp. 91-102, 1994 A BOROS ÁDÁM EMLÉKÜLÉSEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK ANYAGA Összeállította: PAPP Beáta A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára és a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya és Gyógynövény Szakosztálya rendezésében BOROS Ádám professzor halálának 20. évfordulója alkalmából, 1993. február 19-én 11 órakor ünnepi előadóülésre és egy emlékkiállítás megnyitására került sor Budapesten, az MTM előadótermében. A kiállítást, melynek rendezője PAPP Beáta, JÁGER Edit, HORVÁTH Csaba és RAJCZY Miklós volt, 1994 folyamán az országban több helyen felállították, így megtekinthető volt Mosonmagyaróváron, Gyöngyösön és Egerben is. A nagy érdeklődésre való tekintettel az előadóülés programjában elhangzott hat előadás nyomtatásban való megjelentetésére is lehetőség nyílott. BOROS ÁDÁM, A BRYOLÓGUS BOROS ÁDÁM botanikai életművének meghatározó része a bryológiai tevékenység. Nemcsak azért, mert száznál jóval több a mohákról szóló tudományos és népszerűsítő közleményeinek száma, hanem, mert iskolateremtő egyéniségével több generáció érdeklődését fel tudta kelteni az addig alig kutatott terület iránt és megfelelő segédkönyvek, kézikönyvek megírásával, speciálkollégiumok tartásával közkinccsé tudta tenni ismereteit a fiatalabb és idősebb érdeklődők számára. Ha ezt a bryológiai életművet áttekintjük, egyrészt megfigyelhető benne a tendencia nem csak a szűkebb haza, hanem az egész Kárpát-medence mohaflórájának rendszeres és alapos megismerésére, másrészt pedig megfigyelhetők bizonyos kristályosodási pontok, különleges fajok illetve élőhelyek körül, melyeket igen jó ráérzessél választott meg, vagy fedezett fel és kutatott a többinél sokkal részletesebben. Elég fiatalon célul tűzte ki az egész Kárpát-medence nagy összefoglaló mohaflórájának megírását. Részben egyedül, később pedig VAJDA LÁszLÓval közösen bejárta a terület minden fontos részét. Az adatok pontos naplókba, majd egy hatalmas kartotékkatalógusba kerültek, mely ma is az egész Kárpát-medence mohaflórájának legrészletesebb információ bázisa. Ennek ugyan csak kevés része jelent meg halála után, tanítványai által sajtó alá rendezve, viszont az érdekesebb adatokat számos publikációban közölte és a mai országterületre nézve nagy összefoglaló munkáiban mégis napvilágot láttak adatai, ha nem is olyan részletességgel. Ezek között legfontosabbak az 1953-ban megjelent "Magyarország mohái" és az 1968-ban megjelent, akkor igen korszerű "Bryogeographie und Bryoflora Ungarns." Az egész ország területére vonatkozóan mintegy 20 hosszabb adatközlő cikke jelent meg, egyes területekről még ezen kívül számos, így tíznél több egyenként az Alföldről, az Északi-, a Kelet-Kárpátokról vagy a Magyar Középhegységről. Egyes érdekes, ritka fajok elterjedésével, ökológiájával külön cikkekben is foglalkozott, azok új lelőhelyeit fedezte fel. Ilyenek a Bryum globosum a Tátrában, melynek kapcsán elemzi a tátrai mohaflóra arktikus-alpin elemeit, de ilyenek a dunai Cinclidotus-ok, a rendszertanilag vitatott helyzetű délkeletalpesi-illyr-kárpáti Atrichum haussknechtii, a boreális Meesia hexasticha, a Paludella squarrosa, a szubmediterrán Grimaldia és Studia Botanica Hungarica 25, 1994 Hungarian Natural History Museum, Budapest
