G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

Termőhelyi viszonyai: Klima: egyaránt él a szélsőséges klimájú száraz, meleg Nagyalföldön, valamint a legcsapadékosabb és hűvösebb nyugatmagyarországi részeken. A Magyar Középhegység peremrészein minden sziklagyepben, erdő­tisztáson gyakori. Ökológiai igénye tágasabb az előző fajokénál, mert megta­lálható a kimondottan xerotherm, de a mezofil viszonyok között is. Az -utób­binál az évi csapadékátlag 600 mm felett van. - Szubsztratum: az irodalom mészkedvelőnek ismeri.Hazánkban azonban egyaránt előfordul gyengén meszes és savanyú talajon, bázikus homokon és sziken, mészkő és andezit hegységek sziklagyepjeiben, utak mentén, tölgyes és kisavanyodó fenyves erdőkben. Ta­laj pH méréseim is ezt a kettősséget mutatják. pH értékek: 5, 5-5,9» valamint 6,6-7,5. így nemcsak klimatológiailag, hanem a szubsztratum pH-ja szerint is tágabb ökológiai igényű. Társulás : Ahogy ökológiai igénye és hazai elterjedése szélesebb skálájú, úgy társulási viszonyai is kiterjedtebbek. Sorozat- és osztálykarakterfaja közép­hegységeink mésztartalmú talaján élő xero-, thermo-, fotofil Fulgensietum ful­gentis társulásnak, melyben megjelenése a többi Cladonia fajjal együtt a tár­sulás optimális fázisát jelenti. Az előbbinél nedvesebb mikroklimájú, a szikla­gyepekben levő Cladonietum symphycarpiae , ennek csoport-karakterfaja, gyen­ge dominanciaértékkel (KLEMENT 1955). A Festucetum vaginatae a) arraboni­cum , b) danubiale társulások moha-zuzmó szintjében a Cladonia foliacea-Cl. magyarica synusium tagja (GALLÍ 1968/a). A nyugatmagyarországi csarabos erdei-fenyves ( Genisto nervatae-Pinetum styriacum callunetosum ) lokális asz­szociáció moha-zuzmó szintjében differenciális faj (POCS 1965). Ez a termő­hely tápanyagban szegény, savanyu talajú, viszonylagosan száraz. Ennek a fajnak cönológiai feldolgozása más savanyú talajú erdei, vagy sziklagyeptársu­lásokból hazánkban még nem készült el. Cladonia furcata (HPS. ) SCHRAD. Ez a nagyon variabilis és általánosan elterjedt faj magasabbrendú növényekkel is konkurrál, xerotherm .termőhelyeken hazánkban különösen két varietasa el­terjedt: Cl. furcata var. subrangiformis és a var. palamaea . Xerofiton jelle­güknél fogva munkámban e két varietast tárgyalom részletesen. 15/a Cladonia furcata fHDS.)SCHRAD. var. subrangiformis (SANDST. ) ABBAYES in Abb. Bull. Soc. Sei. Bretagne, 193 7, 14:154. - Syn. : Cl. subrangiformis SANDST., 1922. - Cl. subrangiformis f. subuliformis SZAT.. 1938. ­Cl. sub­rangiformis f. truncatula SZAT. , 1938. Leirás: A Cladnnia furcata-hoz nagyon hasonló. Telepi pikkelyek hiányoznak. Podetiuma hosszúkás kihegyezett végű, az alapján ráncos, szemölcsös, repe-

Next

/
Thumbnails
Contents