G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 10. 1975 (Budapest, 1975)

Verseghy, Klára: Talajlakó xerofiton zuzmófajok ökológiája és elterjedése Magyarországon (II.) s néhány taxon revíziója

ter Csóka et Csákberény (T)T - mt. Bakony: Gaja-szurdok pr. Bodajk (V)V m. Bér-hegypr. Tés (T)V - in valle Bitva-patak pr. Bakonyjákó (V)V - V/4 m. Kis erdőtető pr. Tihany (F)F - f. subcandida (ACH. ) ZAHLBR. III/4 mt. Bükk: and Lillafüred (GY, F)F - m. Látókő pr. Mályinka(F)F - m. Bélkő pr. Bélapátfalva (F)SZ - m. Buzgókő pr. Varbó (F)F - in valle Hór-völgy pr. Cserépfalu (F)F - Mónosbél (F)F - m. Tarkő (H)SZ - m. Magoskő pr. Ômassa (F)F - V/Z mt. Budai-hegység: Lipótmező ad Budapest (L)SZ - Ördögorom (SZ)SZ - m. Csiki-hegyek pr. Törökbálint (T)SZ - V/3 mt. Vértes: m. Csókakő (B)SZ - inter Szár et Vérteskozma (T)SZ - mt. Bakony: m. Bér-hegypr. Tés (T)SZ - ad vias pr. Bakonyjákó (V)V - V/4 m. Sátor-hegy pr. Vörösberény T(SZ) - Szigliget (SZ)SZ. Termőhelyi viszonyai: Klima: termőhelyein az évi átlag csapadék 500-600 mm, középhegységeink montán régiójában 700 mm is lehet, de itt már ritkán fordul elő. Főként napos, száraz hegyoldalak gyep szintjében, vagy sziklakibúvások málladéktalaján él, ahol a hő- és szárazságviszonyok még mikroklimatikusan fokozódnak. Nem kedveli, csak eltűri a szárazságot. Erre utal elterjedése és gyakorisága Középeurópában a szubalpin és az alpin régióban is (in Fulgensietum alpinum POELT assz. , KLEMENT 1955). - Szubsztratum: Homokon, dolomit vagy mészmálladékos talajon, ritkán félig kötött humuszon, vagy löszön található. Méréseim szerint gyengén bazifil, 7,3-7,8, ritkábban 6, 5 pH-u talajon él. Társulás

: A Fuleensietum fulgenti

s GAMS társulás csoportkarakterfaja. MARSTALLER (1969) szerint karakterfaj az Endocarpetum pusilli asszociációban is. A hazai Endocarpetumb

ól azonban hiányzik (GALLÉ 1964). 11. Parmelia pokornyi (KÖRB. ) SZAT. in MBL. 1925. 24:67. - Syn. : Imbricaria pokornyi KÖRB, apud POKORNY, 1860. - Imbricaria ryssolea HEUFL. apud HAZSLINSZKY, 1864. - Cornicularia ryssolea HAZSL. , 1884. - Parmelia ryssolea NYL. var. pokornyi OLIV-, 1907. - Parmelia prolixa var, pokornyi ZAHLBR. 1903. MASSALONGO és HAZSLINSZKY Cornicularia-nak (1884), ZAHLBRUCKNER a Parmelia prolixa varietasának tekintette, felismerve a fertilis példány és a sürü rhizinák alapján a Parmeliák-hoz való tartozását. ANDERS (1928) jól elválasztotta a Parmelia prolixa másik varietasától: a var. ryssolea-tól. A legújabb irodalomban (GAMS 1967) mindkét varietas önálló fajként szerepel. Habitatra és termőhelyi vonatkozásban a P. pokornyi és a P. ryssolea nagyon hasonlítanak egymáshoz. Ez utóbbinál az ágak hajlékonyabbak, nem dorsiventralisak, hanem radialis szerkezetűek, a rhizinák rövidebbek, vékonyabbak, a vastag falú hifákból képződött kéreg a telepágacskákat cylindrikus köpeny formájában veszi körül, ami keresztmetszetben zárt gyűrűként jelenik meg. ANDERS szerint a P. pokornyi és a P. ryssolea között átmeneti formák is vannak. HILLMANN (1936) csak termőhelyi modifikációnak tartja. GYELNIK (1931) a Parmelia pokornyi rokonsági körét és leszármazását az előző szerzőktől