J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 4. 1966. (Budapest, 1966)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez II.

48 Phaeocollybla lugubri

s (FR.)HEIM Magyarország nyugati határszéléről, az Alpok keleti előteréből vált ismertté ennek az európai irodalomban ritkának jelzett fajnak az első hazai adata. Herbárium! adat: Szakonyfalu, Vas megye, Picea excelsa-val elegyes Luzula mészkerülő bükkösben, 1963. X.3. leg.: BABOS M. - BOHUS Gr. A gomba kalapja jellegzetesen csúcsos; zsemlyeszinüvörösesbarna-olajzöldes árnyalatú. Lemezei fakó testszinüek, foltosak, majd roszdabarnák. Tönkje mélyen gyökerező, többékevésbé megcsavarodó; felül fehéres, lefelé vörösesbarna szinü. Szaga retekszerü, ize keserű. Spórái sárgásbarna szinüek, ovális-mandulaalakuak, pontozottak; méretük: 7-8,5x45,4 mikron. HEIM, R. (1930) által közölt ábrával a gyűjtött anyag teljesen megegyezik. Tricholoma sulphurescen

s BRES. Kevés adattal rendelkező, ritka (KÜHNER,R. - ROMAGNESI, H. 1953) középeurópai faj. Magyarországon eddig csak egy példánya került elő. Herbáriumi adat: Mátra-hegység: NagylápakŐ, Vaccinium myrtillus-os Luzula mészkerülő bükkösben, 1963.IX.23. leg.: BABOS M. - BOHUS G. A gyűjtött gomba szinei egyeznek BRESADOLA, J.: Icon. Myc. 110.ábrájával, termete azonban kisebb, az irodalomban megadott méretek alsó határán van. Kalapja 4,5 cm átmérőjű, érintetlen állapotban a közepén bőrszinü, a széle felé fehéres. Lemezei eleinte fehérek, később testszinüek. Tönkje fehér. Jellegzetes, feltűnő tulajdonsága a sárgulás: fogásra a gomba először kénsárga, majd sötét krómsárga lesz. Ize kissé csipős (Piláf ,A.(1951) szerint: *Ize mérsékelt, esetleg utó-