J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 4. 1966. (Budapest, 1966)

Babosné Greskovits, Margit: Adatok Magyarország ritka kalaposgombáinak és pöfetegféléinek ismeretéhez II.

49 lag egy kissé kesernyés"). A francia szerzőknél (KÜHNER,R. ROMAGNESI, H. (1953) emiitett gyümölcsre emlékeztető édeskés szag nem volt észlelhető, a fiatal gomba gyengén kellemetlen szagú (retekszerü szag) volt. Spórája gömbölyded, 4-4,7 mikron átmérőjű. Lycoperdon mammaeform

e PERS. Mind a cseh (Flora CSR - Gasteromycetes, 1958), mind pedig a német (KREISEL,H. 1962) irodalom közli e faj magyarországi előfordulását, ugyanakkor viszont a hazai irodalom nem tesz emlitést róla. Ennek magyarázata az, hogy HOLLÓS L.: „Magyarország Gasteromycetái" (1903)c.munkájában Budapesten, a Nagykovácsi erdőben SZABÓ Z. által gyűjtött példányokat Lycoperdon umbrinu

m PERS. var. velatu

m (VITT.)H0LLÓS néven közölte. (A Természettudományi Muzeum herbáriumában elhelyezett példányon azonban a név helyesen, Lycoperdon velatu

m VITT.-ként szerepel, mely elnevezés a L.mammae

forme PERS. szinonimja.) Érdekes az, hogy ez a gomba már az előbb emiitett anyagot megelőzően is került HOLLÓS L. kezébe (Tótfalu, Vas megye, 1899.IV. leg.: MÁRTON J.), de azt L.excipullform

e SCOP.-nak határozta. Ezen túlérett példányok tetején nem látható a L.mammae

form

e-ra jellemző, pelyhes, többé-kevésbé kered foltokra szakadozó burokmaradvány, ellenben a tönkszerü rész érintetlen helyein szabadszemmel is jól láthatóak. A harmadik - SMARDA,F. által meghatározott és publikált (Flora CSR, 1958) anyag - HOLLÓS L. saját gyűjtéséből származik (Hidja-Apáti, Tolna megye, 1927.IX.9.). HOLLÓS L. „Szekszárd vidékének gombái" (1933) c. dolgozatában nem emliti ezt az általa meg nem határozott,illetve fel nem ismert fajt. Az utóbbi években további négy adat vált ismertté a Magyar Középhegység területéről. Nagyobb példányszámban termett 1963.IX.6.-án a Budai-hegységben, a Csúcshegyen. I