J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 2. 1962. (Budapest, 1962)
Dr. Boros, Ádám; Dr. Tímár, Lajos: A Tisza-Körös-Maros közének mohái I.
37 b/ A szikesek mohái: Rieda sorocarp a. R> clllifer a, Oxyinltra paleace a, Ceratodon purpureu s, Tortella lncllnat a, Pleurochaete s quarros a, Barbula vineali s, 3. unguiculat a, B. falla x, B» faorschuchian a, B. convoluta /csak a homoktertilettel érintkező vonalon/, Syntrichla rural l g t Pterigoneurum pusillu m, Alolna ericifoll a, Phascum acaulon, Pottia bryoide e, Funarla hungaric a, F.hygrometric a, 3ryum argente un, B. alplnu m, B. pendulu m, B. bicolo r, B. caeapltlciu m, Drepanocladua aduncu s /var, kneif f i/. Campt othocium lutsscen s, Hypaum cupressiform e. A szikesekre jellemző első sorban a Funaria hungaric a, továbbá a Riceia eiliífer a, Oxymltra paleace a, Barbula vi- n eall s, Bryum alpinu m, Brachythecium albican s« Az árterek és folyómedrek évente rendszeresen elöntött talaján kiterjedt kaszálók / Alopeeuretum pratensi s, Agroatldatua alba e/, szikes mocsarak / Bolboschoenetum maritIm i/,maga8ságoe növénytársulások / Caricetum gracili s /, és nádasok / Soirpeto-Phragmltetum / Tannak. A kaszálók talaja öntésiszap, a vizi-mocsárl növényzeté pedig humuszos iszap vagy agyag. 2. A folyómeder és az ártéri talajok mohái /ártéri töltésen belül és kiviil/: Merchantla polymorph a /mederben is/, Rlccla crystallin a, R. froatl l /a mederben/, R. glanc a, R. rhenan a, ffeisia vlridul a, W. rutllan s, Barbula ungulculata /vederben ia/, Pterlgoneurum pusillu m, Phascum acaulo n, Pottia rufescen B, Acaulon triquetru a /mederben is/, Fhyscomltrella paten a, P. eurystomtu n /GYŐRFFY szerint/, Punarla hunfiarica, F.hygrometrlc a, Knlobryum albican s /meder,GYŐKPFT szerint/, Bryum argenteu m /meder is/, B.caesplticlu m /homokos talajon/, Amblystegium kochl l, A. •arjn a, A. ripart u m. Prepanocladua aduncu s /var. kneif fi i/, Ca mptotheclum luteecen s. Jellemző mohája a hullámtér fövényének a kiavizállás idejében, főleg ősszel, a Rlccla frost I i, R. crystallin a. Phyacomltrella paten s, a Hanocyperlo n társulások mohaezintjében.
