J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 2. 1962. (Budapest, 1962)

Dr. Boros, Ádám; Dr. Tímár, Lajos: A Tisza-Körös-Maros közének mohái I.

38 3. Uta

k. A legnagyobbfoku az emberi befolyás - a felszántott területek után - a közlekedés utvonalain /töltések, utak mente, sétányok, árkok partja, földhányások, romtalajok/, és mellettük. Virágos növényeikkel együtt a nagyobb szélsőségeket, a taposást ée a fokozottabb nitrifikációt moháik is tükrözik. Az ártéri töltések a legszárazabb /napnak, szélnek kitett/ termőhelyek. Mesterségesen létrehozott, bevetett és csakhamar xerofil gyomoktól elnyomott gyepjei és mchái /Alopecuretum pratensi

s

/ a kaszálást és részben a taposást is egyaránt tűrik. a/ Az ártéri töltéseink mohái: /ide sorozandó a szegedi „Körtöltés" is/: Barbula falla

x, Syntrichla rurall

s, Pterlgoneurura pu3illu

m, Phascum acaulo

n, Ph.curvlcollu

m, Pottia lanceolat

a, Bryum argent

eu

m, Campthoteclum lutescen

s, Brachythecium albican

s, B•popu1eu

m,

Eurhynchium swartzi

i, Rhynchosteglum megapolitanu

m. b/ Az utak mente, sétányok, árkok partja, földhányások,különféle romtalajok. Ruderalis termőhelyek. Gyomnövényzete /

Lolietum perenni

s, Hordeetum murlni stb./ alatt sok a moha. Az árnyas falak mentén, nap nem érte „világitóudvarok"-on pedig egyedül a mohák képesek élni. Az utak mente, sétányok, árkok partja, földhányások, romtalajok mohái:

Marchantia polymorph

e, Ceratodon purpureu

s, Barbula ungulculat

a, Syntrichla rurali

s,

Pterigoneurum pusillu

m, Phascum acaulo

n, Pottia lanceolat

a, P.bryoide

s, Acaulon triquetru

m, Funaria hungaric

a, P. hygrometrlc

a, Bryum argenteum, Camptotheclum lutescen

s, Brachythecium albican

s, B. salebrosum, B. rutabulu

m, Eurhynchium swartzi

i, Rhynchostegium megapolltanu

m. 4. Kulturtalajaln

kon /szántóinkon/ csak a tavaszi fogasolásig - többnyire csak a juvenilis állapotig - nőnek mohák. Éppen az ellenük való védekezés miatt alkalmazzák a fogasolást. A lösztalaju lucernavetés tavaszi és az ugarok őszi mo-