J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 2. 1962. (Budapest, 1962)
Dr. Boros, Ádám; Dr. Tímár, Lajos: A Tisza-Körös-Maros közének mohái I.
34 Talaja az óholocén terraszokon szikes-, infúziós lösz és öntésiszap vagy réti agyag. É.-on a Szolnoki hátság és a Körösvidék /Körösök köze/, D.-en a Békés-Csanádi hátság határol ja. A Körös jobbpartjának távolabbi vidékével már nem foglalkozunk. 3. Marosmente. Az országhatártól Ny.-ra a Maros tápéi torkolatvidékéig tart. A folyók mentét, különösen a Körösmentét szikes-agyagos felszinü terraszfoszlányok kisérik. Ezeknek jobban előreugró nyúlványait az árvizgátak a mai hullámterekhez kapcsolták. 4. Békés-Csanádi hétság. Pleisztocén homokvonulatokkal, nagykiterjedésű szikesekkel tarkitott lösstábla. A folyók felé alacsonyodó szikes terraszok köritik /pl. a hódmezővásárhelyi Kopáncs/. 1. A mohakutatás története A négy kistáj moháinak kutatása nem volt folyamatos és tervszerű. Az első adatokat KOREN I. szarvasi tanár a Körös mentéről, Szarvas környékéről közli 1873-ban. Sajnos, KORÉN adatainak egy része örökre kétes marad.Az első szarvasi flórában /1373/ összeállított mohaadatokat HOLUBY az CSZ-ben kritikai megjegyzésekkel kisérte. Ezeket az adatokat KORÉN második flórájában /1382/ elhagyta, de nem helyesbbitette. A másoktól meg nem erősitett adatok kétesek. Szarvap vidéke /COREN munkássága óta nagyon megváltozott s adatait ellenőrizni ma már nem lehet. A KORÉN idejében mohákban gazdag Annaliget ma szegény.viszont a mohákban ma viszonylag gazdag Pepikert KORÉN ideje óta létesült. Szarvas környéke moháinak ismeretét KORÉN után B0R3ÁS V. szaporította két - köztük egy feltűnő - adattal / Bartramia pomiformi s/. Számos adattal bővült napjainkban a flóra /UBRIZSY G., BOROS Á., TI&ÚR L., VAJDA L./. BORBÁS V. a kétes fajokkal együtt KORÉN nyomán
