J. Újhelyi szerk.: Fragmenta Botanica 2. 1962. (Budapest, 1962)
Dr. Boros, Ádám; Dr. Tímár, Lajos: A Tisza-Körös-Maros közének mohái I.
35 1881-ben 41 mohafajt számlál össze Szarvasról. KORÉN második flórájában 44 fajt emlit, ma csak a Pepikertből 48 fajt ismerünk. A Maros mentán SIMONKAI L. már az 1880-as évek elején gyűjt mohákat, de csak 1893-ban közli /a mai határokon belül 14 faj/. GYŐRFFY I. makói tanársága idején Makó környékén rendszeresen gyűjt mohákat. A makói mohaflóra /1906/ és pótlékai /1908,1913/ mintegy 60 fajra vonatkozó adatokat közölnek. Később visszatér az Alföld kutatására és több közleményében /Vö. KOL E.1931/ nagyrészt elszórt adatokat tesz közzé. Az 1950-e8 évek elején harmadszor is visszatért az Alföld moháinak megfigyelésére s néhány adatot rendelkezésünkre bocsátott . A Tiszamentén STRAUB F. tanárjelölt és társai gyűjtenek először: Alpárról 6, PÉTERFI M. által revideált mohát emlitenek /1907/. A növényföldrajzi nézőpontból nevezetes Tőserdőben később BOROS Á., TIKÁR L., JEAKPLONG J. gyűjtene*. A Békés-Csanádi hátságon SIMONKAI L. /Bánkút és Kedgyesbodzás között/ gyűjt először az 1880-as években. BOROS Á. többszöri gyűjtéssel gvarapitja a hátság addig igen szerény mohaismeretét. 1923-ban Kétegyháza és Ujkigyós között fedezi fel a Funarla huneerlc a uj fajt. Ezenkívül az 1930-as években gyűjt a Körös, Karos és Tiszamentén is. Orthotrlchu a-ait IGMÁNDY J. tanulmányában találjuk. PÉTERFI M. néhány mezőberényi adatát IGMÁNDY J. tette közzé /1943/. Szeged környékén GYŐRFFY I. és GYŐRFFY K. kutat először. GYŐRFFY I. meghatározása nyomán PELSZEGHY E. 4 mohafajt közöl a Fehértóról. Néhány adatot még GALLÉ L./1939/.POLGÁR S. /apud BOROS Á. 1943/ éa TIKÁR L. /1943, 1950/ is közzétesz. BOROS Á. 1921-től sokszor, különösen az 1930-as években folytatott néhány napra terjedő gyűjtést a területen. Régebbi adatait a „Magyarország mohái" c. könyvében teszi közzé. 1948-ban a szarvasi Pepikert mohéit tanulmányozta. Ezt később e célból TÍMÁR L. és 1956-ban VAJDA L. is felkereste.
