St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)
1969-07-26 / 14. szám
lóffts Ég VifcSifT Täe§. íüLfus 2« v sí ROSSZ A „SZOCIALISTA” PÉNZ, nem tudják dollárra átváltani! Mit tettek az emigráci Nixon és kísérete felvilágosítására ? A politikai emigrációk tevékenysége világviszonylatban soha sem volt számottevően eredményes. A siker majdnem mindig a kényszerből elhagyott hazában érlelődött, vagy idegen beavatkozás hozott olyan változást, amely az emigráns politikusoknak lehetővé tette a hatalom átvételét. Az utóbbi történt 1945 tavaszán Magyarországon, ahol máig a szovjetorosz megszállók a hatalom birtokosai. Ezen az emigráció a saját erejéből nem tud változtatni, de ügyes magatartással kihasználhatja a vele azonos világnézetet valló nagyhatalmak törekvéseit, ha az ellenség is közös. Pillanatnyilag csak erről van sző. Nixon, az Egyesült Államok elnöke augusztus 2-án Bukarestbe látogat. Nyilván azzal a be nem vallott szándékkal, hogy a Moszkva diktatúrájával torkig lévő Romániát megsegítse a Nyugathoz való közeledésben és ezzel gyengítse a Szovjetuniót. A cél eddig közös. Jogosan gyanakodhatunk azonban arra, hogy Románia csak abban az esetben hajlandó a Nyugattal való szorosabb együttműködésre, esetleg a teljes pálfordulásra, ha a Nyugat, szorosabb meghatározással az Egyesült Államok nemcsak területi épségét grantálja, hanem kritika nélkül tudomásul veszi a kisebbséget, elsősorban az erdélyi magyarságot elnyomó politikáját. Ha így lenne, csak világpolitikai általánosságban nyernénk Nixon bukaresti útjával, de alighanem nagyobb aggodalommal nézhetnénk a Székelyföld és a Partium magyarságának a sorsa elé, mint eddig tettük. Amit Moszkva eddig elnézett Bukaresnek, ezentúl Washington is elnézné. Őszintén meg kell mondanunk, hogy emigráns politikusaink a mai napig kevés leleményességet tanúsítottak e veszedelem elhárítása te„... Nekünk nincs egy csepp elfolyatni való vérünk se a jó Isten semmilyen világnézetéért...” (Szabó Dezső Imrédy miniszterelnökhöz). rén. De ne bolygassuk a múltat. A jelenről lévén szó, tisztelettel megkérdezzük: mit tettek az egyesületek vezetői most arra vonatkozólag, hogy Nikont, annak legfőbb külpolitikai tanácsadóját: Kissingert, sőt a Nixont kísérő kisebbrangú, de még mindig befolyásos munkatársait felvilágosítsák a romániai magyarság helyzetéről? Mit tettek ugyanezen a téren a kisérő újságírók felvilágosítására? Remélni szeretnénk, hogy nem terheli őket mulasztás és ezt a soha vissza nem térő alkalmat ügyesen felhaszánlták. Nem hosszú memorandumokba foglalt követelé* Sinka István költő és író 72 éves korában történt elhunytéról már megemlékeztünk. Most a Free Europe hírszolgálati iroda idézi egyik legutóbbi versének ezeket a sorait: „Ügy megyek át a zajongó világon, hogy sérelmeimet nem viszem fegyverül, csak mosolyt viszek, mosolyát azoknak, kik a madaraknak is prédikálnak.” * Felszökött az első kőolaj a Maros medre alól az algyői mező 186- os kútjából. Irányított ferdefurassal 90 kutat fúrnak a Maros és a Tisza alá. » 41 esetben indítottak árdrágításért eljárást a budapesti hatodik kerületi vendéglők ellen. • Száz évvel ezelőtt született Kandó Kálmán, a váltóáramú vasúti vontatás feltalálója. Ebből az alkalomból megkoszorúzták a miskolci Tisza pályaudvar előtt álló szobrát. •Jelenleg 8.000 ifjúmunkás dolgozik Keletnémetországban és szeptemberben-októberben újabb 5.000 fiatal indul útnak. „Félő, hogy az errevonatkozó kormányegyezmény végrehajtását a saját hibánkból nem fogjuk tudni betartani”, — írja a Népszabadság, — „mert a fiatalok érdeklődését nem egyszer rémisztgetés kíséri és a szűklátókörű vezetés időnként útját állja ennek az egészséges kezdeményezésnek.” • Nicolea Balcescu román politisekkel, hanem rövid, meggyőző statisztikai és frappáns kiértékelésekkel. Zathureczky Gyula legújabb, Erdélyről szóló tanulmánya például pompásan megfelel a célnak és csak helyeselni tudnánk ha angol nyelven megfelelően kivonatolták. Persze, nem hosszan, mert a nagyon elfoglalt emberektől még akkor sem kívánhatnánk meg az időt rabló olvasást, ha testvéri érzéssel viseltetnének irántunk, ami nem minden esetben helytálló. A helyükben utaltunk volna arra is, hogy a magyarok és a románok között voltak már eredményes tárgyalások. 1849-ben Kossuth Lakus és történetíró születésének 150 évfordulóján Budapesten emlékünnepet rendeztek. Ö volt az aki 1849- ben Szegeden Kossuth Lajossal letárgyalta a román-magyar kiegyezés feltételeit. • A magyar kereskedelmi hajópark 21 egységből áll, 35.000 tonna szállítási kapacitással. A Fekete-, Földközi-, Adria- és Balti-tengeren közlekednek. A 2-3 ezer tonnás Dunatengerjáró hajók mellett a MAHART két egyenként 6000 tonnás tengerjáró hajót is üzemeltet, amelyek eddig „még egyetlen kilogram magyar árút sem szállítottak, mert a vállalatok magasnak tartják a szállítási díjakat”, — közli a Magyar Hírlap. A 21 hajó tavaly 450 ezer tonna árút szállított, ebből 240 külföldi cégnek 307.000 tonnát. A magyar hajók nem bírják a nemzetközi versenyt. Míg a magyar folyami hajók 1968-ban 40 millió forint jövedelmet hoztak, a tengerhajózásra 8 millió forintot ráfizetett az állam. • Díszsírhelyet kapott a kecskeméti új köztemetőben Kada Elek a századeleji városépítő polgármester, aki az 1911 évi földrengés után helyreállította a „Hirös Várost”. • Részegen a vasúti sínek közé feküdt Zabos Zoltán tatabányai bányász. A bécsi gyorsvonat átrohant jós megegyezett Bukarest képviselőjével, Nicolea Balcescu profeszszorral. Akkor az erdélyi románság egyenjogosításáról volt szó, most fordított viszonylatban jelentkezik ez a követelés, amelynek teljesítése elöl nehezen térhetne ki Ceausescu, ha Nixon kéri erre meggyőző adatok alapján. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán kérhesse, a már elmondott előfeltételeket: a szakszerű felvilágosítást feltétlenül teljesíteniük kellett. Ha ezt elmulasztották, vagy Nixon által elfogadhatatlan követelésekkel álltak elő, úgy nem alkalmasak a vezetésre ... felette, de semmi baja nem történt. Még egy karcolás se esett rajta. ■ A pestmegyei Halásztelken a 76 éves Hajevszky Ivánt és 79 éves feleségét 45 esztendős Ferenc fiuk a malacokkal és a csirkékkel egy helyiségben tartotta. Enni alig adott nekik. Édesanyja éhenhalt, édesapja az éhség következményeiként a halállal küzködik. A brutális „gyermeket” ' letartóztatták. • 230 vállalatnál 200 millió forint adócsalást fedeztek fel a revizorok, s emiatt a vállalati nyereségeket sem a valóságnak megfelelően mutatták ki. Magyarországon semmiféle „gazdasági jelentésnek” sem lehet hinni. Csalnak és hazudnak az elvtársak. ■ Az elkövetkező télre 8.2 millió tonna tüzelőanyag áll a lakosság rendelkezésére, a csecsemőket is beleértve fejenként nem egészen 80 kiló, egy tíztagú családnak 8 mázsa, ami mellett 3-4 hónapig csak fagyoskodni lehet. A legjobb minőségű brikett mázsánként 48-67 forint között váltakozik, aszerint, hogy magyar, vagy keletnémet brikettet igényel valaki. A fa árát nem közük. Az említett tüzelőanyagmennyiségben ugyanis a fa is benne van. Hogy a kispénzűek is tudjanak vásárolni, 5-20 kilós csomagokban is adnak el tüzelőanyagot. A magyar országgyűlés a napokban tárgyalta le az 1968 évi költségvetés végrehajtásáról szóló miniszteri beszámolót. Vályi Péter pénzügyminiszter — kommunista szokás szerint — az egekig feldicsérte az egyes intézkedéseket és azok eredményeit, végül mindig elkövetkezett a „de ...”, vagyis annak a beismerése, hogy bizony nagy bajok vannak az „új mechanizmusnak” nevezett gazdasági rendszer körül. Nincs helyünk az egész múlt évi költségvetés végrehajtásának ismertetésére, csupán a legfontosabb adatokat írjuk ide. Eszerint a bevétel 138.9 milliárd forintra, a kiadás 140.5 milliárd forintra rúgott. A hiány 1.6 milliárd forint, amit a korábban összegyűlt „pénzkészletből fedeznek”. A VÁLLALATOK ÉS A SZÖVETKEZETEK nyeresége 1968- ban 64 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal több a tervezettnél, de a többletet nem a többlettermelés idézte elő, hanem az árak emelkedése. A katasztrofális gazdálkodásra jellemző a pénzügyminiszternek az a beismerése, amely szerint „az 1968-ra tervezett tizennégy helyett csak öt nagy objek: tűm létesítése fejeződött be és ez a szám 1969-ben tovább csökken”. Nincsen rá pénz, se nyersanyag, azonkívül a munkásság sem töri magát az éhbérért. Hogy valóban erről van szó, kiderül a pénzügyminiszter beszédének következő passzusából. Szószerint idézzük: „Az átlagbérek és az árak alakulása a reálbéreknek csak aránylag kisméretű növekedését tette lehetővé. 1968-ban például az árak viszonylag széles köreinél — főleg, amelyeket kisebb keresetűek vásárolnak — igen jelentős, egyes cikkeknél 10-30 százalékos áremelkedés következett be ... Az üzemi munkások gyakran felvetik, hogy a bérek alakulása nincs arányban az árak emelkedésével. Főleg a kisebb keresetű dolgozók panaszolják, hogy az elmúlt két-három évben életszínvonaluk nem emelkedett kielégítően, a nagyobb létszámú családok helyzete pedig különösen nehéz”. AZ IGAZSÁG AZ, hogy a jövedelem egyáltalán nem emelkedett, csak a legfontosabb közszükségleti cikkek drágultak elviselhetetlenül. Ami a legjellemzőbb, éppen a legszegényebbek, tehát a proletárok élete nehezült meg, bár fennen hirdetik, hogy a kommunisták éppen ő értük tesznek a legtöbbet. A pénzügyminiszter beszéde ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A kommunista közös piac (KG ST) pénzrendszerének abszolút értéktelenségére vall a pénzügyminiszter beszédének ez a része: „Szükség van arra, hogy a szocialista országok pénzrendszere minőségi változáson menjen át. Ügy vélem, az is szükséges, hogy e valutáris rendszer megfelelő kapcsolatban álljon a tőkés monetáris rendszerrel; hogy a szocialista országok közös valutája ne csak bármely KGST-ország valutájára legyen átváltható, hanem fokozatosan konvertálható legyen aranyra, illetve más valutákra”. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy forintért, de még rubelért sem lehet aranyat, vagy éppenséggel dollárt venni, mert pénzük egy fabatkát nem ér a nyugati nemzetközi pénzpiacokon. EZ IS RÁFIZETETT . . Hogy mire? A féltékenységre. Pedig nem is volt joga féltékeny - kedni, mert a felesége különvált tőle. Azaz, őt küldte el a közős lakásból. Egy idő után Garry fogta magát és felkereste a nejét. Kulcsa volt, de a nej nem tartózkodott a hajdani közös boldogságuk fészkében. Garry körülnézett és egyszerre csak egy csomó férfiruhát fedezett fel a szekrényben. Irtó féltékenység gyűlt ki benne, neki esett a ruháknak és nagy szorgalommal valamennyit apró darabokra szaggatta szét. Azután hazament. Nemsokára idézést kapott a bírósághoz. Ott kiderült, hogy a nej már elköltözött onnan és egy egészen ártatlan férfi költözött a lakásba, aki, mikor munkája után hazatért, megdöbbenve fedezte fel, hogy nem igen tudja többé viselni a ruháit. A bíró felmentette Garryt a betörés vádja alól, miután a lemeztelenített új bérlő megértőén mondta, hogy bizonyára ő is ezt tette volna. Garry kifizette a ruhák árát és azóta — nem keresi fel különélő feleségét. ___________________________________________________________________________________________________________________________________■______.______________________________________________________________ Magyarországról Harc az olaj körül HALLÓ, ITT LONDON! Az olaj még mindig a modern technikai korszak egyetlen komoly energiája és még sokáig az is marad. Mivel a fogyasztása ugrásszerűen növekszik, a világ ismert olajkészletei egyre csökkennek. Érthető tehát, hogy az olaj körül állandóan folyik a harc a nagy olajvállalatok és az egyes országok között. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK energiaszükségletének kereken 75 százalékát szolgáltatja az olaj. Ezzel szemben 1957 óta az új olajkutak száma 40 százalékkal csökkent. A becslések szerint 15 év múlva az olajszükséglet 87 százalékát olyan kutakból kell majd nyerni, amelyeket eddig még nem tártak fel. Szerencsére Alaszka északi részén, a Northern Slope-on a Humble Oil Co. olyan szédületesen gazdag olajterületre bukkant az örök hó alatt, amelynek tartalmát 20 billió barrelre becsülik. AZ AMERIKAI OLAJKUTATÁST két intézkedés löki előre. Az egyik az u.n. „kimerülési engedmény”, a másik az importnak kvóta útján történő korlátozása. A „kimerülési engedmény” alapján az olajtársaságok a kutjaik adózó hasznából 2714%-ot levonhatnak, amíg csak a kút ki nem merül. Az engedmény célja az, hogy az olajvállalatokat a kárbaveszett fúrásaik, kutatásaik óriási költségeiért kárpótolja és így azok igyekezzenek újabb és újabb forrásokat feltárni. A kvóta-rendszer az amerikai nyersolajtermelés 21 százalékára korlátozza az importálható olaj mennyiségét. Ez lehetővé teszi, hogy a hazai árakat magasan tarthassák, ami a kárpótlás másik eszköze. MINDKÉT KÁRPÓTLÁS ELLEN nagy támadás indult meg a Kongresszusban. A kimerülési engedmény ellen azé#, mert ez állítólag sérti az egyenlő adóztatás elvét. Az import-kvóta ellen pedig azért, mert annak eltörlésével az amerikai gazolin ára jelentősen csökkenne. Az arab olaj gallonja ugyanis 4 cent, míg a hazai olajé 7 cent. A harc vége valamilyen kompromiszszum lesz, mert egyrészt az olajkutatásnak valóban szüksége van kárpótlásra, másrészt, mert félő, hogy a külföldi, főleg az arab olajimport háború esetén lehetetlenné válik. AZ ÜJ ALASZKAI ÓRIÁSI olajterületekről, hatalmas, több billió-A történelem, amely nyomon követi őket, rendesen csak dicsér vagy elítél, de nem keresi — a miértet. Sok, sőt a legtöbb „nagy embernek” volt valami betegsége, ami erősen befolyásolta az életüket. Néha a rossz, néha a jó felé. LINCOLN ÁBRAHÁMOT például a nagyság felé terelte egy meglehetősen ritka mirigy-betegség, a „Marfan szindrom”. Ez különleges, mélyen árkolt arcvonásokban és szokatlanul nagy kezekben és lábakban jelentkezik. De vannak lelki hatásai is. Kedvezőtlen hatása a gyakori „fekete lehangoltságban”, kedvező hatása szokatlanul élénk agytevékenységben nyilatkozik. meg. Lincolnnál mindkettő tipikus volt. Napoleon a meglehetősen romantikátlan, de kellemetlenül fájdalmas aranyértől szenvedett. Állítólag a Waterlooi ütközetet is azért vesztette el, mert emiatt nem tudott lóra ülni és erről a magasabb nézőpontról irányítani a harcot. A NAGY ÍRÓK ÉS KÖLTŐK is tele voltak betegségekkel. Somerset Maugham dadogott és ez^tette keserűen cinikussá. Mé2 fiú korába kerülő csővezetékeken szállítják majd az olajat és a cseppfolyósított természetes gázt délre. De a legérdekesebb terv az, hogy a nyáron jégtörő tankhajót próbálnak ki, amely a nyersolajat az Északi Sarkkör magasságában, Kanada Északnyugati Átjáróján, tehát majd mindig befagyott vizeken keresztül igyekszik Amerika keleti partvidékére szállítani. Az út rövidébb, mintha Seattlebe szállítanák és emellett egy európai meghosszabbítást is igér. ban azért imádkozott, hogy Isten szabadítsa meg a dadogástól. Amikor ez nem történt meg — ateista lett. Sinclair Lewis-nek bőrbetegsége volt, ami annyira elcsúfította az arcát, hogy nem mert idegenekkel találkozni. Keats, Shelley, DA. WAGNER FERENC HÁROM TANULMÁNYA Dr. Wagner Ferenc tollából a közelmúltban 3 tanulmány jelent meg. A Studies for a New Central Europe legutóbbi száma hozza a „The Nationality Problem in Czechoslovakia After World War II” című tanulmányát és „The Changing Image of Tt. G. Masaryk between 1945 and 1968” címen írt kritikai szemléjét. A Survive An American Journal of Civil Defense ezévi májusjúniusi száma feltűnő helyen közli Wagner Ferenc illusztrált cikkét Budapest ostromáról „Budapest Shelter — World War Ií” címen. A Survive ezen legutóbbi számának egyik érdekessége, hogy a cikkírók között három magyar származású szaktudóst találunk. Teller Ede és Wigner Jenő is egy-egy cikkel emelték a Survive első évfordulójának ütmem számát EZ A TERV KOMOLY VITÁT indított el Amerika és Kanada között. Kanada azt mondja, hogy az arktikus szigetvilág vizei az ö felségjoga alá tartoznak, vagyis ha akarja, megakadályozhatja a hajózást. A USA viszont azt állítja, hogy csak a szokásos parti tengersáv kanadai, a többi nemzetközi viz. A vitát majd megelégedésre befejezik, mert ez mindkét ország közös érdeke. Az olaj tehát még mindig erős nemzetközi harcokat provokál. Az igazi baj azonban az lenne, ha idő előtt kifogyna és ezzel az emberiség modern energia nélkül maradna. , (OECONOMUS) D. H. Lawrence-nek és sok másnak tuberkulózisa volt, abban is haltak meg. Proust-nak súlyos asztmája volt, ami egész életét tönkre tette és remete életre kényszer^tette. Beethoven süketségét vérbaj okozta. Oscar Wilde is ebben szenvedett, amit az alkoholizmus csak súlyosabbá tett. AZ EPILEPSZIA nagyon gyakori a „nagy embereknél”. A régi hellének az „istenek őrültségének” nevezték. Ebben szenvedett Nagy Sándor, Julius Caesar, sőt állítólag Mohamed is. Jézus Krisztusról a Szentírás egy helyen megjegyzi, hogy ,,mintha nagy cseppekben vért izzadna”. Egy francia orvos hematidrosisnak, ritka betegségnek véli ezt, amely rendszerint a gyógyíthatatlan fázisú tüdöbajosoknál fordul elő. Természetesen, ezekben az utólagos diagnózisokban sokszor több a feltűnést keresés, mint a tudományos érték. De mindenesetre érdekesek és valószínű, hogy legalább bizonyos mértékben igazak is. Az ember csak nehezen küszöbölheti ki testi bajainak hatását Aslki és szellemi viláaára. Egy nyugatnémet TV részére egyik „tipikus” angol kisváros életét vették filmre június végén. A német tévések Newarkba látogattak el. A felvételek sikerültek, de a végén a TV-kamerát — cca 2500 dollár értéket képvisel — ellopták az autójukból. így e z t a tipikus kisvárosi jelenséget már nem tudták felvenni. Vincze Pál, a részben Londonban, részben a francia Riviérán élő világhírű szobrászművész a ritka szép idei nyarat — Londonban tölti. Egyik legújabb független állam pénzérmeit tervezi. Újságírók megkérdezték tőle, honnan tudja, hogy melyik állam készül pénzt verni? Hogyan szerzi a kapcsolatait? A magyar szobrász ezt mondotta: „Fogalmam sincsen róluk.. de ö k tudják, hogy én hol dolgozom __” Nagy divatba jött Angliában a szamaragoiás. Főleg gyerekek között. Egy jobb csacsi 70-80 dollárnak megfelelő fontba kerül és július első vasárnapján megrendezték az első szamárversenyt is. Egy hosszúfülünek sem esett baja ... Július 4-én, az amerikai nemzeti ünnepen Londonban tartózkodott többtucat amerikai város polgármestere. Éppen egy nemzetközi városigazgatási kongresszuson vettek részt. A Tennessee várost képviselő polgármester felfedezte, hogy Londonban hajh, van szá-Kína-orosz háborús vicc Kitör az orosz-kínai háború. Az oroszok az első nap elfognak 2 millió kínait, harmadnap 14 milliót, hetednap az elfogottak száma meghaladja a 250 milliót. A nyolcadik napon Mao Tzetung a következő táviratot küldi Moszkvába: — Megadjátok magatokat a hadifoglyaitoknak, vagy elfogassak •yjftlfítak; mAh i.QQ Hlíllíót? mos utca és egyik sarkán egy „Tennessee” nevű étterem is ... Július 4.-én kollégáival megszállta a vendéglőt és akkora bankettet rendeztek, hogy a végén a föpincér csak ezt mondotta hamisítatlan londoni udvariassággal: „Uraim, remélem, legközelebb a „Texas” éttermet fogják meglátogatni, A tennessee-i stilust most már ismerjük ...” 250.000 fiatal vett részt a július elején, a londoni Hyde Parkban rendezett pop-hangversenyen. A rendezők a költségek csökkentése céljából többszáz óriási zsákot osztottak szét a tömegben azzal, hogy aki a hangverseny végén degeszre tömött zsákkal jelentkezik, az 1 fontot kap jutalmul. Persze a zsákba csak a negyedmilliós kócos tömeg által elhajígált szemetet gyüjthették be a vállalkozók. Az ötlet sikerrel járt és potom 2-300 fontból megúszták a terep feltisztítását, ami különben ezrekbe került volna. A 72 esztendős Bossányi Ervin festőművész kiállítása a hasonló eseményekben mindig gazdag londoni szezon egyik fő attrakciója. Ha valaki egyszer elkerül Angliába, az ősi Canterbury katedrálisban megtekintheti a székesegyház egyik hatalmas üvegablakát, amit Bossányi festett. Egy útépítkezésnél, bontás közben 25 értékes képet találtak a munkások. Kiderült, hogy a nemrég ellopott gyűjteményről van szó, melynek megtalálója 30.000 fontra tarthatott volna igényt. Miután a munkások csak rátaláltak, de nem találták „meg”, most csupán néhányezer font jutalmat kapnak. Az egyik londoni lapban ezzel kapcsolatban karikatúra jelent meg. Ószerest ábrázol, aki csacsifogatával egy bontás mellett halad és a kép aláírása: „Csontot, rongyot, mindenféle használt Picassót veszek”. < nemeskei) Nagy emberek nagy betegségei i /