St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-04-19 / 8. szám

T888. iprm » (19) (Folytatás az S. oldalról) zású kivándoroltat adott a hivata­los statisztika szerint. Valószínű­leg nem a nyugatmagyarországi te­rületek elnyerése miatt oly boldog osztrákok mentek el, hanem MÁS ELEMEK, — mily érdekes. 1923- ban a mai Burgenland 49,334 háza közül 878 lakatlanul düledezett. Nezsider (ma: Neusiedl) Németúj­­vár, Gyanafalva (ma: Jennersdorf) helységekben a házak 2 és fél %-a állt. üresen. 1919-ben a mai Bur­­génland területéről 1873, 1922-ben 5346, 1923-ban 6683, 1924-ben 523, 1925-ben 601, 1926-ban 636, 1927- ben 1555, 1928-ban 1471, 1929-ben 1477, 1930-ban 1202 ember vándo­rolt el; természetesen a legértéke­sebb munkaerő, leghasználhatóbb fiátal paraszt vagy iparos. Hogy 1923 után a kivándorlottak száma csökkent, annak tulajdonítható, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya életbeléptette Be­vándorlási Kvótatörvényét (1924. április 20-án). A kivándorlók ez­után Kanada felé vették útjukat, mert ott minden 18 évnél idősebb bevándorló 160 acre ingyenes terü­letet kapott. Argentina is divatba­­jött. Az 1927. évi összkivándorlók közül 515 Kanadában, 479 az USA- ban, 318 pedig Argentinában tele­pedett le. 1927—30 közti években 5705 ki­vándorló ment át Burgenlandból Amerikába. De 1930-ban, mikor az USA 15 millió munkanélkülivel kín­lódott, újabb, még szigorúbb törvé­nyek hárították el a feléjetartó nyugatmagyarországi ember-özönt. Csak a második világháború utáni években nyílt meg ismét az USA főként az oroszok elől menekülők hulláma előtt. A mai Burgenland területéről származók kivándorlá­si arányszáma ismét toronymagas­ra ugrott. Még néhány statisztikai adat: Ki hol vetette meg a lábát az USA- ban? A Pinkavölgyéből eltávozot­tak közül kereken 2000 személy New Yorkban telepedett le. Egye­dül Tobaj (ma is így hívják) köz­ségből 155 tette le az ülőkéjét az amerikai Bábelben. Nagyszámú ki­vándorló Pennsylvániában alapított otthont magának, főként azért, rriert az ottani éghajlat nagyjából a. burgenlandival azonos. IA nyugatmagyarországi Taród­­cSencs (ma: Tudersdorf) nevű köz­ség a kivándorlás következtében összlakosságának 47, Strém köz­ség 42, Tobaj 35 és Pónicz (ma: Pnitz) község 32%-át vesztette el. Az általános statisztikai összeve­tés szerint 1922 és 1934 közti években a mai Burgenlandból 15,663 személy ment az USA-ba, rrtíg Argentínába 2671, Kanadába 2077, Brazíliába 1280, Törökor­szágba 144, Palesztinába 39, a Szovjetunióba 37, Mexikóba 22, Kubába 16, Egyiptomba 11, Auszt­ráliába 6, és Üjzélandba, ahol ma­gám is élek 2 ment ki. E kettő kö­zül egyikkel, aki ma is él, beszél­tem. Remekül bírja az angol nyel­vét, törve beszél magyarul, néme­tül azonban egyetlen szót sem tud. Saját bevallása szerint NEM IS BE­SZÉLT NÉMETÜL SOHA ÉLE­TÉBEN. Jlgy mállott szét a nyugatmagyar­­oíjszági magyarság a közelmúltban. [Így vált lehetségessé, hogy 1921- ben a magyarokat egyszerűen ki­szavazhatták onnan az osztrákok. úgy érthető, miért, mekkora döb­benetes méretű váddal illethetjük azt a magyar politikai tudatlansá­got és felületességet, amelynek kö­vetkeztében hazánk határainak MINDEN PONTJÁN szabadon mű­ködhetett ama bizonyos szivacs. ■Saját ostobaságunk következmé­nye mindaz, ami velünk történt. !És mégis, arról vagyunk ismere­tesek, hogy mi voltunk a legvadabb nemzetiség-elnyomók. Akik e váddal illetnek, aligha tudják, hogy Budapest körül 3—35 kilométerre tele voltunk szórva I sváb falvakkal. Ha osak ezt az egyet vizsgálgatnák, rögtön kide­rülne, minő hazugság-tenger veszi körül mindmáig ama kis magyar erúigráns-csoportot, amely inasza­­kadtáig harcol fajtánk fennmaradá­sáért, a jövőbe való átmentéséért. Helytelen, ha folyton csak tá­madjuk rágalmazóinkat. Ami tör­tént, azért apáink, nagyapáink fele­lősek. Az egyetlen helyes tehát az, ha előjövünk a BESZÉLŐ SZÁ­MOKKAL, mert e számokkal szem­ben nem élhet meg semmi felelőt­len vád. Maradjunk végre már kö­vetkezetesek, s értsük meg, hogy ha egyáltalán sző lehet a múltbéli magyar hibák kiigazításáról, ezt ki­zárólag a beszélő számok erejével tehetjük és semmi mással az égvi­lágon. k » De Gaulle megbukott az aranyával Vaszary Gábor a legolvasottabb író Európában A Rowohlts Rolations Romane, vagy röviden R0R0R0, Eu­rópa legnagyobb könyvkiadó vállalata az idén is kiadta szokásos statisztikáját az elmúlt évben kiadott könyvekről. A magyarok egyik nagy büszkesége, Vaszary Gábor, a világhírű író ezévben is vezet a ranglistán. Az 1968. március 31-én kiadott könyvstatisztika a következő­ket mutatja: 1. Vaszary Gábor 2,407.650 könyvvel 2. A. J. Cronin 2,357.250 3. Pearl S. Buck 2,133.600 4. Hans Fallada 2,045.400 5. Graham Greene .1,995.000 6. Ernest Hemingway 1,879.500 7. Colette 1,789.200 8. Geiger Heyer 1,769.250 9. Kurt Tucholsky 1,676.850 10. Jean-Paul Sartre 1,317.750 11. Thyde Monnier 1,192.800 12. Alberto Moravia 1,174.950 13. Richard Mason 1,120.350 14. Daniele Varé 1,068.990 15. Richard Gordon 1,045.300 A legutóbbi, 4 évvel ezelőtt megjelent könyve, a 786 oldalas „Kuki” 3-ik kiadást ért el Svájcban. A Monpti összesen 445.000 példányban jelent meg, a Ketten Párizs ellen pedig 268.000 pél­dányban. A fenti adatok csak a fűzött példányszámokra vonatkoznak. A további statisztikából kiderül, hogy Vaszary Gábor fűzött és kötött regényeinek példányszáma elérte a négy (4) milliót. Az hisszük, nincs még egy magyar író, aki ezzel dicsekedhetne. Amerikai és kanadai szabadságharcos vezetők összevont ülése New Brunswickon mely diplomáciai jellegű akciók-A legszebb öröm a káröröm — szokták mondani. Talán ezért örül az ember annak is, hogy de Gaulle hiába gyűjtött össze 5.2 billiónyi aranyat a „harisnyájában”, kezd vele megbukni. A tábornok régi kedvenc terve, sőt megszállottsága, hogy aranyat gyűjtsön, mert az „állandó értékű”. Ez sem igaz ugyan, mert ha az új nemzetközi fizetési eszköz, amiről most sző lesz, általános használatba kerül, vagy pláne, ha végleg elszakad a dollár az aranytól, akkor az arany ára esetleg 10 dollárig leesik finom unciánként. Emellett az arany ott fekszik a Banque de Francé pincéi­ben és nem dolgozik. Nem kamato­zik, nem lehet befektetni, mint va­lami meddő asszony ott pompázik, de nem szaporítja a gall nemzetet. Pláne egy olyan kis közgazdaság, mint a francia, amely alig produkál évi 100 billió dollárt, az arany he­lyett élő dollár vagy más jó valu­ta befektetését kívánná meg. De a tábornok makacs és benne van a franciák harisnyagyűjtési hagyo­mánya. A $ ERŐSEBB, MINT VALAHA. Sokan spekuláltak már a dollár összeomlására rajta kívül is, de még nem sikerült megingatniuk a dollár nemzetközi erejét. Most, az aranypánik alatt sem a dollár for­gott veszélyben, mert hiszen végső esetben egyszerűen kimondhattuk volna az aranyembargót, vagyis, hogy nem szabad külföldre kiszál­lítani az aranyat. Nem a dollár, hanem a nemzetközi fizetési for­galom finanszirozása volt veszély­ben. Hogy mennyire nem a dollár, azt legjobban mutatja, hogy az aranypánik idején mintegy 3 billió többletdollár került forgalomba, de ez sem volt elég a nemzetközi for­galom finanszírozására, úgy hogy a nyugati jegybankok kénytelenek voltak dollárt dobni a piacra. A nemzetközi fizetési forgalmat ezideig az arany és — főleg — a dollár, kisebb mértékben a font lát­ta el, amelyek aranyra beváltható, tehát „aranyat érő” tartalékvalu­ták. NINCS ELÉG ARANY ÉS $. Az arany azonban olyan kevés, hogy egyszerűen nem láthatja el még a tizedét sem az egyre növekvő nem­zetközi kereskedelem finanszirozá-A II. Világháború németellenes szövetségében Churchill volt az, akit Kelet-Európa sorsa aggasztott. Mikor az orosz megszállás egymás után kényszerítette Kelet-Eurőpá­­ra a szovjet rendszert, a kommu­nista vezetést, kivégzéseket, de­portálásokat és a nyugati határok lezárását, Churchill volt az első nyugati államférfi, aki megfújta a vészkürtöt és ideológiai ellenállás­ra biztatta a kapitalista országo­kat. Az ö hatalmas tekintélyének köszönhető, hogy Amerika is felfi­gyelt az új hangra. Az éppen USA- ban tartózkodó kiváló politikust Truman elnök szülőállama, Mis­souri egyik főiskolájába hívta meg, hogy gondolatait a szabad világ­nak előadja. Az észak-missouri Fulton kb. 100 mérföldre nyugatra fekszik St. Louistől, dombos, termékeny tala­jon. a 10,000 lakosú kisváros West­minster Collegé-t 1851-ben kálvi­nisták alapították a főiskolai mű­veltség, képzettség megszerzésére. A közepes nagyságú kollégium végzettjei a közeli missouri állami egyetemen, Columbiában folytat­hatják magasabbfokú tanulmányai­kat. Churchill, Truman elnök társa­ságában nagy kísérettel érkezett Fultonban 1946. március 5-én. A kollégium területén 25,000 ember gyűlt össze, hogy a híres szónokot meghallgassa. És volt is mit hall­­gatniok. A felelősségteljes állam­férfi, a sajtó képviselőinek jelenlé­tében ország-világ elé tárta az orosz hódítás félelmes tényeit és elzárkó­zó politikájukat: ,,... A balti tengeri Stettintől az adriai Triesztig égy VASFÜG­GÖNY ereszkedett le az európai kontinensen. Emögött fekszenek Közép- és Kelet-Európa régi álla­mainak összes fővárosai: Varsó, sának. Kb. 40 billió dollárnyi arany van a jegybankok kezében, ami a világ egész nyersaranykészletének kb. 45 százaléka. De a többség, az 55 százalék, privát kezekben van, amelyek különböző okokból nem bocsátják azt forgalomba. Kereske­delmi bankok, gazdak nagyvállala­tok, gazdag magánemberek (az olajmilliomos sejkek) tartják ezt az aranyat, vagy legalábbis nagy ré­szét a kezükben. Ezek biztonságra mennek és így nem is adják ki az aranyukat. Emellett az aranypánik alatt sokszor 45 dollár körüli áron is vásároltak aranyat, amit most csak 5-7 dolláros veszteséggel tud­nának eladni. Másszóval: a 40 bil­lió aranyon kívül nincs több aktív arany, ez a 40 billió pedig egy csepp a világkereskedelem ezer billió dollárhoz közelítő szükségleteihez képest. Az idegen kézben lévő dollár mennyisége sem több kb. 32 billió­nál. Ez a kettő összesen 72 billió, még mindig nem elég. Számítva ar­ra, hogy a világkereskedelem év­­röl-évre nő, olyan fizetési rendszer­ről kellett gondoskodni, amely va­lóban el tudja látni a nemzetközi kereskedelmet fizetési eszközök­kel. Ezt a rendszert dolgozta ki az International Monetary Fund, Key­nes gondolata alapján, amikor ta­valy ősszel Rio de Janeiroban elv­ben elfogadta a „papír-arany” be­vezetését. A PAPÍR-ARANY. Ez a papír­­arany nem pénz, csak egy kiköl­csönzési jog. Special Drawing Right, ahogy angolul nevezik. Az IMF 107 tagja máris 21 billiós óri­ási tartalékot adott össze bajbaju­tott valutájú államok megsegítésé­re. Most ennek egy részét, valamint a tagok további kvőtahozzájárulá­­sának egy részét teljesen külön könyvelik, mintegy elválasztják az IMF egyéb pénzügyeitől. Ez lesz az a különleges alap, amelyből „különleges kihitelezési joga” lesz mindazoknak az államoknak, ame­lyeknek nemzetközi kereskedelem­ből származó fizetési kötelezettsé­gük keletkezik. A papír-arany tehát nem valóságos pénz, hanem csak könyvelési tétel, aminek értékét a 107 állam befizetései máris tökéle­tesen biztosították. Az arany tehát megszűnik effek-Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Bu­karest és Szófia. Mindezek a híres városok és a körülöttük levő la­kosság ott fekszenek, amit én az orosz érdekszférának kell hívjak, Moszkva erős és egyre növekvő el­lenőrzése alatt... Nem hiszem, hogy Szovjet-Oroszország háborút akar, hanem amit akar, az a hábo­rú gyümölcse, hatalmának és ideo­lógiájának határtalan kiterjesztése”. Amíg az oroszok erőszakosan kommunizáltak, Kelet-Európa népe meg volt fosztva a szólás szabad­ságától. Nyugat-Európa a háborús pusztítások helyreállításával volt elfoglalva. Amerika pedig, mint aki jól végezte dolgát, katonáinak nagy részét hazahozta. Éppen jókor jött tehát a figyelmeztetés, ha a sza­bad világ nem vigyáz, öt is ellephe­ti a vörös áradat. Elsőnek Amerika kapott észbe. Truman elnök, akire nagy hatást gyakorolt Churchill beszéde, állította fel a róla elneve­zett doktrínát és mentette meg Gö­rög-, És Törökországot a kommu­nizmustól. Azután elindította a nagyszabású Marshall tervet, mely­­lyel a kommunista terjeszkedést állította meg Nyugat-Európa gazda­sági megsegítésével. A sajtó és a közgondolkozás is megváltozott. A Truman kormány kezdte been­gedni a kommunizmus keleteurópai áldozatait. A menekült politiku­sok, vezetők támogatására megala­kult a félhivatalos Szabad-Eurőpa intézmény. Az antifasizmus mel­lett helyet kapott az antikommu­­nizmus is. E mozgalomnak később erős tápot adtak, a magyar, cseh, lengyel, német kommunista hata­lomátvételek, egyházüldözések és szabadságharcok, különösen a di­cső magyar 1956. A Westmister College vezetői az első pillanattól kezdve tudatá­ban voltak, hogy főiskolájuk tív elszámolási eszköz lenni, he­lyébe lép a dollár és font mellett a papír-arany, vagyis a nemzetközi­leg garantált, aranyértékű fizetési eszköz: a különleges kikölcsönzési jog. Stockholmban a múlt hó végén összeült a világ tíz legnagyobb or­szága és kilenc közülük elfogadta az új nemzetközi fizetési rendszert, míg az egyetlen Franciaország olyan kívánságokkal lépett fel, amelyeket a többiek elutasítottak, így Franciaország e pillanatban nem részese a papír-arany rend­szernek, de nem adok hozzá fél esztendőt és máris kérezkedni fog a szénásszekérre. A legszenzáció­sabb és egyben legörvendetesebb az volt Stockholmban, hogy Fran­ciaország Közös Piaci partnerei nemcsak valamennyien megsza­vazták a papír-aranyat, hanem meglehetősen izgatott hangon uta­sították vissza Franciaország kü­lönleges igényeit. De GAULLE MEGBUKOTT. Ez­zel de Gaulle az 5.2 billiós aranyá­val elszigetelődött. Mihelyt a 107 tag ratifikálja a papír-arany egyez­ményt, vagyis kb. a jövő tavasszal életbe léphet ez a nagyszabású vál­tozás. Ez az új nemzetközi pénzrend­szer nemcsak az arany kizárólagos uralmát szünteti meg, aminek az aranyár valószínű esése lesz a kö­vetkezménye, hanem új stabil ala­pokra fekteti a kettős aranyár rend­szerét. Kétségtelen, hogy a dollár kül­földi tekintélyét — mely, hangsú­lyozom, egy pillanatig sem forgott veszélyben — még magasabbra emeli az új rendszer. Amerika ugyanis a legnagyobb hozzájárulá­­sú tag ebben a papír-arany poolban. Talán sok olvasónk idegeskedett az aranypánik idején, hogy mi lesz a dollárral, nem értékelik-e le? De a dollár külföldi értékén sohasem szabad izgulni, mert azt a világ gazdasági összeomlása nélkül nem kezdheti ki semmi. Az aranytól va­ló elszakadás, ami remélhetőleg hamarosan bekövetkezik, szintén semmi jelentőséggel sem bír a dol­lárra, mert eddig is a dollár tar­totta az arany árát és nem az arany a dollárét! (—) egy világtörténelmi fordulópont­nak volt a színhelye és ennek mél­tó megörökítését is tervbe vették. Még Churchill életében felvetették, hogy az államférfi templomát, me­lyet a náci bombázók a II. Világhá­ború alatt leromboltak, áthozzák Fultonba és a VASFÜGGÖNY MÚ­ZEUMÁVÁ alakítják át. A temp­lom eredetileg a XII. században épült, de később tűz áldozata lett. 1966-ban a híres műépítész, Sir Christopher Wren, aki a londoni Szt. Pál katedrálist is tervezte, új­jáépítette. Ebben a templomban es­küdött a híres angol költő, John Milton és közelében lakott a világ egyik legnagyobb drámaírója, Wil­liam Shakespeare és később Sir Winston Chuchill. A templom kö­veit, szobrait, díszítéseit összegyűj­tötték és átszállították Amerikába. Kiegészítve Churchill könyveivel, kézirataival, képeivel és minden, a nagy államférfira vonatkozó anyag­gal. A nagy mű, melynek költsé­gére eddig a főiskola 3.5 millió dol­lárt gyűjtött össze, befejezés előtt áll. A Churchill emlékműnek külön­leges jelentősége van Amerikában. Az angolnyelvű népek eszmei egy­ségének hirdetése fontos konzer­váló erő. Az összefogás propagá­lásra Churchill azért is rendkívül alkalmas, mivel édesanyja ameri­kai, édesapja pedig angol volt. A nagy háborús szövetségest az ame­rikai kongresszus Kennedy elnök­sége alatt avatta tiszteletbeli ame­rikai állampolgárrá, amely kitünte­tés kívüle még csak a francia Lafa­yette márkinek adatott meg. Ma­gyarok, akik szép Missourin átutaz­tok, álljatok meg Amerika szí­vében, Fulton városában és láto­gassátok meg a Churchill emlék­művet, a VASFÜGGÖNY MÚZEU­MÁT. A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség 1968 évi első országos és kontinentális ülését 1968. március 22—24-én tartotta New Bruns­­wickben a Roger Smith Motorho­tel tanácstermében. A háromnapos ülésen Dr. Pogány András elnökölt, és azon résztvet­­tek Ft. Vitéz Baán, Tímár András amerikai ill. kanadai világszövetsé­gi társelnökök, Pásztor László fő­titkár, Walter István kanadai el­nök, Marosán Sarolta és Dr. Deb­­reczeni József kanadai illetve ame­rikai titkárok vezetésével, Bácskai H. Béla, Bognár Gábor, Gereben István, Györik Jőzsefné, Helz Ti­bor, Jenöffy Nándor dr., Lovass György, Soós József, Dr. Szimo­­nisz László, Török Endre, Ft. Vég­vári Vazul, Szeredás Jenő és Dr. Zsédely Miklós Országos Intéző Bizottsági tagok és megbízottak, valamint több szabadságharcos szervezet és csoport küldöttei. A vezetők jelentéseiből kitűnt, hogy az elmúlt négy hónap alatt is tovább nőtt a Szabadságharcos Szövetség taglétszáma és szerveze­teinek száma; a Szövetség politikai és társadalmi aktivitása fokozódótt, Baráti látogatást tettem Harlow­­ba. Szombatesti buszjárattal körül­ményesen indult és majdnem két órás késéssel érkeztem meg. Bará­tom, szerencsésebb volt mint én; mert mint később kiderült: mikor beleunt a várakozásba, egy „szim­patikus” publik-bárban iszogatta borocskáját. Megérkezésem pilla­natában a vendéglátó gazdák de­rültségével toppant elém a Buksi kutyával. Pár lépést tettünk és autójuk is előkerült. Ettől a perctől kezdve mesébe illő új világ bontakozott ki előttünk. A házukra jellemző, hogy gará­zsukból közvetlen léphetünk az elő­szobába. Szembe velünk angolosan gépesített konyhájuk. Hét lépcső­vel feljebb két hálószobát találunk mellékhelyiségekkel és ismét hét lépcsövei felette óriási szalonszo­bájuk nyújt teljes kényelmet. A be­rendezés is nagyvonalú. Mindenütt, a legtökéletesebb összhang uralko­dik és semmi felesleges nincs a gar­zonlakásban! Csodálkozásom csak nehezen fojtom el magamba, de másnap dél­előtt a „városnézés”, alkalmával nem állhatom meg s?ő nélkül: —­­Olyan ez a bájos, modem és nagy parkokkal ékes település, mintha Amerikában volnánk, ahol csakis nagyvonalúan építkeznek... Harlow néhány kiemelkedő épü­lettömbje csalhatatlanul elém idézi Boston látképét! Ha nem csalódom feltevésemben: Anglia legfiatalabb ban, a Kommunizmus Elleni Bűn­ügyi Tárgyaláson való részvételben és az Amerikai Kongresszusban ki­fejtett mukában csúcsosodott ki. Az O. I. B. ülés elfogadta a Ft. Végvári Vazul elnöklete alatt újjá­szervezett newbrunswicki szerve­zet és a Horzsa Tibor elnöklete alatt működő Gary-i csoport jelent­kezését a szövetségbe. A szabadságharcos vezetők a newbrunswicki magyarok kérésé­nek engedve, részt vettek részben a magyar Cserkész Szövetség va­csoráján, részben pedig a Magyar Atlétikai Club disznótoros estjén, hol a helybeli bajtársákkal és ma­gyarokkal igaz magyar testvéri sze­­retetben és megértésben hosszasan elbeszélgettek a magyarságot érin­tő kérdésekről. A helyi szabadság­­harcos vezetők Ft. Végvári Vazul elnök, Fodor Dezső titkár, Bikit Já­nos pénztáros és Eőry Gyula szer­vező vezetésével mindent elkövet­tek, hogy a szabadságharcos ülések résztvevői jól érezzék magukat New Brunswick-ban. Ezért Pász­tor László főtitkár mondott köszö­netét nekik. „városában” járok, ahol a szelíd hajlású dombok fái közül kandikál­nak ki az újonnan épült lakótele­pek. Sportszerető fiatalság nyüzsög a pályákon nagyszámú drukkolóval a késő őszi napsütésben. A központba érve, — mely nagy­város kifejlődésére enged követ­keztetni; kíváncsian kérdezem meg barátom: nagyon szép minden, de hol van itt a város? Bűbájosán mosolyog barátom és megszokott szerénységével feleli: a feleségem is ezt kérdezte először... Majd készségesen elmagyarázza Harlow tíz éves fejlődését. Elvezet az üvegkupolás városházához, meg­mutatja a könyvtárt, rádiő-televizió központot, a gazdag üzletnegyedet, a forgalmas buszállomást és kátéd­­rálisnak is beillő Szent Pál templo­mot (St. Paulos Town Centre Pa­rish). Az újszülött gyermek szépségé­vel hat rám minden, úgyhogy mosl fedezem fel először magamban hogy új településnek is meg van 3 maga varázsa. A kibontakozó lát­képe pedig egyenesen lenyűgözi 3 szépet szerető embert! Harlpw érdekességéhez tartozik hogy egészen friss újságában is­métlődik meg a régi római világ egykori települése helyén a földbő' kinőtt valóság. Oly fiatal még, ali| tíz esztendős! S mégis magán hord ja az öreg idő patináját, mert gyö kerei az első nagy világbirodalom virágzásáig nyúlik vissza! Könnyű László: \ VASFÜGGÖNY MÚZEUMA Lajossy Sándor (Anglia): Harlow, a tízéves város ■ Hol van itt a város? -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents