St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 1. szám
ST. LOUTS fig VIDÉKE 196* TANITÁÉ 12. Jöjj, termékeny Újesztendő! Azt hittem, hogy legokosabb otthon tölteni a Szilveszter estét, békésen felsorakoztatni magam előtt a múlt emlékeit. Nem írni, nem dohányozni, frissen ébredni majd az Újév reggelén. De az a méreg, amit éjfélig hazai levelekből, újságokból és könyvekből -'magambaszívtam, gyilkosabb a nikotinnál és az alkoholnál. Micsoda boldog ország ez a mi szerencsétlen hazánk, rikoltozzák a kommunista riporterek. A Tolna megyei Madocsán Kovács Lajosék karácsonyra kacsát vágtak, s a háziasszony nem kis meglepetéssel tapasztalta, hogy az ünnepi szárnyas aranypénzzel táplálkozott. A ház előtti kis tó rejthette a kincseket, amit a falánk kacsa megtalált és lenyelt. A szekszárdi múzeum régészei megállapították, hogy a XVI. századbeli török aranypénz került elő. Gazdáját úgy fojthatták a tóba apáink, mint ma a fiúk a kóborló szovjet martalőcokat. A Szabolcs megyei Gacsályon pedig Combi József tsz-tag 8 éves kis lányát, Katinkát küldte el két lottószelvényért a postára és rábízta, hogy milyen számokat ikszeljen. A kis lány mind a két szelvényen azonos számokat jelölt meg s ezzel két négytaíálatos nyertes szelvénnyel lepte meg szüleit, összesen 192 ezer forintot fizettek ki édesapjának a gacsályi tsz művelődési házában. Még nagyobb szerencse érte Özv. Szijjártő Mártoné kölesdi tsz nyugdíjast, aki a lottón az illetékek levonása után 1 millió 739 ezer 554 forintos főnyereményt kapott kézhez. Alig terjedt el a szerencse híre, már az első napokban több mint 200 kéregető levelet kapott az ország minden részéből, melyeket a szomszédokkal együtt úgy olvastak, mint a legizgalmasabb ponyvaregényt. A levélírók feltehetőleg abból indultak ki, hogy az a hatvan filléres bélyeg nem a világ, és „a néni, az elvtársnő, az anyatárs, az asszonyom, a tisztelt hölgyem, a hittestvérem, az érzőszívű felebarátnőm, az embertársam, az úrnőm, a jótevőm” hátha kőid néhány ezrest. — Drága idős nénikéin! Mint koldus az út szélén könyörgök, amit szíve diktál, vagy tetszik gondolni vagy átérezni, a mi szomorú helyzetünket tessék va- Jamivel segíteni. Meleg szeretettel kívánom, hogy erőben, egészségben, örömökben gazdag áldás szálljon idős nagymamánkra. Kedves ajándékát előre is köszönöm szépen. Isten maradjon velünk. — Szeretett kedves Szijjártóné elvtársnő, édes drága asszonyom! Ezen pár soraim a legjobb egészségben találja mindnyájukat. Én nem dicsekszem egészséggel. Olvastam az újságból, hogy a jóisten megsegítette. Ajándékozzon meg pár forinttal. Ha én nekem sikerülne egy ilyen jó szerencse, dupláján visszafizetném a szívességét. — Kedves Szijjártő néni és kedves családja! Nagyon kérjük, mindenhogyan értesíteni szíveskedjék bennünket. Akkor is, ha a kérésünk meghallgatást nyert, akkor is ha nem. És kérem diszkréten tartani, nehogy újságcikk legyen belőle, mert most sok becsületes, de sok potyaleső ember keresi fel önöket hasonló kérő levéllel. — Jelenleg olyan nagy bajban vagyok, hogy határidőre ki kell fizetnem egy bizonyos öszszeget. Már nem tudom kihez forduljak, úgy gondoltam, hogy önnél meghallgatásra talál kérelmem. (Talán sikkasztott?) — Mi budapesti gyermektelen házaspár vagyunk, rendszeresen lottózunk mi is, de sajnos minket mindig elkerül a szerencse. Ennek dacára mi is szeretnénk családi házat építeni a Balatonon. Sajnos, még hiányzik egy bizonyos összeg. Arra gondoltunk a férjemmel, hogy szerencsét próbálunk Szijjártő néninél: harmincezer forint nekünk igazán nagy segítség lenne. Dehát kinek nem volna nagy segítség a mai kifosztott Magyarországon harmincezer forint? Fanyalogva olvasom az „így volt régen” rovatban, hogy milyen borzalmasak voltak azok a szilveszterek, melyeket vidáman még otthon töltöttem. A Tiszavidék 1928-ban a Gold Károly halálával megüresedett bakói állás betöltésére megjelent pályázatról elmélkedik. A jelentkezőknek igazolni kell a proletárdiktatúra alatt tanúsított hazafias magatartásukat és a kivégzésben való jártasságukat. A Nyirvidék pedig 1936-ban „Jóslat, óh!” cím alatt azt a kérdést veti fel, hogy milyen lesz az élet 1000 esztendő múlva? Nagy fantáziával így válaszol: „A sport, a színház és a zenekedvelőknek ki sem kell mozdulni a szobájukból, mert a lakásban lévő mozi a legnagyobb hűséggel mutat mindent, ami a világ bármely sporthelyén, színházban vagy hangverseny dobogóján történik.” De rögtön, a mai TV filmeket is megszégyenítő rémregényt közöl arról, hogy 1937-ben, „a legsötétebb Horthy-korszakban”, az erdei vadak megették Bene László hadirokkantat. A szerencsétlen ember az éhségtől és fáradtságtól kimerülve éjszakára egy barlangban húzódott meg, ahol megfagyott és az erdei vadak megették, összerágott fejét a mezőn találták meg. A hadirokkantat a megmaradt ruhadarabokról felesége ismerte fel. Ez a borzalom alkalmat ad a csalfa kommunista hírlapírónak arra a panaszra, hogy a nőknek volt legszomorúbb életük a harmincas években: — Ma egy nőnek olyan nevetségesen kevés a fizetése, hogy az a megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz pedig kicsit sok. — Ezeket a szavakat 1937-ben egy elárusítónő mondja, aki egy nagyobb üzletben dolgozik és havi 25 pengőt keres. Megkérdeztük, hogy nem lehetne-e főnökénél valami kis fizetésemelést elérnie? Nevetve válaszolt. — Fizetést. Ugyan! örülnöm kell, hogy ilyen feltételekkel dolgozhatom. Van egy kolleganőm, akinek azonkívül, hogy ingyen dolgozik, még bizonyos százalékot is le kell adnia a főnökének a kapott borravalókból. Egyetlen dolgozó „nővel” beszéltünk, aki nem panaszkodott, ö mindössze 9 éves, rongyos ruhájú, borzas hajú, csillogó szemű kis lány és virágot árul az utcán: — Van olyan jő napom, amikor 30 fillért is megkeresek. Mindenkibe, még a hajdani végvári vitézekbe is belekötnek. A kisvárdai vármúzeumból emlegetik azt a levelet, amelyet 1587. április 28-án írt Szokoly Miklós kisvárdai várlakatos a szepesi kincstárhoz. Arra kéri a kincstárt, hogy hátralékos zsoldja miatt tiltsa le Balassi Bálint jövedelmét. Bizony a költőt alig fékezhető szenvedelme sok hirtelen elhatározásba sodorta, s késő bánat eb gondolat. Kisvárdáról indult el rajtaütéssel elfoglalni Sárospatak várát. „Mező jő illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél” — énekelték a végvári vitézek. A Lengyelországba emigrált költő szepesi birtokainak jövedelmét letiltatja a kőszívű kisvárdai zsoldos katona. Ez a mi sorsunk is, az én államosított szülőházamról is hullik a vakolat. Mégis mindenki hazavágyik kisemmizett emlékei után. Az emigrációban mintegy másfél millió Magyarországon született felnőtt él, akik — a Magyarok Világszövetségének nyilatkozata szerint — érzelmeikben nem szakadtak el szülőföldjüktől. Ezek a rosszindulatú kapitalista propaganda ellenére mind nagyobb számban készülnek a hazalátogatásra. A magyar Statisztikai Hivatal szilveszteri ajándékként jelenti, hogy 1966 ban 70,000 külföldi látogatott haza s 1967-ben ez a szám lényegesen emelkedett. Ha szerényen úgy számítjuk, hogy az ilyen hazalátogatás személyenként legkevesebb 500 dollárba kerül (dehát ennek a dupláját is elköltik), akkor évenként 30-50 millió dollárt áldoz erre a száműzött magyarság. Mi pedig gyümölcstelen vitákat folytatunk a Becsületadőról. Éjfél elmúlt, feküdjünk le, álmunkban talán eljö a termékeny Üj esztendő. Soproni öregdiák F elelősek vagyunk Közhelynek hangzik tán, de mégsem az: mi, külföldön élő magyarok s elsősorban a szabadságharc menekültjei felelősek vagyunk a magyar sors által ránkszabott feladatok lelkiismeretes végrehajtásáért. Az elmúlt hónapok eseményei újra és újra aláhúzták annak a ténynek az igazságát, hogy a szabadságharc alapelveihez tíz éve makacsul és hátsógondolatok nélkül ragaszkodó többször kigúnyolt, lekicsinyelt s már-már a végső kiábrándultság határán mozgó csoportjának teljes egészében igaza van. Nem csak azért, mert ma már a nagy zajjal és csindarattával behirdetett „hídépítés”ben azok sem hisznek, akik verték mellette a nagydobot. Nem csak azért, mert még Kádár pénzén Magyarországon kéjutazó s Washingtonban magyar kommunista pribékekkel kedélyesen koccintgató álemigránsok is antikommunista nyilatkozatokat kezdenek a szelek szárnyára bocsátani... Elsősorban azért, mert múltbeli következetes és elvhű ragaszkodásunk olyan mértékben irritálta a budapesti szovjet helytartóságot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Kiadóvállalatával, Molnár János nevű ismeretlen nagyság tollábő könyvet adattak ki „Ellenforradalom Magyarországon, 1956- ban” címmel. A kiadvány — külszínre — korántsem kommunista propaganda, hanem komoly formában előadott mese arról, ahogy Kádárék 1956 forradalmát látni szeretnék. Hosszú hónapok munkáját igényelné, hogy a könyv adatait megvizsgálni és megcáfolni lehessen s reméljük, hogy az emigrációs tollforgatők nagy táborában akad valaki, aki ezt a munkát elvégzi. Minket most cs\apán a bevezető sorok érdekelnek, melyek nyilvánvalóan mutatják a Kádár rezsim idegességét és rendkívüli érzékenységét az emigrációs magyarság és a Magyar Szabadságharcos Szövetség politikai tevékenységének vonatkozásában. A fentemlített munka megjelenésének szükségességét Bevezető Megjegyzések című fejezetben így indokolják: „1965-ben az USA-ban bizottságot hoztak létre a magyarországi ellenforradalom tizedik évfordulója megünneplésének előkészítésére. A bizottság vezetője R. M. Nixon, az USA volt alelnöke, harcos antikommunistaként ismert jobboldali politikus lett. A bizottság tevékenysége kudarcba fulladt ugyan, de az Egyesült Államok képviselőháza 1966. október 11-én megemlékezett az évfordulóról. Politikusok, szenátorok, kormányzók az évfordulón beszédet mondtak, szobrot avattak. Különösen sokat foglalkozott ebből az alkalomból az ellenforradalommal Rockefeller, New York állam szenátora (?). Ennek az államnak területére ünneppé nyilvánította 1966. október 23-át. Az ilyen megemlékezések logikus következményei voltak annak a politikai álláspontnak, amit a Nyugat kormányai — elsősorban az USA kormánya — a magyar ellenforradalomról kialakítottak. E politikai álláspont fő tétele az, hogy 1956 forradalom, népfelkelés volt. Ilyen nézetek találhatók a magyar ellenforradalomról szóló polgári irodalomban is. Ez az irodalom igen nagy mennyiségű. Különböző jellegű és szemléletű írásokból áll, de az a közös vonásuk, hogy pozitív eseményként értékelik az ellenforradalmat. Ebben a tanulmányban azt a kérdést tesszük fel: hogyan, miféle elemzés alapján jutott a polgári irodalom ilyen következtetésre? Erre a kérdésre csak a vizsgált irodalom állításainak és az igaz ■— tehát nem képzelt — eseményeknek az összevetése, az igaz összefüggések bemutatása alapján lehet válaszolni.” Az American Citizens’ Committee to Commemorate the Tenth Anniversary of the Hungarian Revolution tevékenységének — mely többek között Amerika szerte harangzúgást, 250 város polgármesterének, érsekek, egyházi vezetők, politikusok nyilatkozatát, amerikai szervek által tartott emlékünnepségek sorozatát eredményezte — „kudarca”, amelyet még maga a szerző sem hisz és csak az ünnepségek jelentőségének csökkentésére idéz egy-két kiábrándult, felelőtlen szélsőséges, kicsinyhitű emigrációs. politikus, újságíró megnyilatkozásaiból, arra ösztökélte az uralmon levő rendszer propagandistáit, hogy az Akadémiai Kiadó presztízse mögé bújva a Magyar Forradalmat népfelkelés helyet, mint ellenforradalmat mutassa be a magyar emigráció eseményeket személyesen át nem élt tagjainak. A tény, hogy pusztán a tizedik évforduló emlékünnepélyeinek lebonyolítására a MSZSZ által létrehozott bizottság egy ilyen könyv megjelenéséhez hozzájárult, bizonyítja azt a felelősséget, amely mindannyiunkat terhel, akik lelkiismeretük szerint szolgálják a magyar jövő érdekeit. Az otthoni rendszer leváltotta a Magyarok Világszövetségének elnökét azzal a megokolással, hogy munkája: a hazacsalogatás, a láto-HA KÍVÁNJA MAGYAR BETŰKKEL! A világhírű német gyártmányú ADLER írógép! Smith Corona, Royal stb. írógépek Irógépjavítás 1 nap alatt Óriási készlet irodabútor és iroda szükségletekben GRUENER OFFICE SUPPLIES, INC 2635—39 GRAVOIS A VE. PRospect 2-2390 gató „hazánk fiainak” rendszert kiszolgáló s új hazájukat elítélő nyilatkozatának szép szavakkal, etetéssel, itatással, zsarolással való kicsikarása — nem járt kellő eredménnyel. A Szülőföldünk „emigrációs szakértőjének” — aki az emigrációs magyar szervezeteket, elsősorban a Szabadságharcos Szövetséget és annak vezetőit oly megkülönböztető „honfitársi” szeretettel oktatja minősíthetetlen hangú műsorában — leváltását tervezik, mert „kötekedő, durva hangja miatt nem tudott kapcsolatot találni a Nyugaton élő emigránsokkal”. Ha mi, külföldön élő magyarok, ilyen fontos tényezői vagyunk a rendszer politikájának, akkor történelmi, földrajzi és szellemi helyzetünk, szabadságunk adta lehetőségeinket felelősséggel, lelkiismerettel kell ki- és felhasználnunk. A Forradalom 11. Évfordulójának mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban keltett visszhangja ismételten azt bizonyítja, hogy befogadó hazánk fiai, államférfiai, politikusai a magyarság sorsát szívükön viselik és amikor a történelmet formáló erők összejátszása következtében olyan helyzet teremtődik, hogy a kis népek sorsa az ö közreműködésükkel igazságosan és békésen megoldódhat, Magyarország jövője nagyrészt attól függ, hogy mi mennyi felelősséggel képviseljük szülőhazánk önállóságának, függetlenségének, önrendelkezési jogának érdekeit. És felelősség terhel bennünket, mint a kommunizmus gyakorlati módszereit egyéni tapasztalat alapján ismerő állampolgárokat a közvélemény formálásában is. És ha a közvélemény nem tükrözi a mi elképzelésünket, magunkra vessünk, részben magunkat tegyük felelőssé. 1945-48-56 sok jóindulatú politikai menekültje magatartásával a bennünket számkivetésbe kergető kommunizmus Lenin által oly talóan leírt „használható idiótájává” vált. Az elvhűség, dedikált hazafiság, áldozatvállalás időszerűtlenné vált sorainkban és a makacsság, elvi merevség, ésszerütlenség vádját vonja maga után. A magyar politikai becsület és becstelenség határvonala szétmosódott, nincs princípium, amely a feketét a fehértől elválassza és egyre IBbb’en lesznek azok, akik a kényelmes és egyéni érdekeit szolgáló szürkében keresik mind a maguk, mind szülőhazánk boldogulását. És ezek a sokak saját lelkiismeretük megnyugtatására, ténykedésük önmaguk előtt való igazolására — mert erre szükségük van — alaptalan, rosszindulatú elmarasztalásban részesítik azt a maroknyi „makacs”, népünk sorsát szívén viselő, az elhallgatottak nevében szóló magyart, akik 11 év kiábrándultsága, megszégyenítése ellenére még mindig szavukat hallatják, fogcsikorgatva, lelkiismeretük parancsát követve dolgoznak, új hazájuk adta lehetőségeiket kihasználva, szolgasorba taszított testvéreik szabadságáért. 1968 küszöbén tartsunk lelkiismeretvizsgálatot. Felelősséggel töltjük be sokak vérével, szenvedésével megváltott szerencsés sorsunk adta feladatainkat? Megtettünk-e mindent, amit megtehettünk? Engedtük-e megtenni mindazt, amit meg lehetett volna tenni? Vagy gáncsoskodásunkkal, fölényes lekicsinylésünkkel, egyéni érdekeinket szolgáló, bebizonyftHatatlan, hamis álláspont képviseletével gátoltuk felelősségünkből fakadó tennivalóink végrehajtását? önmagunknak kell számot adnunk, magunkkal kell szembe néznünk. Ha hazudunk, önmagunkat ámítjuk. Képviseljük azokat az elveket, melyeknek megváltásáért tizenegy évvel ezelőtt vér folyt a pesti utcán, börtön jár ma. Elvek töretlen képviselete és győzelemre juttatása, nem a félmegoldások keresése a mi jussunk, amelyet reánk hagyott a meggyalázott ország népe. Álljon csatasorba minden magyar, aki örökségünkből részt kíván. Legyünk lelkesek, nemcsak lelkesedők, értelmesek, nemcsak érzelmeskedök, legyünk dolgozók, nemcsak tevékenykedők. Legyünk hitvallók és ne hamis próféták! Legyünk felelősségünk tudatában lévő, reális, a körülményekhez alkalmazkodó, de jussunkat soha áruba nem bocsátó képviselői népünk érdekeinek. Az Új Esztendőben ehhez adjon erőt, elszántságot, egyetértést, megértést és eredményt a magyarok Istene! Meghalt Németh Mária Németh Mária, a világhírű magyar operaénekesnő 68 éves korában az egyik bécsi kórházban rákban meghalt. Kőszegen született, ahol édesapja őrmesterként szolgált az egyik magyar királyi honvéd alakulatnál. Hangjára már kora gyermekorában felfigyeltek. A budapesti Zenekadémián tanult. Szopránja egyre üdébben, egyre tisztábban és egyre magasabban szárnyalt. Elbűvölte a hallgatótágát. 1932-bep megkapta az osztrák kamaraénekesnői címet, nem sokkal később a budapesti Operaház dísztagjává nevezték ki. 1946-ban nyugdíjaztatta magát és vissz* akart vonulni Székesfehérvár közedében vásárolt birtokára, de a* akkori viszonyok annyira elrettentették, hogy visszatért Ausztriába. Az orosz megszállásig Salzburgban élt, majd újból Bécsbe költözött. 1954-ben még egy kitüntetés érte. A bécsi Opera is dísztagjai sorába fogadta. Néhány éve betegeskedett és teljesen visszavonultan élt. Temetése Bécsben ment végbe a művészvilág nagy részvéte mellett. Koporsójára a magyar emigráció if elhelyezte a koszorúját. Nyilatkozat Tollas Tibor ellen, ez év novemberében, a címlap szerint a „Magyar Szabadságharcos — Nemzetőr — Világszövetség” egy u. n. fekete füzetet adott ki. A füzet formai kiadója a fenti szervezet, de Európában postázták, név aláírás nélkül, és mivel a hazai kommunisták elcsépelt adatait közli, nem nehéz kitalálni, hogy kik állnak mögötte. E nyilatkozat aláírói értesültek arról, hogy a budapesti kommunisták megbíztak egy Lévai nevű egyént, hogy Európában adatokat gyűjtsön Tollas Tibor ellen. Nevezett évekig dolgozott feladatán, de végül is a svájci hatóságok megtagadták beutazási engedélyét, mert csak valótlan adatokat közölt Tollas Tiborról. Ezeknek a valótlan adatoknak nagy részét közli a fenti szervezet, amely sajnálatosan munkáját nem a kommunisták és országunkat megszálló szovjet megszállás ellen összpontosítja, hanem a jelek szerint éppen azok ellen, akik a magyar szabadságért dolgoznak. Tollas Tibor eredményes munkáját, népünk függetlenségéért végzett tevékenységét ez a fekete füzet jól bizonyítja. Ugyanis a hazai kommunisták, vagy azok tudatos, vagy tudatlan ügynökei s követői még sohasem támadták a tétleneket, az alvókat, a közömbösöket, a megalkuvókat, a szimpatizánsokat, a hazacsalogatókat, HANEM KIZÁRÓLAG AZOKAT, AKIK A MAGYAR NÉP ÜGYÉBEN NEMZETKÖZI VONALON EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL és a magyar nép között felvilágosító munkát végeznek. Tehát a fekete füzet Tollas Tibor eredményeinek fifeyüRg bizonyítéka. Amikor elítéljük azokat, akik a* fekete füzettel és hasonló munkával akarva, vagy akaratlanul a hazai kommunista elnyomókat és a szovjet megszállókat támogatják és az alkotó munka helyett idejüket és erejüket bomlasztásra fordítják, egyben felhívjuk a józanul és tárgyilagosan gondolkodó magyarságot, hogy tartsa magát távol azoktól a szervezetektől, társaságoktól és személyektől, akik a nemrég hazatért Mikófalvy Lajos útját követik, vagyis: először szabadságharcosok, utána nagyhangú szervezők, majd aknamunkát végeznek és utána hazamennek, hogy bomlasztó munkájukért a hazai komunistáktól a bért felvegyék. Sorsuk az lesz, ami elődeiké: a magyar nép megveti őket, mert eladták magukat az országunkat megszállva tartó szovjetet kiszolgáló kommunistáknak. Idekint pedig erkölcsi halottak, mert építés helyett rombolni akarnak. Tollas Tibornak méltatlan meghurcolása idején nemcsak bizalmunkat fejezzük ki, hanem munkájában is legmelegebben támogatjuk. New York, 1967. december 18. Dr. Eckhardt Tibor, s. k. Mikó István, s. k. A New York Állami Amerikai Magyar Szövetség elnök« Dr. Pogány Anurás s. k. A Magyar Szabadságharcos Világszövetség amerikai elnöke Dr. Szász Zoltán, s. k. Az Amerikai Magyar Szövetség külügyi tikára Dr. Varga László, s. k. REPÜLJÖN BUDAPESTRE VAGY A VILÁGON BÁRHOVA KLM-EL, AZ EDDIGI LEGOLCSÓBB JET-ÁRAKON A pontos és megbízható Holland KLM légitársaság a legalacsonyabbra szállította le a tengerentúli jet-utazás árát Egyetlen más társaság jet-árai sem olcsóbbak KLM repülőjegyet részletre is vásárolhat csekély lefizetéssel, akár 2 éves törlesztésre is, a szokásos bankkamatnál kedvezőbb feltételek mellett. Hozassa ki látogatóba rokonait, barátait a KLM útján, ez a társaság legismertebb specialitása. A KLM budapesti irodája segítségével a leggyorsabb és legkényelmesebb közvetlen összeköttetést biztosítja utasainak. A KLM utasának nincsen nyelvi nehézsége sem az utazás alatt, sem pedig az átszállásoknál. A személyzet több nyelven beszél, többen magyarul is. Kérjen részletes felvilágosítást utazási irodájától, vagy az alábbi címen: KLM, D e p t. C. 62 E. MONROE STREET CHICAGO, ILLINOIS 60603 ROYAL DUTCH AIRLINES 1
