St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-11-01 / 22. szám

ST. Wm ÉS VIDÉKE im NOVEMBER T. * sl NOVEMBER 41 Amilyen lelkesedéssel, lendület­tel és reményekkel indult a forra­dalom és szabadságharc, ugyan­olyan lehangoltsággal, kényszerű megadással és csalódott elkesere­dettséggel végződött. Nem a sza­badságharcosok természete válto­zott meg, hanem a nyugati demok­ráciák, főleg az Egyesült Álla­mok egykedvűsége, nemtörődöm­sége váltotta ki a nyomasztó ha­tást. Több erkölcsi és főleg kato­nai segítséget vártak, de nem kap­tak egyebet, mint üres, néha majd­nem léha biztatást. Közben olyan halált megvető el­szántsággal harcoltak, mint talán ■ soha más népek a világtörténelem folyamán. Tizenhárom-tizenöt esz­tendős pesti srácok, meglett mun­kások, honvédek és nem kispolgá­rok, nem az ország romjai alá ro­gyott félfeudalizmus hívei, múltba néző egykori kiválasztottak: bá­rók, grófok, hercegek harcoltak, hanem elsősorban azok a proletá­rok, akiknek felszabadítását hir­dette a szemforgató gyilkos rend­szer. Fegyverrel a kezükben föld­höz ragadt szegény emberek utasí­tották el maguktól Marx, Lenin, Sztálin „világmegváltó” tanait, amelyek gyakorlata maga volt a legördögibb elnyomás. Nem egészen két hét alatt le­verték, szétmorzsolták a rendszer fegyveres erejét: a politikai ren­dőrséget. Az ország' népe kivívta a cselekvési szabadságát. Kezdtek berendezkedni a szocializmussal telített demokrácia törvényei sze­rint. Pártok alakultak, meghirdet­ték az általános titkos választójog bevezetését, a közigazgatásban új­ból bevezették a megyék, városok, falvak önkormányzatát. Eljutottak az emberi méltóság helyreállításá­nak küszöbére, amikor Moszkva újból és brutalitásának teljességé­ben jelentkezett. Tizenkét esztendővel ezelőtt ezen a napon hajnali 3 órakor meg­kezdődött az orosz invázió. A harc Budapesten és az ország minden részében öt napig tartott. Ádázul és kegyetlenül. Harmincezer for-UNITED SAVINGS and Loan Association (ezelőtt SLOVAN SAVINGS) Betétje $15.000 erejéig államilag biztosítva OSZTALÉK 43,4 SZÁZALÉK 5/4% On Certificates of Deposit with Minimum of $7.500 6 hónapi lekötésre. Van egy újfajta 36 hónapos betét $1.000 bonusplan is. Main Office: Branch Office: 470 N. Kirkwood Rd. 1S09 Gravois Ave. YO 4-9044 PR 6-8041 WATCH FOR THE GOOD LOOKING STRANGER IN YOUR NEIGHBORHOOD for the new OPEL KADETT Németországban készül, a köztudottan elsőrendű német technikával. 30 mérföldet kap egy gallon benzinnel. Gazdaságos — Üzembiztos — Olcsó GILBERT BUICK, INC. 3510 GRAVOIS — PR 1-5200 Service ívith Interest! Nagyon sok olvasónk lakik ennek a „full servicebank”-nak a környékén. A banküzlet minden ágával foglalkoznak. 7910 Clayton Road, St. Louis County, Mo. 63117 - MI 5-0081 radalmár és szabadságharcos Holt­teste borította az országot, de a támadók közül is rengetegen el­pusztultak. Romok és kiégett tan­kok füstje gyászfátyolként lengett a magyar tájak felett. Aztán en­nek is vége lett A szabadságharcosok utolsó rá­diófelhívása november 9-én 15 óra 29 perckor hangzott el. Ismeret­len állomás adta le ismeretlen helyről: „A szabadságharcosok már fá­radtak, de lelkesebbek, mint vala­ha voltak. Segítséget kérünk, míg nem késő. Kérjük, segítsenek ben­nünket hazánk megmentésében!” Ez a kérés még ma is aktuális és elsősorban a magyar emigráció­nak szól. Egyszer már azonkívül is tenni kellene valamit, hogy a mondvacsinált vezérek egymást dicsérik, vagy egymás ellen acsar­­kodnak. (—ár.) NEW YORK: — A meggyilkolt Robert Kennedy emlékiratait a McCall magazin megvásárolta és le is közölte. A vételár egy millió dollár volt. Az emlékiratban Ro­bert Kennedy — többek közt — a kubai atom-krízisről is ír. Szerinte John Kennedy elnököt a légi erők akkori vezérkari főnöke, LeMay tábornok, aki most Wallace alel­­nökjelöltje, arra sürgette, hogy in­tézzenek katonai támadást Kuba ellen. Amikor az elnök azt kérdez­te tőle, hogy fognak erre reagálni az oroszok, LeMay azt mondta: se­hogy. Nem mernek háborúba kez­deni. Valószínűleg igaza is volt. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEMAY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MEIrose 1-5500 Member F.D.I.C. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN ST. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket min­den banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. Bili Thompson’s HAMMOND ORGAN STUDIOS ELADÁS — JAVÍTÁS — TANÍTÁS BÁRMELY HANGSZEREN BÉRELHET ORGONÁT SPECIÁLIS ALKALMAKRA: ESKÜVŐRE - TEMETÉSRE BAR MITZVAHRA DÉL-ILLINOIS LEGNAGYOBB HAMMOND ORGAN STÚDIÓI Ü J CÍMÜNK: 1119 E. Main St. Belleville, 111. 234-1710 Nyitva este 9-ig llllMIIMÍIIMMIlllllllllllllMlllllllllllillllM ORGANS PIANOS Ezúttal úgy szavazz, mintha az egész világ a TE SZAVAZATODTÓL függne! A mi népünk hosszú éveken át keményen dolgozott, Hogy megalapítsa intézményeit, felépítse otthonait és templomait, felnevelje és kiművelje gyermekeit, hogy így szilárdítsa meg Amerika erejét és jellemét. Most meg akarja védeni kemény munkával megszerzett javait. Elvezni akarja munkája gyümölcsét, környékének biztonságában és otthonának oltal­mában kíván élni. RICHARD NIXON el van szánva ar­ra, hogy mindezt biztosítsa és gon­doskodni kíván arról, hogy a törvé­nyeket megfelelően és igazságosan hajtsák végre, úgyhogy minden ame­rikai polgár, bármilyen társadalmi háttere legyen is, a béke, jólét és biz­tonság légkörében élhessen. RICHARD NIXON el van szánva ar­ra, hogy megvédje országunkat a kommunistáktól és mindazoktól, akik éket akarnak verni társadalmunkba és alá akarják aknázni a szabadság intézményeit. RICHARD NIXON mindig támogatta minden nemzet önrendelkezési jogá­nak elvét. RICHARD NIXON el van szánva ar­ra, hogy becsülettel fejezze be a vi­etnami háborút, ahogyan Eisenhower elnök vetett véget a koreai háború­nak. A VÁLASZTÁS NAPJÁN, KEDDEN, NOVEMBER 5-ÉN, SZAVAZZ RICHARD M. NIXONRA ES SPIRO T. AGNEWRA United Citizens for Nixon-Agnew Nationalities Division Willard Hotel Washington, D. C. A britek Európát választották * Eszakamerika helyett A brit munkáskormány valami­kor nem lelkesedett az Európai Közös Piacért, most azonban min­dent elkövet, hogy bejusson oda. Ezideig nem sok siker koronázta törekvéseiket, mert de Gaulle zor­don vétója már háromszor meg­akadályozta felvételüket, sőt leg­utóbb Couve de Murville minisz­terelnök még a kérdés tárgyalását is megvétózta. Ám Wilson minisz­terelnök aki maga is közgazdász, szívós ember és tovább folytatja erőfeszítéseit. Soames és Chalfont miniszterek útján mind Európá­ban, mind pedig Kanadában értésé­re adta az érdekelteknek, hogy nem hajlandó feladni a Közös Pi­acba való felvételének tervét és nem cseréli azt fel a NAFTA meg­alakításával. Másszóval: véglege­sen Európához optált. Ez lehet gusztus dolga, hogy Európát, vagy az északamerikai közösséget választja-e az uralmon lévő párt miniszterelnöke, de gya­korlati közgazdasági szempontból nem mindegy. A NAFTA, azaz a North Atlan­tic Free Trade Area, — az Észak­atlanti Szabadkereskedelmi Terü­let — sokkal tágasabb és a jövö szempontjából sokkal többet ígé­rő megoldás volna, mint az Euró­pai Közös Piac. A NAFTA létesítésére erős moz­galom indult magában Angliában és Kanadában is. A mozgalom sok tagot hódított meg az angol mun­káspárt és konzervatív párt tag­jai közül is, különösen az utóbbi­ak táborából. A NAFTA ugyanis a volt angol birodalom fehér domí­niumait egyesítené az anyaország­gal és az Egyesült Államokkal. Ezenfelül beletartoznának az Anglia által alapított „Külső Hét” európai tagja is: Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország, amelyek jelenleg az EFTA (az Európai Szabadkereske­delmi Szövetség) tagjai. Sőt, Ja­pán csatlakozását is valószínűnek, legalábbis kívánatosnak tartanák. Már az első pillanatra látható, hogy a NAFTA sokkal nagyobb és gazdaságilag szinte felmérhetetlen potenciállal rendelkező területeket foglalna magában, mint a Közös Piac. Ez utóbbi szűk, európai el­­sáncolödásával szemben az Atlan­ti és Csendes Óceánok vezető fe­hér országai valamennyien beletar­toznának. Ez a hatalmas szerve­zet sokkal többet igér, különösen a későbbi jövőre nézve, mint a Közös Piachoz való csatlakozás, bár ez utóbbinak pillanatnyi elő­nyei nagyobbak, mert a Közös Pi­ac már tíz éve megvan és dolgozik, míg a NAFTA-t meg kellene még alapítani. Nagybritannia csatlakozása te­hát a Közös Piachoz pillanatnyilag nagyobb külkereskedelmi lehető­ségeket igér, s a britek, akiknek fontját főleg külkereskedelmi mér­legük állandó deficitje gyengíti, már a belépés utáni közvetlen pe­riódusban élvezhetnék a Közös Pi­ac külkereskedelmi előnyeit, vala­mint annak valuta-alátámasztő kasszáját. De ennek a csatlakozásnak egy­előre egy legyőzhetetlen akadály áll útjába: de Gaulle. Arra speku­lálni, hogy a tábornok elöbb-utóbb úgyis eltávozik a politikai színtér­ről, hosszú évekig csak remény le­het. Még utána is további kínos tárgyalások évei következnének, amíg Anglia bejuthatna a Közös Piacba, így a NAFTA megalakulá­sa nem igen venne több időt igény­be, mint a Közös Piacba való beju­tás lehetősége. Emellett a NAFTA két óriási előnnyel bírna az európai megol­dással szemben. Az egyik a meg­lehetősen elavult angol nagyipar modernizálására lenne, vagyis ver­senyképességének erős növelése a világ többi részeivel szemben. A másik, hogy egy világszervezet, nem európai klub tagjává válnék, A britek azonban pont ettől fél­nek, bár minden alap nélkül. Lord Chalfont, a brit kormány fömeg­­bízottja a Közös Piacba való beju­tás irányítására, legutóbb Kanadá­ban, a Kereskedelmi Kamara tag­jai előtt azzal indokolta a NAFTA ellenes álláspontjukat, hogy „sem­mi jele sincs annak, hogy az Egye­sült Államok támogatnák ezt az alakulatot”, továbbá, hogy ez örö­kössé tenné Nyugateurópa meg­osztottságát és végül, hogy egy ilyen szerkezet Amerika technoló­giai diktatúrájává válnék. Az első érvek feltevések és kü­lönben is imagináriusak. Az ame­­rikai technológiai fölény az, ami­től félnek a britek és ezért igye­keznek Európához csatlakozni. Pedig a NAFTA esetében ök is ha­marabb eljuthatnának addig a technológiai nívóig, amitől most annyira félnek, mert ez esetben az amerikai tőke nagy mértékben mo­dernizálná termelési berendezései­ket. Kanada és Amerika természetes partnerek, bár Kanadában is van bizonyos félelem Amerika szupe­­rioritása miatt, de a gyakorlati ér­dek ezt ellensúlyozza. Angliának a gyarmatbirodalma nélkül nem sok kilátása van arra, hogy a veze­tő államok sorában megmaradjon, Németország máris erősen meg­előzte, így a végén úgy sem ma­rad más hátra, mint az amerikai blokkhoz való csatlakozás. így volt domíniumaival: Kanadával, Auszt­ráliával és Üj Zélanddal is sokkal közelebbi kapcsolatba juthatna, mint amilyen a jelenlegi. Anglia természetes helye a vi­lágtengerek államainak sorában van, nem csak tradícióinál fogva, hanem azért is, mert kereskedelmi és bankári szervezete a két Óceán államaiban ma is nagyjából érin­tetlen, így ebbe a szerkezetbe könnyebben be tudna illeszkedni. (OECONOMUSj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents