St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-09-06 / 18. szám

2 * 1968 SZEPTEMBER 1 ST. LOUIS ÉS VIDÉK* TOWNHOM IT MAY CONCERN: Őszinte sajnálatunkra Irene Man Hoff írását ebben a számban nem tudjuk közölni, mert a kézirat pőstai késedelem miatt nem érkezett meg. Ez a rovat máris annyira népszerű olvasóink körében (Svájcból is kaptunk elismerő sorokat), hogy bizonyára nagyon sokaknak fog hiá­nyozni. Elnézést kérünk. A jövő számban már ismét olvashatják. SZERKESZTŐ (Folytatás az 1. oldalról) hogy bármely irányban táma­dásba lendüljön. Romániát, vagy Jugoszláviát fe­nyegetnék, ha a Szovjetuniónak még kedve volna erre a kalandra, amely alighanem csak tetézné a kudarcát. A Magyarországon tartózkodó nyugati megfigyelők szerint a bu­dapesti kommunista kormányzat nemcsak az Egyesült Nemzetek­ben követett el végzetes hibát az­zal, hogy a tarthatatlan orosz ál­láspontot támogatta. Talán még nagyobb súllyal esik latba az a baklövése hogy felvonulást engedélyezett az oroszoknak Románia és Ju­goszlávia ellen. Bukarest és Belgrád ezt nem bocsátja meg j Budapestnek, legalább is nem addig, míg Kádár és klikkje lesz uralmon. Kádárnak már a románok és a ju­­goszlávok nyomására is mennie kell, ha Moszkva azt akarja, hogy újból helyreálljon a normális vi­szony közte és a két szakadár kommunista állam között. Kádárék napjai a nyugati >;■ megfigyelők szerint is meg­vannak számlálva. Az orosz katonaság beözönlésé­­vel és átvonulásával egyidejűleg Magyarországon is mozgósítottak. Főleg a volt ávósokat hívták be, vagy helyezték át őket jelenlegi állásukból a munkásőrség kötelé­kébe, amely kevésbé feltűnő for­mában az ÁVO utódja. A néphad­sereghez csak azokat a tartalékos tiszteket és altiszteket hívták be, akik párttagok. A legénységi állo­mány feltöltése vontatottan ment végbe. Szinte szemmelláthatóan válogattak, hogy ki a megbízható és ki nem. A behívottak számát 30.000 em­berre teszik és velük együtt 120.000 katona áll fegyverben. Ek­kora erőre nem azért volt szük­ség, hogy részt vegyen Csehszlo­vákia megszállásában. A cseh­szlovák határt csak egészen kis alakulatok lépték át. A zöm minden eshetőségre Magyarországon maradt. Ká­dárék másodszor is el voltak ! szánva arra, hogy adott eset­ben levernek minden forradal­mi megmozdulást. A lakosság azonban ennek elle­nére is bizakodőbban néz a jövő elé, mint valaha. A Szovjetunió nem legyőzhetetlen ellenség töb­bé. A szovjet blokk kettétört és tovább szakadozik. Lengyelország­ban, sőt Kelet-Németországban is erősödnek az ellenzéki hangok és aligha van messze az idő, amikor a csatlősállamok egytől egyig fel­szabadulnak és élhetik a maguk független, önálló életét... t HALÁLOZÁS Petykó József életének 61-ik évében, 37 évi boldog házasság után szívszélhűdés következtében East St. Louisban meghalt. Holt­teste a John Barnes Mortuary East St. Louis-i halottaskápolná­ban volt felravatalozva és az Em­manuel United Church of Christ­­ben végzett megható egyházi szer­tartás után a Belleville-i Mt. Car­mel temetőben helyezték békés, örök nyugovóra. Gyászolják özve­gye, szül. Petes Regina, fiúk Jo­seph, the Ill.rd, nővére Jolán, fér­jezett Steve Szabó Sr. * ígnátz Istvánná, szül. Pólyák Katalin élete 47-ik évében East St. Louisban a Centerville Township kórházban váratlanul elhunyt. Ra­vatalánál a Cassly Funeral Home­­ban sok rokon, jőbarát rótta le lá­togatásával a. végső tisztességet. Korai halálát mélyen gyászolják férje, ígnátz István, két fia, James és Steve Jr., édesanyja, özv. Pó­lyák Istvánná, négy nővére és a kiterjedt rokonság. ★ Epelley Albert néhai Epelley La­­josék fia, életének delén, 56 éves korában hirtelen elhunyt. A John Steiger and Sons 5541 Riverview Blvd.-on lévő halottas kápolnában felravatalozott holttestét nagyon sok rokon, jóbarát látogatta meg, hogy lelkiüdvéért ott imádkozzék. Gyászszertartás az Our Lady of Loretto templomban volt, innen helyezték nyugovóra a Calvary temetőbe. Nyugodjanak békében. Az örök világosság fényeskedjék nekik! PEORIA és környéki olvasóinktól híreket, előfizetéseket és hirdetéseket átvesz munkatársunk VARGA JÓZSEF 3508 NE, Brevis Street Peoria, 61603. Telefon: 688-7094 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik mi «den második pénteken DR. DENNIS F. ACSAY Editor and Publisher All correspendence charge of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a követ­kező címre küldendő: 5535 ALCOTT AVE. ST. LOUIS, MO. 63120 — EV 2-5222 Subscription rates in the USA for y3 year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban l/a évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA ELŐFIZETÉSI DUAKAT, lapunk részére szóló HIRDETÉSEKET átvesz MRS. VORDTRIEDE, “újságunk és a Magyar Rádió állandó munkatársa. Címe: 6017 SOUTHLAND AVE. Telefonszáma: FLanders 1-7217 Történt valami? családjában, rokoni vagy baráti körében, ami másokat is érde­kel. Közölje szerkesztőségünk­kel és örömmel hozzuk le újsá­gunkban minden ellenszolgál­tatás nélkül. — Csak úgy tu­dunk hírekkel szolgálni, ha ked­ves magyar honfitársaink tudo­másunkra hozzák azokat. A SZERKESZTŐ SZÓL, éhelyt az olvasókhoz: Többek kérdésére: a nagyon népszerűvé vált „László Says So” első közlemény címéül választott „What is in a Name” Shakespeare-töl va­ló és rovatírónk angol irodalmi jártasságát hirdeti. Ez kell nekünk: ma­gyar származástudattal teli, arra büszke, tanult-művelt fiatalság. Lapunk legközelebb szeptember 20-án jelenik meg. Ez lesz az 56 éves fennállásunk jubileumi száma. A szép különhirdetések mellett (ezekből élünk) komoly szellemi értékű különlegességek fogják ékesíteni ünnepi számunkat. Az első Nobel-díjas magyar tudósról Dr. Szentgyörgyi Albert-ről ho­zunk emberi közelségből írott riportot Dr. Csapó Árpádné avatott tol­lából. E számunkban írunk Magyar Vonőnégyesröl és tagjáról Magyar Gá­borról. Ugyanitt adunk színes képes a Fulbright ösztöndíjjal Európai tudomá­nyos kutatóútra induló fiatal magyar történészünkről Medgyesi Mitchang Zsuzsiról. Javaslatokat kaptunk rajzos-képes népművészeti kézimunka, kereszt­­rejtvény, sütés-fözés-szakácsművészet rovatok bevezetésére. Jő magyarszívü szülök azt is szeretnék ha itt felnövő gyermekeik ré­szére magyar történelmi-földrajzi-művelödéstörténeti összefoglalót kö­zölnénk folytatásokban, angolul. Nekünk midezek kedves terveink, — szeretnünk tudni olvasóink véle­ményét. Köszönjük Sz.B. levelét, melyben elmagyarázza, hogy a hirtelen vi­lágszerte ismertté vált Cierna valójában Ágcsernyő (hozzátesszük, hogy honfoglaláskor! magyar név). Ezt kérjük minden olvasónktól, akinek tudomása van bármely lénye­ges információról adja közre a magyar sajtó útján. JFas.« Albert: MAGYAR SZEMMEL A világ színpadán újra a csehek játsszák a hős-szerelmes szere­pét, akárcsak ötven évvel ezelőtt, amikor a félrevezetett népek közvéleményének tapsa és örömkönnye mellett „felszabadították” elnyomott hazájukat és a nagy meghatottság zűrzavarában megsze­reztek maguknak olcsó rabszolgaként több mint hatmilliőnyi nem­­cseh nemzetiségű európait. Hogy jelenlegi nagy szerepükben mennyi az őszinteség és mennyi a ravaszság, mennyi az igaz érzés és meny­nyi a közvélemény-ámítás, azt csak a jövő döntheti el. Nem veheti senki rossznéven tölünk, magyaroktól, ha a színjáték szemlélete köz­ben az igaz hősöknek kijáró tisztelet mellett a gyanakvás érzése is elfog olykor-olykor. Az utolsó ötven év történelme tanított meg erre. Próbáljuk párhuzamba állítani az 1956-os magyar népfölkelést a mai cseh eseményekkel, kísérletünk azonban meddő marad. Két kü­lönböző szög irányításával induló vonalakat lehetetlen párhuzam­ba hozni. 1956-ban a magyar nép egy minden előkészület nélküli természetes robbanás tonnájában kimutatta, hogy torkig van a kommunizmussal, szabadságra vágyik és ezt a szabadságot egy demokratikus államformában keresi. Ennek valóságos ellentéte­ként 1968-ban a cseh kommunista kormány felületes „liberalizá­ló” engedményekkel próbálta a kommunista rendszert „szalonké­pessé” tenni Nyugat felé és ezen kísérlete nagy vonalakban sike­res is volt. Lehetséges, hogy a cseh nép és a csehek alatt élő többi népek, titokban szabadságról ^ demokráciáról álmodott a libe­ralizáció lassú folyamata során. Az irányítás és vezetés azonban kimondottan a kommunista kormány és a mögötte álló cseh kom­munista párt kezében maradt, egy pillanatra sem csúszott ki ebből a rendőri vasmarokből és kétségtelenül nem a gazdasági és politi­kai verseny fölszabadítását célozta, hanem 'mindössze a kommu­nista rendszer népszerűsítését. Csodálatosképpen a muszka császárságnak még ez is sok volt és a világ szabad népei mellett most már a szabad világ kom­munistái is megbotránkozással kellett tudomásul vegyék, hogy a rabszolgaság népszerűsítése éppen annyira .tilos mint maga a sza­badság. Ami minket illet, bármilyen rokonszenwel is szemléltük a cseh kommunista párt liberalizáló kísérleteit — mely rokonszenv an­nak az elvitathatatlan ténynek a fölismeréséből ered, hogy a ren­dőri vaskesztyű lassan engedő szorítása az ott élő népeknek, tehát a magyaroknak is, megkönnyíti az életét — egy pillanatra sem feledtük el, hogy a vaskesztyű, mint olyan, nem szűnt meg ezzel. Még a legkegyesebb diktatúra is diktatúra marad és csupán az uralmon lévő erőszak pillanatnyi hangulatától függ, hogy mikor szorítja újra össze ezt a markot és préseli ki a lelket néhány száz­ezer emberből. Világviszonylatban azonban tisztában vagyunk azzal is, hogy a cseh kommunisták liberalizáló tevékenysége és az ezt elnyomó orosz tankok a szabad népek közvéleményét erősen befolyásolta, mégpedig két irányba. Először is beoltotta a gyanútlanok leikébe azt az illúziót, hogy „jő kommunizmus” is lehetséges, mindössze a „rossz kommunistákat” kellene megfékezni. Másodszor pedig újjáélesztette azt az ötven évvel ezelőtti propaganda-szólamot, hogy Közép-Eurőpa legrokonszenvesebb, legliberálisabb, legfejlet­tebb, legrátermettebb kultúrnépe a cseh. Mi magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy „jó kommunizmus” nem létezik. Ennek a tudatnak adott kifejezést . Magyarország né­pe 1956-ban. Azok a felületi különbségek, melyek a tájékozatlan amerikaiakat vagy kanadaiakat megtévesztik, mindössze ugyan­annak az embertelen rendszernek az ázsiai vagy európai változa­tai. Beszélhetünk brutális és kevésbé brutális módszerekről, de semmiképpen sem nevezhetjük civilizáltnak a kommunizmust, mi­vel a valóságban a legcivilizálatlanabb kormányzati rendszerekhez tartozik: egy maroknyi csoport önkényuralmát jelenti a megfélem­lített nép fölött. Nem szolgál mentségül az sem, ha elhisszük, hogy ez a pártnak nevezett kisebbségi csoport a maga módján jót akar. Szülőknek joguk van ahhoz, hogy ha kell erőszak alkalma­zásával is „jő útra” tereljék gyermekeiket. Ezen joguk a gyerme­kek éretlenségében, tapasztalatlanságában és fejlettlenségében gyökeredzik. Az emberiség azonban túllépett ezen a gyerekko­ron és minden felnőtt egyénnek, csoportnak vagy nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját sorsát meghatározza, még akkor is, ha a keresés során hibákat követ el. Sajnos bőrünk árán tapasztaltuk meg azt is, hogy az ötven évvel ezelőtt meghirdetett propagandaszólamok ellenére a cseh nem Eu­rópa legliberálisabb, legemberségesebb és mások jogait tisztelet­­bentartő nemzete, hanem mindezeknek pontosan az ellentéte. Fel­vidéki városaink és falvaink lakossága mindkét világháború után rettenetes módon tapasztalta meg a cseh brutalitást, embertelen­séget és jogtalanságot. Nincs okunk feltételezni, hogy a mai cseh kommunisták lelki alkata különbözik a húsz évvel ezelőtti cseh kommunisták tipikusan szláv lelki alkatától, kik örömüket lelték a megkínzott asszonyok sikoltásaiban, templomkapujára fölszege­zett lelkészek halálhörgéseiben és védtelen falusi lakosság legép­­puskázásában. Gyanúnk azonban az, hogy ez a ma jelentkező kétirányú cseh propaganda a valóságban arra szolgál, hogy megalapozza újra a cseh prioritást Európa közepén.; Azokkal, akik keveset tudnak, sok mindent el lehet hitetni. El lehet hitetni például azt is, hogy a Kár-LÁSZLÓ SAYS SO: Going Broke Is Half the Fun by László K. Dómján . \ This native son of Hungary has given up his experiment with Ameri­can capitalism. A few years ago, I read an ad in my favorite magazine. It was pro­claiming that the only way I could get out of the rut of working for someone else was to go into business for myself. I had decided that I really should get out of the rut, although my rut was not caused by working for someone else. My rut was a result of not working at all. So, I answered the ad. A short time later, I received a proposition to enter the „profitable” rubber stamp business. With vision of myself leading the carefree life of a rubber stamp tycoon, I ordered the equipment. Two weeks later, I canceled my subscription to my favorite magazine. I set up shop in a corner of our basement, ready for operation. I was lacking only one thing: Customers. I went house to house in search of prospects for my product. After two hours of knocking on doors and ringing on bells, I had reached a definite conclusion: 98 per cent of the people don’t know what the heck a rubber stamp is and the other 2 per cent mostly don’t care. To combat this ignorance of the masses, I set out to prove to the world that there is a real need for rubber stamps. I used the slogan „Rubber stamps are good for you: Support the rubber stamp shop of your choice.” Amazingly enough, my campaign for two rubber stamps in every home was a complete flop. I even ordered some Hungarian type faces to fill the demand for Hun­garian rubber stamps. But somehow, the demand just wasn’t there. The most common type of rubber stamp is one with a person’s name and address on it and is usually used ón the return address of envelopes. However, people were switching to printed envelopes or to name and address labels which serve the same purpose. These little labels are mail­ed out by charitable groups. The do an excellent job of making people receiving them, contribute to their cause. This is mainly so because of a guilt complex developed by most people for accepting something from charity. Maybe I should have resorted to such tactics. Since I actually lost more than $100 in my first year in the „profitable” rubber stamp busi­ness, I could rightfully refer to it as being non-profit. The following year, however, was a blessed one. The Post Office adopt­ed the Zip Code. It was a rubber stamp maker’s dream come true. It meant that those who already owned rubber stamps had to buy new ones with their zip codes on them. My sales skyrocketed. (Explanation: In the rubber stamp business, if one gets more than two customers in a single month, then his sales are said to have “skyrocketed.”) But, the best year of them all came two years ago. That was when I found someone who had never smelled rubber while it was vulcanizing, who had never tried to unload rubber stamps on people and who fancied himself as the type who would make a good rubber stamp tycoon. So, with a tear in my eye, I sold him my business — at a loss, of course. © Copyright, St. Louis és Vidéke, 1968. pátmedence államalkotó eleme a cseh. Hogy cseh vezetés alatt létre lehetne hozni egy olyan haladó szellemű, modem, politikai­lag és gazdaságilag erős államot, mely a hajdani Monarchia örök­ségét átvenné és helyreállítaná az ötven évvel ezelőtt felbillent európai egyensúlyt. Tisztelet a cseheknek a maguk portáján. De ha valaha is szük­ség volt arra, hogy mi magyarok előlálljunk a magunk elsőszü­­löttségi jogaink bizonyításával a világ közvéleménye felé, úgy most van annak legfőbb ideje. Ezeknek a soroknak írásakor a „cseh krízis” mindössze alig múlt egy hetes és máris huszonkilenc meg­rendelés futott be levélben és táviratban a Szépmíves Czéh irodá­jához Hokky Károly „RUTHENIA” című könyvére, mely mint egyedüli Ruthéniára vonatkozó könyv szerepel a Library of Cong­ress listáján. Tucatjával futnak be az érdeklődő levelek is, hogy megjelent-e már az általunk két évvel ezelőtt meghirdetett „Slo­vakia, the Hungarian -Highland” című könyv, melynek megírására a Felszabadító Bizottság Felvidéki Osztályának szakembere, Sir­­chich László honfitársunk vállalkozott annak idején, elfoglaltsága miatt azonban a mai napig sem készülhetett el vele. Az amerikai közvélemény érdeklődése őszinte és eleven. Sajnos azonban saját hibánk folytán nem áll ma módunkban ezt az érdek­lődést megfelelően kielégíteni. A gyors léptekkel haladó történe­lem viszont cselekvésre sürget s ha azt akarjuk, hogy múltját meg­illető helye legyen a magyarnak az újonnan formálódó egek alatt, akkor nem vesztegethetjük többé az időt céltalan fecsegéssel, hanem a történelem kívánalmainak megfelelően cselekednünk is kell. FOREIGN CAR SERVICE “The Only Foreign Car Shop in East St. Louis” 57th and State Street Phone East St. Louis, Illinois Specializing in Volkswagen 398-2188 SEBÜK TRAVEL SERVICE, INC. MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetéssel. Ez különösen előnyös vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részlet­­fizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENÜE, + ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 ■—---------------------------------—---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents