St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-08-09 / 16. szám

A HALÁL SZÜLETÉSE

QUEBEC, Canada — Egészen fantasztikus tudományos felfedezésről számoltak be a kanadai és amerikai biokémikusok együttműködő intézeteinek itteni ülésén. Az volt a nagy kérdés, amire választ adtak, hogy mitől és mikor kezdődik az öregedés, vagyis: a halál születése?

Erre a kérdésre már eddig is volt Ugyan jó néhány felelet, de közös hibájuk volt, hogy nem az öregedés megindulásának ősforrására, hanem csak annak következményeire hivatkoztak.

AZ ÖREGEDÉS JELEI

Mindnyájan ismerjük az öregedés jeleit, de ezek már csak a következményei, nem okai az öregedésnek. Ameddig viszont nem ismerjük az okokat, nem is tudjuk megállítani, vagy éppen: eleve

megakadályozni az öregedést.

Az öregedés testi jelei között számosán hirdetik, hogy a halál már megszületett bennünk és csak idő kérdése, hogy felnőjjön és kiemeljen bennünket az élők világából.

Az izomzat gyengülése, a csontok, csuklók megmerevedése, a gyors fáradás és hasonló tünetek túlontúl közismertek. Az öregedő test a betegségek iránt is fogékonyabb, így az egyes szervek csökkenő értékű működésére és külső okokból származó betegségekre is inkább számíthatunk.

Ismerjük a szellemi leromlás jeleit is, amikor az agysejtek előre-KINEK A KEZÉHEZ MI TAPAD ?

Azon a forró prágai nyáron, amikor a csehszlovák kommunista párt központi bizottsága Antoni Novotnyt megfosztotta a pártfötitkári és köztársasági elnöki tisztségétől, heves viták és közbeszólások voltak a bizottság ülésén.

Juri Strougal bizottsági tag a hatalommal való visszaéléssel és korrupcióval vádolta Novotnyt, aki válaszként így harsogott feléje:-— És mi van a te női dolgaiddal?

Strougal talpraesetten reagált. Kezeit magasra lökve a bizottság tagjai felé, szószerint a következőket ordította:

— Ezek a kezek már igen sok nőt öleltek, de vér nem tapad hozzájuk.

Novotny hallgatott, mint a sír.

Jóval később megkezdődtek az orosz hadgyakorlatok Csehszlovákiában. Mikor a prágai újságírókat kitiltották az orosz katonai körzetből, Dzur honvédelmi miniszter így vigasztalta őket:

— Nem szeretnek bennünket. Nem baj. Mi sem szeretjük őket...

A prágaiak felettébb örültek „szabadságuk gyönyörű álmának” és váltig hangoztatták, hogy „ebből az álomból soha nem akarnak felébredni”. Sajnos, már ébresztgetik őket, de azért még várjuk meg a végét. Hátha csóda történik és ez a csoda megvalósítja a magyarság álmát is.

Gábor Áron kanadai és amerikai előadókor út ja

Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztőjének tavalyi nagysikerű irodalmi előadókörűtja Kanada és USA területén (37 helyen) bebizonyította, hogy az amerikai kontinensen élő magyarság rendíthetetlenül kitart a magyar szabadság gondolata mellett és megértéssel támogatja íróinkat, akik életük és munkásságuk középpontjába Hazánk felszabadítását állították.

E gondolat jegyében a Szabadságharcos Szövetség kéri Honfitársainkat, hogy dr. Gábor Áron, az «.Embertől keletre” című magyar „bestseller” szerzőjének kanadai és USA-beli irodalmi és politikai körútját támogatni szíveskedjenek,

Dr. Gábor Áront, a székely szabadsághős leszármazottját, „Túl a Sztálin vonalon” c. könyvéért és az 1945-ös Magyar Vöröskereszt hadifogoly kutatószolgálatának a megszervezéséért a szovjet katonai bíróság halálra ítélte, majd fellebbezését követően 15 évi kényszermunkára deportálták a Szovjetunió távoli vidékeire, ahonnan csak 1960-ban tudott Magyarországra visszatérni. 1965-ben „Az Embertől keletre” kéziratát Nyugatra „csempésztette”, majd maga is „feketén” távozott Magyarországról.

Dr, Gábor Áron az irodalmi körútja során „Az embertől keletre” témakörben ismerteti a félévszázados szovjet hatalom valódi életét és felel azokra a kérdésekre, amelyek Szvetlána Sztalina könyvéből kimaradtak — milyen a szovjet kisember, a „szovjet nép” mindennapi élete.

Dr. Gábor Áron az egyetlen újságíró Nyugaton, aki másfélévtizedig a Szovjetunió legféltettebb ipari fellegvárában, a szibériai kuznyecki szénmedencében élt és résztvett a szűzföldek feltörésében. Közvetlen közelről ismeri azokat \ problémákat, amelyek napilapjainkban a szovjet-kínai határon felvetődnek és a világot legjobban érdeklik, „Az embertől keletre” című I könyve angol fordításban is meg fog jelenni.

A Kanadai Magyar Szabadságharcos Szövetség kezdeményezésére dr. Gábor Aron 196S szeptemberében — a szeptember 1 és 4 körött New Yorkban megrendezendő északamerikai szabadságharcos kongresszuson való részvételét követően — kezdi el körútját New Yorkban, Kanadában folytatja és az Egyesült Államokban, nagyjában Tollas Tibor tavalyi előadói állomásait követve. Azon helyekre is elszándékozík menni, ahova Tollas Tibor technikai vagy más okból már elmenni nem tudott, összesen kb. hatvan helyre.

Dr. Gábor Áron útján nemcsak előadói feladatot old meg, hanem arról a Nemzetőrben is beszámol, sőt a Nyolcadik Törzsről írandó könyvéhez is riportanyagot gyűjt: hogyan találta meg helyét új környezetében a messzire szakadt kanadai és amerikai magyarság; milyen problémái vannak, melyeket oldott meg. Ezért programját úgy igyekeztek összeállítani, hogy az északamerikai magyar társadalom minden rétegével, továbbá az angolnyelvü és a társemigrációs lapok szerkesztőivel is találkozhasson: mi az álláspontjuk a kanadai, illetve az amerikai magyarságról és Magyarország jelen helyzetéről, Szibéria büntetőtáboraiban jelenleg is fogvatartott magyar politikai foglyokról is beszámol.

Az irodalmi esten Gábor Áron beszámol a Nemzetőr sajtőalap felhasználásáról, a lap működéséről és további terveiről.

Dr. Gábor Áron az irodalmi estek tiszta bevételének 10%-át a Magyar Szépmíves Czéh angolnyelvű kiadványaira és másik 10%-át a németországi Burg Kastl-i Magyar Gimnáziumnak ajánlotta fel.

Gábor Áron őszi kőrútjának a megrendezésében az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh is részt kíván venni helyi csoportjai útján. Természetesen teljes együttműködésben a helyi Szabadságharcos Szervezettel és más magyar egyesületekkel. Eddig a következő kanadai helyeken vállalták „Az embertől keletre” címmel az előadóest megrendezését: Montreal, Ottawa, Kingston, Toronto (kettő), Hamilton, Port Colbome, Winnipeg, Regina, Edmonton (kettő), Calgary, Brooks, Lethbridge, Vancouver, Victoria.

Delhi, Fort Erie, Oshawa, Brantford jelentkezése is várható. |

gedése az emlékezet kiesését, zavart gondolkodást és hasonló tüneteket produkál, amit általában szenilitásnak nevezünk. Bár ez nem feltétlen következménye az öregedési folyamatnak. Igen sok 'öreg ember, akinek testi elöregedése szemmel látható, megőrzi szellemi frissességét. Winston Churchill kilencvenen felül volt már, amikor legjelentősebb könyveit írta és Konrad Adenauer is végig megőrizte éles szellemének frissességét.

Az élettani vegyészek, a biokémikusok és az orvostudomány legjobbjai már régóta keresik az öregedés titkát, ezt az eddig teljesen ismeretlen és éppen ezért befolyásolhatatlan őseredetet, de mindezideig misztérium maradt ez a tudomány számára. Az u. n. hypophysis cerebri-re, angolosan a pituitary gland-re gyanakodtak legfőképpen. Ez a két-lebenyű mirigy az agy hátsó részében helyezkedik el és teljesen nélkülözhetetlen az élet fenntartásában. Ennek a mirigynek elöregedése sem ős-ok azonban, hanem ez is csak következmény.

BELÁTHATATLAN

HATÁSÚ ÁTTÖRÉS

Itt, ebben a franciás külsejű és életű városban, Quebecben, végre leleplezték az öregedés titkát. Olyan tudományos áttörést jelentettek be, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Tegyük azonban hozzá, hogy ez az áttörés egyelőre csak elméleti jelentőségű, vagyis annak gyakorlati hasznosítása még a jövő méhében van. De enélkül az elméleti áttörés nélkül még mindig nem ismernénk az öregedés titkát, tehát hozzá sem tudnánk nyúlni a problémához.

Most már ismerjük, legalábbis kísérleti egereken. Dr. Howard J. Curtis bejelentette, hogy egereken végzett kísérletei arra mutatnak, hogy a halál az élet alapvető molekulájában, a DNA-ban születik. A DNA (dioxy-nuclear-acid) az embe-; ri test alapja, amely a chromosomákat alkotja. Mondhatnánk így is: a DNA az élet blue print-je. Az éle-, tünk átöröklött tulajdonságait ezek' mentik át, a szemünk színétől kezdve az intelligenciánkig. Ugyancsak a DNA ellenőrzi az élet folyamatát, ez tartja életben és működésben egész szervezetünket.

Mármost: amíg a DNA utasításai tiszták, határozottak és világosak, addig nincs hiba. De mihelyt a DNA üzeneteit valamilyen külsőleg oko zott, vagy belsőleg előálló kémiai változás elhomályosítja, vagy ősz szezavarja, beáll az öregedés. Kül ső ok lehet pl. atomsugárzás, a bel ső kémiai zavar pedig magának a DNA-nak az elöregedése. Így a DNA nemcsak az élet, hanem egyúttal a halál blue print-je is. Ha pl. az agysejt DNA-jában letörik a zavartalan kémiai folyamat, beáll a szenilitás. Ez a megzavart kémiai metabólizmus olyan anyagokat is termelhet, amelyek ér- és szívbetegségeket okoznak. A sejtekben való biokémiai változás megállíthatja pl. a DNA ellenőrzését a saját sejtje felett, másszőval a sejt korlátlanul szaporodhatik, ami a rák egyes fajtáit váltja ki.

Röviden: a DNA rendellenességeiben rejlik az öregedés titka, tehát a halál születése.

Dr. Curtis egereken figyelte meg a DNA törvényszerűségeit és megállapította, hogy az egerek DNA- jában történő változás indítja meg az öregedési folyamatot.

Dr. Curtis megfigyeléseit kiegészítették Leonard Hayflick kísérletei is, amelyeket laboratóriumában emberi sejtekkel folytatott. Ezek szerint a sejt csak korlátozott mértékben, vagyis csak korlátozott ideig tudja újjáteremteni önmagát, azután elhal. Ahogy a vég közeledik, a chromosoma-ban szabálytalanságok lépnek fel.

Ez a két különböző kísérlet tökéletesen összevág és alátámasztja a DNA abszolút szerepét az öregedési folyamat elindításában.

Ez a tudományos áttörés nagyjelentőségű lehetőségeket igér az öregedési folyamat lelassítására, vég. &ő fokon pedig teljes kiküszöbölé" sére. Dr. Curtis szerint az emberi élet nagymértékben meghosszabbítható lesz, mihelyt a DNA működésének stabilitását, zavartalanságát megoldják.

Ez viszont csak idő kérdése, mert a DNA összetételét ismerik, funkcióit is eléggé felderítették , £már. Másszóval: a beavatkozás az élet alapjába és ezzel a halál megszületésének kitolása a közel jövőbben várható újabb áttörés által bizonyosnak látszik.

Quebecben tehát, ebben a szép városban, a Laval Egyetem tiszteletreméltó falai között nagy lépést tett az emberiség az élet jelentős meghosszabbítása felé. (H, T.)

Nyíregyházy Pál:

A felnövekvő ifjú nemzedékről

K R1MI — olasz módra

Roger Izoard esete egyike a legkülönösebbeknek a törvénykezés történetében. Az eljárás 12 évig tartott, miközben többször újrakezdődött.

1950 nyarán történt. Kora délután volt, Messina strandja néptelen. Segélykiáltások hallatszottak, de mire néhány ember a hang irányába futott, már csak egy férfit találtak, aki kétségbeesett erőlködéssel próbált életre kelteni egy fiatal nőt.

50 éves volt Roger Izoard, amikor megismerte Michéle Boleslawa-Balmat-ot, egy lengyel származású nőt. Első látásra beleszeretett a fiatal asszonyba, aki 20 évvel volt fiatalabb nála. A nő viszonozta érzelmeit, és elhatározták, hogy amint kimondják az asszony válását, házasságot kötnek. Szicíliába utaztak, hogy ott töltsenek néhány boldog hetet.

Csónakot béreltek, és beeveztek a tengerbe. A csónakba magukkal vitték az asszony hatalmas juhászkutyáját is, amely egyszerre nyugtalankodni kezdett. Ide-oda ugrált a csónakban, amely megbillent, és a nő a vízbe zuhant; Michéle nem tudott úszni, és pillanatok alatt alámerült. A férfi utána ugrott, de mire felszínre hozta, a nő már nem élt.

Bizottság szállott ki és megállapította, hogy bűntény történt, mert a nő testén sérülések voltak. Szakértőket hallgattak meg, akik olyan véleményt adtak, hogy a sérülés a vízbe zuhanáskor történt, és azt a horgony okozta. Ezen az alapon a rendőrség megszűntette az eljárást, és Izoard visszautazott Párizsba,

Ekkor azonban jelentkezett a biztosító társaság, amelynél Izoard és menyasszonya néhány héttel azelőtt kölcsönös életbiztosítást kötött 250.000 frankra. A társaság ügyvédje új eljárás megindítását követelte, mert véleménye szerint bűntény történt.

Az Interpol — a nemzetközi rendőrség — útján letartóztatták a férfit és minthogy gyilkosság gyanúja terhelte, kiszolgáltatta Olaszországnak. Két évig ült Szicíliában vizsgálati fogságban, és utána 25 évi fegyházra ítélték el. Azért nem életfogytiglanira, mert nem valamennyi esküdt volt meggyőződve arról, hogy valóban előre megfontolt szándékkal véghezvitt emberölés történt.

Izoard minden erejével védekezett. Tanúk nem voltak, de egyes körülmények igazolni látszottak a vádat, Nem ugrott azonnal a vízbe, amikor menyasszonya a tengerbe zuhant. Kölcsönös életbiztosítást kötött, holott a nő még nem volt a felesége. Mielőtt pedig Michéle-t megismerte volna, fényűző életet élt, és súlyos adósságokkal küzködött. Minderre Izoard azt felelte, hogy azonnal Michéle után ugrott, de az erős hullámzás miatt nem tudta megközelíteni. A kölcsönös életbiztosítást viszont kötelességének tartotta, hiszen menyasszonya sokkal fiatalabb volt nálánál, és így öt minden eshetőségre biztosítani akarta. A felső bíróság el is fogadta védekezését, és felmentő ítéletet hozott. Ismét visszatért hazájába, 4 év múlva azonban az itáliai semmisítő szék érvénytelenítette a korábban hozott ítéletet. A per újrakezdődött, míg végre is 1967 végén kimondták a felmentő ítéletet: nem bűntény történt, hanem baleset.

Most mái- polgári bíróság előtt folyik a per a biztosító társaság ellen. Bizonyára meg is fogja nyerni Izoard: 250.000 új francia frankot fog kapni, de mint az újságíróknak mondta, ez nem jelent számára kárpótlást. Nem csak életének egyetlen szerelmét veszítette el, de közben elvesztette minden barátját is, akik a gyilkosság vádjával terhelt embert valamennyien megtagadták. HLP

Aggodalommal nézzük hoszszúhajú, rövidszoknyás, mezítlábas leányainkat és parókás, szakállt növesztő ifjainkat. Politikai nézeteikről és erkölcseikről talán rosszabbat gondolunk, mint amilyen a valóság. Az idősebb nemzedék félve tekint a fiatalságra: ezek az utcahosszat üldögélő hosszúhajú, szakállas fiúk veszik át egy-két évtized múlva a világ kormányzását?

De milyen lehet otthon élő ifjúságunk, akik az iskolákban ateizmust, nemzetköziséget, barbár kommunista elveket tanultak?

A nyíregyházi Vasvári Pál gimnázium 4. osztályában közvélemény kutatást tartottak, mi a nézete a növendékeknek szüléikről, a felnőttek világáról, az erkölcsről és etikáról, valamint a pályaválasztásról? (Bizony „rázós” kérdések ezek a mai világban.) Az osztályban húsz lány és tizenhét fiú van, a feltett kérdésekre írásban felelnek s a válaszokra nem írják oda neveiket. Tehát azt kell hinnünk, hogy őszinte válaszok.

Az első kérdéscsoport: Van-e példaképetek? Ki? és miért? Ketten ridegen felelnek: nincs. Tizenkettőn nagyon okosan megmagyarázzák, hogy egy személy nem lehet példakép. Egy fiú: „Én egy elképzelt életformáért harcolok!” (Ez csak a szabadság lehet, hiszen a kommunizmusért ma otthon nem kell harcolni.) Tizenegy gyereknek a szülei jelentik a példaképet, négy lány idősebb barátnőjéért vagy tanárnőjéért rajong. A nagy emberek listáját így állítják össze: Victor Hugo, Lányi Sarolta, Bárdy György, John Lennon, Tichy Lajos és Bugát György. (Mintha nem is magyarok volnának, senkinek nem jut eszébe Kossuth, Petőfi, Ady, akiket a kommunizmus is elfogad. De —■ hála Istennek — Lenin, Sztálin, Kun Béla még gondolatukban sem fordul elő.)

A második kérdéscsoport: Mit valósítanál meg szüleid életmódjából és mit nem? Mindjárt az első válasz: „Én nem a családban vezetném le az idegességemet”. Legtöbben a szülők civódását, az antimodernséget, a szórakozásellenességet, a szükkeblüséget a zsebpénzzel, a költekezést helytelenítik. A kívánt szülői jellemvonások: szorgalom, akaraterő, kitartás, becsületesség, jellemesség, őszinteség, takarékosság, szeretet, békés családi élet, derűs légkör. (Senki sem kíván kommunista érvényesülést, politikai szerepvállalást, hanem mindenki a szülői elbeszélésekből ismert régi, letűnt világ nyugodalmáért és boldogságáért rajong.)

Újabb kérdés: Tanáraid tulajdonságaiból mit vinnél magaddal és mit nem? Néhányan a tudást, a szókincset, az emberismeretet dicsérik, de legtöbbjük a következetlenséget, az ingerültséget, dühkitörést, részrehajlást és igazságtalanságot kifogásolják, aminek „csak a diák iszsza meg a levét”. A diák is ember, vannak értékei, bízni kell benne — írják. (Különösen fájlalják, hogy az érettségiző diákoknál a régi értelmiségi s a kommunizmussal meg nem alkuvó szülök gyermekeit lefokozzák, hogy könnyebben megtagadhassák egyetemi felvételét.)

A felnőttek bírálata után a diákok saját világának vizsgálatára térnek át: Legjobb barátodnak mi a legjobb és legrosszabb tulajdonsága? A válaszok megdöbbentők, tíznek egyáltalában nincs legjobb barátja. A fiúk azt kívánják, hogy barátjuk együtt gondolkozzon velük, legyen tudásvágya, igazságszeretö, jószívű, őszinte, nyílt. Sportoljon és ne igyon. A lányok legjobb barátnői mind fecsegők, makacsok, dacosok, sértödékenyek. Sokan könnyelmű és rendetlen életűek. (Mintha a lányok jobban hajlanának a kommunista szabadosságra.)

Most jön a „legrázósabb” kérdés: Beszélnek-e az osztályban

kényes kérdésekről? Mind a harminchétén harsány igennel felelnek. Egy fiú hozzáírja: Hajaj!

Egy leány: Csak arról! Kényes kérdés alatt leginkább a fiúk és lányok kapcsolatát értik. De milyen széles változatban. Egy fiú a családalapítás témájának nevezi. Másik merészen felveti: „Élhet-e 18 éves nemi életet?” Az Élet és Tudomány folyóirat folytatásokban biztatja erre az ifjúságot.) Két fiú a politikát tartja a legkényesebbnek. (Ezek biztosan látják szüleik vergődését.) Kilenc leány hangsúlyozza, hogy nem a sexuális téma a legfontosabb. Egy leány rendreutasítóan felel: „Minden kényes kérdés,

ami az ember kizárólagos magánügye.”

Legjobban mutatják a kommunizmus tehetetlenségét a pályaválasztási kérdések. Három fiúnak nincs véleménye. Határozottan munkáspályára, amit már több mint két évtizede harsognak, csak három fiú aspirál: egy tv-szerelö, kettő elektroműszerész akar lenni. A többiek azonban mind az értelmiségi pályákról álmodoznak. Két leendő orvos, két testnevelő tanár, két gépészmérnök, egy-egy erdömérnök, bíró és tanár van a fiúk között. A húsz lány közül hét műszaki rajzolót, négy tanárt, egy pedagógust, egy tanítót, egy régészt, egy biológust s végül egy órást ír a kérdőívre.

A következő kérdés ravaszul van kifundálva: Ha választanod kellene egy kétezer forintos munkabeosztás és egy ezerötszáz forintos íróasztali munka között, most rögtön hogyan döntenél? Négy lány és tizenöt fiú munkás lenne, de éppen fordítva négy fiú és tizenöt lány csak az íróasztalt keresi, ha az nem sikerül, a többi nem érdekli.

Még egy önvallomás van hátra: Szoktál-e hazudni? A lányoknak mindenki hazudik, a fiúk és az összes barátnők, az utóbbiak főleg fiú ügyekről, „hogy a saját dicsőségüket zengedezzék”. A fiúknak legtöbbet a lányok hazudnak. Szüleiknek is, ha muszáj. Kisöccsüknek is, hogy be ne árulja őket. Mindöszsze négyan írnak kemény választ: soha! Csak veszélyes helyzetekben. Nem hazudok, mert úgyis kiderül.

A jövőt kutatja az utolsó kérdés: Hány év múlva valószínű a házasságkötésed? A fiúk öt évtől tízig szabják meg az egyetem miatt. A lányok közül az első egy év múlva, valamelyik csak hat év múlva akar férjhez menni. Egy leány: „Soha”. Egy fiú: „Csak tőle függ, mikor.”

Ha összegezzük e 37 tizennyolc éves fiú és leány gimnazista névtelen vallomását, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy semmisem ragadt rájuk a kommunista propagandából. Eszményeik a szülői házban ápolt emlékekből sarjadnak. E felnövekvő nemzedék még hűségesen fogja szolgálni a magyar nemzet függetlenségét és szabadságát.

A kommunizmus érzi ezt. Talán éppen e közvélemény kutatások alapján most két új tantárgyat vezettek be a gimnázium 4. osztályába. Az egyik a honvédelmi ismeret, melynek célja az ifjúságot nagyobb helytállásra nevelni és jobban felkészíteni a haza védelmére az agresszív kapitalizmussal szemben. Ez az új tantárgy, bármilyen furcsán hangzik, a lányoknak is kötelező. Náluk is szükség van a haza iránti hűség és kötelesség mélyebb megértésére. Azonban még a gondolatát is el kell hárítani annak — mondja a propaganda — hogy egyes szülök netán valamiféle militarista szemlélet felülkerekedését lássák az új tantárgy bevezetésében. „Erről természetesen nincs és nem is lehet szó.”

A másik új tantárgy: Világnézetünk alapjai. így írják körül feladatát: a változó társadalom és a változó világ megértésére képes, tehát a valóság felé „nyitott”, fejlődőképes társadalmi tudat kialakítása.

Egyelőre azonban ifjúságunk szeme vak és füle süket minden kommunista nevelésre. Győz a nemzeti történelem ragyogó tanulsága,