St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-30 / 13. szám
ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 7 1967. JÚNIUS 30. + Habsburg Ottó: EURÓPA A SZOVJETUNIÓ ÉS AMERIKA KÖZÖTT l>r. Habsburg Ottó lapunkban megjelent lagutóbbi cikkében sorravette a nemzetközi politika néhány alapvető jelenségét: a szovjet—kínai konfliktus, Közép-Kelet-Európa fokozódó jelentősége, a kommunista pártok elöregedése, a harmadik világ problémái. Jelen számunkban az európai egyesülés akadályait és lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a két nagy világhatalom kapcsolatára és európai viszonyulására. A nemzetközi politikában az utóbbi évek legjelentősebb fejleménye a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kialakuló egyetértés a két világhatalomnak az a törekvése, hogy saját érdekében megegyezzék a másikkal. Az Egyesült Államok elnöke, Lyndon Johnson az elmúlt év őszén, október 7-én, félreérthetetlenül megmondta, hogy az Amerika és Oroszország közötti nagy dialógus korszaka elé nézünk. Új világrendezés küszöbén ál-' lünk tehát és az új rendezés éppen olyan jelentős lesz, mint annak idején Jalta volt. Mindegyik világhatalom új egyensúlyt keres, természetesen mindegyik a maga javára. Ami Oroszországot illeti: attól a pillanattól kezdve, hogy Kína célul tűzte ki a Szovjet ázsiai gyarmatbirodalmának a dekolonizálását, a Szovjetunió arra törekszik, hogy Ázsiában megszerezze magának a második világhatalom, Amerika támogatását. Csak a vak nem látja, hogy a Szovjetúniő tudatosan, lépésről lépésre készíti elő a nagy dialógust Amerikával. Moszkva békét kötni igyekszik a mai ellentét helyére valamiféle szövetséget állítani, ugyanakkor azonban óvatosan ügyel arra, hogy mindezért Olaszországnak a lehető legolcsóbb árat kelljen csak fizetnie. Moszkva a kínai feljemények miatt alapjában véve súlyos vereséget szenvedett, de ezt a vereséget szeretné a zöld asztalnál átváltoztatni győzelemre, mégpedig azzal, hogy az amerikaiakat ráveszi: az állítólagos orosz engedékenységért cserébe kapja meg Jaltában kialakított birodalma végleges jóváhagyását. Az orosz diplomácia ügyesebb mint az amerikai és ez a fölényes diplomácia az enyhülést, amely elsősorban az oroszoknak létérdeke, még meg is akarja fizettetni a Nyugat által, fizetségül azt kívánja, hogy a jelenlegi európai status quo biztosíttassék. Amerika pedig, amely a maga részéről ugyancsak egyszersmind európai és ázsiai hatalom is, mivel jelenleg elsősorban a Távol-Keleten van elkötelezve, hajlandónak mutatkozhatik arra, hogy valamiképpen Európa kárára megegyezzék. Ebben az összefüggésben tekintve a helyzetet, érdemes visszaemlékezni arra, hogy mi is volt Jalta a valóságban. Dialógus volt, dialógus a világhatalmak között, az európaiak meghallgatása nélkül. Európa nem vett részt, de hogy akkor kimaradt a játékból, arról nem tehetett, mert Európa akkor nem létezett, hatalmas romhalmaz volt csupán. Ha azonban ma kikapcsolnák Európát ebből a dialógusból, az elsősorban a mi hibánk lenne, európaiak hibája. A most következő dialógusban Európa az egyik legfontosabb tét. A világpolitikában a döntő órákban és pillanatokban a szép szavak és ígéretek mit sem énnek. A nemzetközi politika rendkívül kemény és rettenetes játék. Mikor a legvégső döntő kérdésekről van szó, nem számít más, csak a hatalom és az érdek. Éppen ezért a sorsdöntő tanácskozásokon Európa csak akkor vehet részt, ha elég erős lesz ahhoz, hogy a tárgyalóasztalnál a maga számára megfelelő helyet kényszerítsen ki. Európának el kell érnie, hogy nélküle ne köthessenek a világot elrendező új megállapodást. Ehhez szükséges erővel azonban önmagában egyetlen európai állam sem rendelkezik. Ilyen erőt csakis az egyesített földrész képvisel, vagy, legalábbis a kezdet kezdetén, a kontinentális integráció valamilyen formája, még akkor is, ha az eleinte csak a Közös Piacra terjed ki. Hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalás mikor érkezik döntő szakaszába, jelenleg még nem tudhatjuk. Hogy azonban ez a pillanat eljön, abban biztosak lehetünk. Az események mindenesetre nem várnak arra, hogy mi készek legyünk. Érdekünk világos: Európának szüksége van az európai újraegyesítésre, enélkül sohasem lesz egyenrangú partnere a világhatalmaknak. Az európai egybezárkőzást viszont csakis az egységes Nyugat-Európa tudja megvalósítani, mert a középkelet-európai államoknak a maguk önrendelkezési jogát még ki kell harcolniok. A nyugat-európai integrálódásnak számos érzelmi és tárgyi akadálya van. Az első és legjelentékenyebb: Franciaország. Manapság, ha Európáról beszélünk, már a második mondatban Franciaország és a francia politika kerül előtérbe. Ilyenkor de Gaulle tábornok állítólagos hegemőnikus törekvéséről beszélnek. Nos, én a magam rérészéről már meglehetősen régen ténykedtem az európai egység-törekvések érdekében, sokat beszéltem Európáról már 1958 előtt is, amikor Franciaország élén még nem de Gaulle állt és az ötödik köztársaság még nem létezett. Abban az időben, amikor az ember az európai egység szükségességéről beszélt, gyakran szegezték a mellének a kérdést: Ön talán a pángermanizmus ügynöke? Az európai egyesülés ugyanis — tették hozzá magyarázőan — elöbb-utóbb német hegemóniához vezet. Azt is megmagyarázták, miért? Azért — mondották — mert Németországnak Adenauer személyében igen erős kancellárja van, Franciaországban viszont a kormányok lélegzetelállító gyorsasággal váltják egymást. Ez volt a magyarázat akkor, most azonban a helyzet megváltozott: most az európai földrész legerősebb egyénisége Franciaország elnöke. Ezért most a gyakori siránkozás Párizs hegemóniatörekvéseiről. De ha eljön az idő, hogy de Gaulle tábornok többé már nem francia elnök, hanem esetleg másutt lép fel egy hozzá hasonló erős egyéniség, például Belgiumban, akkor valószínűleg majd a belga hegemónia-törekvésekről fogunk nap mint nap hallani. Csakhogy ezek az emberek elfelejtik, hogy Európában ma már tulajdonképpen semmiféle hegemónia sem lehetséges. Európában éppúgy lehetetlen valamely egyetlen állam hegemóniája, mint ahogy az Egyesült Államokban sem lehetséges Massachusetts vagy Texas hegemóniája, jóllehet Kennedy elnöksége idején „massachusetts-i klikkről”, „ír maffiáról” beszéltek, most pedig Johnson idejében azt rebesgetik, hogy Amerikát meghódították a „texasi cowboyok”. Az igazság azonban az, hogy az Egyesült Államokban egészséges egyensúly van, amely egyik államnak a másik által való elnyomását kizárja, és ma már ez a helyzet Európában is. Ha egyik ország időnként nagyobb súllyal bír, mint a másik, ez elsősorban vezetője személyiségén múlik, nem pedig magukon az országokon, amelyek közül egyik sem elég erős ahhoz, hogy Európában a maga hegemóniáját megteremtse. Aki tehát Franciaország vonatkozásában „hegemóniáról” aggályoskodik, az vagy képmutató, vagy politikai tudatlanságáról állít ki fényes bizonyítványt. FORRADALMI VÁLTOZÁS Az európai egyesülés lehetőségeit vizsgálva, egy másik súlyos probléma az ún. NATO-válság. Ebben a vonatkozásban is sok vád éri Franciaországot A valóságban azonban Párizs csupán láthatóvá tette a már meglévő válságot, amely sokkal régibb, mint maga az ötödik köztársaság. Mert miről van sző? Arról, hogy a tömegpusztító fegyverek fejlődése forradalmi változásokat eredményezett a világpolitikában. Az egyik ilyen forradalmi következmény az, hogy a katonai szövetségek fogalma gyökeresen megváltozott. Az igazság az, hogy az atomkorszakban a katonai szövetségeknek többé nincs az az értékük, ami valaha volt. Csakis a politikai megállapodások számítanak, ha megtartják őket. Miért veszített értékéből a katonai szövetségi rendszer? 1960 előtt, egészen 1960-ig, vagyis a katonai szövetség klasszikus korszakában, a szövetség még csak azt jelentette, hogy egy nagyhatalomnak adott esetben csupán korlátozott mértékben kell valamely vitába beavatkoznia. Ha valamely állam szövetségese segítségére sietett, még nem kockáztatott mindent. Még vereség esetén is legfeljebb az volt a rizikó, hogy elveszti hadseregét, vagy elveszít egy tartományt. De magának a nemzetnek a léte nem forgott kockán. Ma azonban, amikor már nem csupán egyetlen nukleáris hatalom van a világon, egy szövetséges érdekében való beavatkozás már csakis totális lehet. Egy világhatalom, amely valamely szövetségesét igyekszik katonailag megvédeni, kénytelen vállalni azt a kockázatot, hogy esetleg maga is totálisan megsemmisül. És éppen ezért egyetlen felelős kormánytól sem lehet megkívánni, hogy fenntartás nélkül és totális erejével beavatkozzék olyan érdekekért, amelyek az ő szemszögéből nézve nem központi, hanem esetleg csak mellékes érdekek. Egy kormány ma már csakis a nemzet életbevágóan fontos érdekei védelmében vállalhat beavatkozást. BÁTORSÁG REFORMOKRA Ma már azonban sok minden, ami egy évtizede még létfontosságú érdeknek száffiítött, többé nem az. Amikor 1949-ben a NATO- szerzödést megkötötték, igen nagy jelentősége volt például még a külföldi támaszpontoknak. Ma azonban a legdöntőbb fegyver a rakéta, amit vagy odahaza ásnak el a föld mélyébe, vagy Polaris-tengeralattjárőkon raktároznak el, amelyek szabadon mozognak a tengeren. Ezek a döntően fontos fegyverek. És ha reálpolitikailag gondolkozunk, látnunk kell, hogy az Egyesült Államoknak, ha egyszer komolyra fordul a dolog, elsősorban már csak saját területe fontos, legfeljebb még Kanada és Mexikó. De lényegében, ugyanez áll Oroszországra is: csak a saját területe érdekében vállalkozhatik totális háborúra és legfeljebb még Külsö- Mongóliát és Afganisztánt tekinti életfontosságúnak, Kanada és Mexikó példájára. Minden más országot azonban mintegy „szürke zónának” nevezhetünk, s ebben a szürke zónában a legvégső konzekvenciák levonására egyik világhatalom sem hajlandó. Ebből az következik, hogy egy olyan szerződés mint a NATO- szerződés, amely katonailag csak azt integrálja, ami lényegtelen, vagyis a klasszikus felszerelést, ugyanakkor azonban azt, ami lényeges, a nukleáris fegyverek bevetését csupán egyetlen ember döntheti el, az Egyesült Államok elnöke, — az ilyen szerződés, az ilyen katonai szövetség ma már reménytelenül elöregedett. 1969-ben a szerződést meg kell újítani. Ha azonban, ahogy az amerikaiak szemmel láthatólag még mindig kívánják, meg akarják tartani a régi instrumentumot, akkor az Atlanti Közösség leértékelési folyamata tovább tart, úgyhogy végül semmi használható sem marad belőle. Ha azonban meglesz a bátorságunk ahhoz, hogy az elöregedett ócskaságokat kidobjuk és helyettük használható politikai szövetségi rendszert hozzunk létre, akkor a NATO-nak is van jövője. És ebből a szemszögből tekintve Franciaország magatartása nem egészen logikátlan. Egy harmadik probléma a nukleáris fegyverek kérdése. Manapság a gazdasági élet vagy a háború szempontjából az atomerö ellenőrzése abszolút légyeges tartozéka a nemzeti vagy kontinentális függetlenségnek és szuverenitásnak. Amely ország vagy hatalom nem rendelkezik fejlett atomtechnikával, az ma már lényegében alig számit, az ilyen ország előbb vagy utóbb valamelyik világhatalom csatlósa lesz. A legújabb és legmegbízhatóbb adatok szerint Oroszországnak 1965-ben 900 atomrakétája volt, ebből 200 interkontinentális, 700 pedig középtávolsági rakéta. Robbanóereje mindegyiknek ugyanaz, a különbség a távolsági horderő tekintetében áll fenn. Elég egy pillantást vetnünk a térképre, hogy titsztában legyünk azzal: az interkontinentális rakéták az Egyesült Államokra irányulnak, míg a középtávolsági rakéták elsősorban Nyugat-Európát fenyegetik. A különbség rendkívül jellemző. Amerikára 200, Európára 700 rakéta irányul. Ebből arra következtethetünk, hogy Amerikát a Szovjetúniő nem megtámadni, hanem csupán elrettenteni akarja. Az Európát fenyegető 700 rakéta sem a háborút célozza elsősorban, hanem zsarolás céljaira szolgál. Mert képzeljük csak el, mi történik, ha a Kreml egy szép napon kijelentené: a nyugatnémet köztársaság a nemzetiszocialista hatalomátvétel küszöbén áll és ezért a Szovjetúniónak létérdeke, hogy Bonnban békeszerető, baráti és demokratikus kormány jusson uralomra, — tudjuk, hogy a Szovjetúniő nyelvhasználatában mindez mit jelent. Mármost, ha egy ilyen pillanatban a 700 rakétára gondolunk, bizonyos, hogy megfelelő, saját európai véderő nélkül ez a politikai zsarolás végülis százszázalékos sikerrel járna. MIT ÉR A FORCE DE FRAPPE? Az egyetlen európai erő ma, bármily furcsán hangzik is, tulajdonképpen csak az aránylag kicsi francia force de frappe. Ezt az erőt általában sokan gúnyosan megmosolyogják, de — az az érzésem —, helytelenül. Ne feledjük el ugyanis, hogy még washingtoni közlés szerint is a force de frappe ma az amerikai nukleáris potenciál három százalékával egyenértékű. Viszont: az amerikai nukleáris erő tizenötszörös overkill-potenciállal rendelkezik, vagyis azzal a képességgel, hogy Oroszországot tizenötször semmisítse meg. Mivel azonban egy esetleges ellenfél megsemmisísítése egyszer is elég, a francia nukleáris erőt nem az amerikai potenciál száz százalékával, hanem csak cca. hét százalékával kell összehasonlítanunk (100:15=cca7). Franciaország ilymódon az amerikai elrettentő potenciálnak kb. egyharmadával rendelkezik. Ez pedig komoly tétel, annál is inkább, mert a legfontosabb orosz városok a francia bombázók rádiuszába esnek. Orosz támadás esetén tehát egy Franciaországból kiinduló viszszacsapás, még a lehető legnagyobb francia veszteségek figyelembevételével is, Oroszországot két nemzedékkel visszavetné, és így az Egyesült Államok számára ~ (Folytatás a 8. oldalon.) VÁ II M 17 lY T 17 ^ KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON GYAPJUFONÄL, V ZY ifi ifi Hí J.A 1 Lo CIPÓ, ÉPÍTŐANYAG, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI, ÉS IPARCIKKEK RENDELHETŐK MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagtól. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK (ÁRJEGYZÉKET KÍVÁNATRA KÜLDÜ NK) U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC. PHONE: LEhigh 5-3535 — 245 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM BEJÁRAT a 2nd AVE-röl KOMPLETT BANKSZOLGALAT 1901-TOL UNION National Bank OF EAST ST. LOUIS Collinsville at Missouri Ave. Kölcsönök házvételre — tatarozásra autókölcsönök — kereskedelmi kölcsönök 3 drive in windows — 1 walk-up window 2 ingyenes parking lot Minden betét $15,000.00-ig biztosítva F. D. I. C. által. MORE GROW POWER ... F A 0/ on 6 months certificates J.U /0 10,000 minimum 4.51 % on passbook savings Accounts Insured To $15,000.00 By Federal Savings and Loan Ins. Corp. STATE SAVINGS and Loan Association Collinsville & Missouri Ave. UP 5-5300 East St. Louis, Illinois CH 1-5300 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $15.000 by F.D.I.C. 8740 STATE STREET EAST ST. LOUIS, ILLINOIS VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírü WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásá- Ä rolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Television, Stereo, Jéghűtők, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. Sales & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. ~ Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket PR 2-3600 TÖBB MINT 100 AUTÓ ÁLLANDÓAN RAKTÁRON CHRISTOPHER-SOUTHWEST AUTO SALES 2245 SOUTH KINGSHIGHWAY Minden autójuk garantáltan “One owner”. Vásárolhat részletfizetésre olcsó hivatalos bank kamatláb mellett. ’62 Dodge V-8 Wagon, radio, heater, air conditioned $895 ’63 Pontiac 9 passenger Wagon $1,395
