St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-30 / 13. szám
8 1967. JÚNIUS 30. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ★ (Folytatás a 7. oldalról) biztosítaná a kizárólagos világuralmat. De ebből az is következik, hogy a force de frappe puszta léte erősen csökkentette Európa orosz részről történő fenyegetésének a mértékét. Az európai biztonság azonban még nagyobb lenne, ha ez a francia nemzeti fegyver idővel európai fegyverré válnék. Francia részről erre megvan a készség, Couve de Murville és Michel Habib Deloncle számos kijelentése bizonyítja ezt. Ennek azonban lényeges előfeltétele egy európai politikai szerv, egy legfőbb tekintély és intézmény megteremtése. Franciaország hajlandó a maga nukleáris fegyverzetét „európaizálni”, mégpedig egészen praktikus okokból, nevezetesen azért, mert a nukleáris fejlesztés iszonyatos költségei súlyos teherként nehezednek a francia gazdasági életre. Franciaország boldog volna, ha néhány európai állam pénzzel és szakemberekkel segítené továbbfejleszteni a meglévőt. A probléma tehát egyáltalán nem megoldhatatlan. Ide tartozik még egy lényeges szempont: Európa a tudományos kutatás terén elmaradt az Egyesült Államok, de még a Szovjetunió mögött is, elengedhetetlenül szükséges tehát az európai kutató-pool megteremtése. A DE GAULLE UTÁNI FRANCIA NEMZEDÉK E felsorolt problémák, állítólagos hegemónia-törekvések, NATO- válság, nukleáris potenciál, végülis valamennyien egyetlen átfogó kérdésbe torkoltának: a politikai egyesülés problematikájába. Sokan elbátortalanodtak, mert úgy látták, hogy a politikai egyesülés ügye nem halad eléggé. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a valóságban igenis nagyot jutottunk előre. Most már főleg arról van szó, hogy a meglevőnek gyakorlati kifejezést adjunk, mintegy formális jogi keretet. A politikai egyesítés megvalósításánál azonban óvakodnunk kell a hibáktól. Ilyen hiba például a perfekcionizmus. Sok „jó” európai folyton azt hangoztatja, hogy ha egyszer nem teremthetjük meg a teljesen integrált Európát, akkor jobb semmit se kezdeni. Ez azonban nem reális gondolkodás. A politikában a „vagy minden, vagy semmi” formula sohasem volt jogos, és különösképpen nem az, amikor az idő ellenünk dolgozik. A mai helyzetben bátran kell vállalnunk a kis lépések politikáját is. Sokan hangoztatják, hogy az európai egység megvalósítását erősen akadályozza az a tény, hogy de Gaulle tábornak nacionalista. De ugyanezek azt is mondták, pl. a tábornok moszkvai látogatása előtt, hogy de Gaulle Moszkvában eladja a Nyugatot; vagy a Közös Piac válsága idején arról beszéltek, hogy a tábornok szét akarja zúzni az organizációt. Amikor azután mindkét esetben épp az ellenkezője következett be, egy pillanatig mély hallgatás volt, hogy azután újult erővel ugyanazt az oktalanságot tálalják fel, csak éppen egy másik mártással. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a tábornok Európa-koncepciója a legideálisabb. E sorok írója például az integráció kérdésében sokkal meszszebbre kíván elmenni, mint ahogy azt a francia elnök helyesnek tartaná. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy tudomásul vegyük a mai adottságokat és lehetőségeket. Még hosszú út áll előttünk és ennek az útnak legalábbis egyik részét a tábornokkal együtt kell megtennünk. De túl ezen, a francia ifjúságban hatalmas Európa-tartalékkal rendelkezünk. Történjék csak meg a motor begyújtása a nagy öregúrral, és utána nyugodtan bízhatunk a francia fiatalságban. Oktalanság volna duzzogva félreállni, amikor megvan a lehetőség, hogy egy jókora darab utat megtegyünk. Egy pillanatra sem szabad megállni, viszont nem szabad megfeledkezni a konvojtörvényről. Háborús időkben, mikor a hajóknak át kell vonulniok olyan tengerszakaszokon, amelyet ellenséges tengeralattjárók fenyegetnek, a hajókat konvojba fogják össze. És ilyenkor a szabály az, hogy mindegyik hajónak olyan sebességgel kell haladnia, mint amekkora közülük a leglassúbb hajónak a tempója. Mert ha mindegyik a maga sebessége szerint haladna, a konvoj azonnal szétesnék és az ellenséges hajók valóságos lövészünnepélyt tarthatnának. A politikában sincs másként, különösen ha valamint közösen akarunk alkotni. Európát is konvojnak kell tekintenünk. Az integráció, valamint a szuper-nacionális megoldások tekintetében ma kétségtelenül Franciaország a leglassúbb hajó és az ö tempójához kell igazodnunk, ha a célt el akarjuk érni. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a németeknek és olaszoknak aránylag könnyű a nacionalizmust levetkőzni és a szupernacionális megoldásokat elfogadni, hiszen, — legalábbis az idősebbek — még élénken emlékeznek arra, hogy a túlzásba vitt nacionalizmus micsoda szörnyű katasztrófát okozott. A franciákat viszont a háborúban többé-kevésbé a nacionalizmus mentette meg s ezért nehezükre esik attól olyan könnyen megszabadulni. De éppen ezért kell megbecsülni a francia tömegek készségét az európai együttműködésre. Végül: az európai egység felé vezető úton nem szabad a második lépést az első előtt megtenni. Ha gazdasági téren jelentős sikereket értünk el, ezt annak köszönhetjük: az európai egyesülés kezdetén Robert Schumanban megvolt a bátorság ahhoz, hogy kevéssel kezdje, csupán a Szén- és Acélközösség megteremtésével. Ebből fejlődött ki az Európai Gazdasági Közösség, de bizonyos, hogy ha Schuman mindjárt az elején Közös Piaccal hozakodik elő, s ajtóstól rohan a házba, az eredmény katasztrófa lett volna. KÖZÖS EURÓPAI KÜLPOLITIKÁT Európa politikai egységének a megteremtését is egy részterületen kell kezdenünk: meg kell teremtenünk a közös külpolitikát. Erre vonatkozólag Franciaország már konkrét ajánlatot tett, az ún. Fouchet-terv formájában. Ezt a tervet lényegesen megjavította járulékos módosításokkal Paul Henri Spaak, volt belga külügyminiszter. Franciaország ezeket a módosításokat elfogadta. A terv — s ezt csak kevesen tudják, — végülis Hollandia vétóján bukott meg. De a terv továbbra is rendelkezésre áll és a megfelelő bázis lehet ahhoz, hogy aránylag rövid idő alatt legalábbis a közös külpolitika szervét megteremtsük és legalábbis a Közös Piac keretében. A Közös Piac ma annyira reprezentatív egész Európa számára, hogy egy a keretében létrehozott külpolitikai szerv kellő súlylyal képviselhetné az egész kontinenst. Európa ma sok más vonatkozásban a világpolitikának nem alanya, hanem csak tárgya. A két világhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország számára Európa gazdaságilag és szellemileg érdekes és ezért kívánatos cél. Mi európaiak ma azok vagyunk, mint az ókorban, a görög birodalom hanyatlása után, a görögök voltak a rómaiak szemében, mi vagyunk a „graeeuli”. Franz Josef Strauss német miniszter ezt a helyzetet így szokta jellemezni: „300 millió NATO-európait 180 millió amerikai védelmez, hogy ne kelljen rettegnie 200 millió békeszeretö orosztól”. EURÓPAI PATRIOTIZMUS Pedig a kontinens nem dekadens. Hallatlan szellemi és technikai tartalékokkal rendelkezik. A tudósok, technikusok és feltalálók túlnyomó többsége Európából származik. A baj az akarattal van. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy sokan, akik nyilvánosan az integráció mellett szavalnak, a valóságban hátráltatják az állítólagos ideál megvalósítását, mert az európai újraegyesítés következményeitől félnek. Gyenge jellemek és beteg kedélyek számára az ájultság a legkellemesebb állapot, a szolgaság a legideálisabb életforma. így vannak, akik egész jól érzik magukat egy olyan kontinensen, amely a történelemhez mintegy beadta a lemondását, s mint jóllakott gyarmat, megelégszik azzal, hogy különösebb erőfeszítés nélkül megszerezheti magának a világhatalmak dúsan terített asztaláról lehullott morzsákat. Ezek a szervilis természetű emberek mindenesetre elfelejtenek egyet. Nevezetesen azt, hogy az effajta „ideális” állapot sohasem tartós. A meghízlak állatot nem etetik örökké, hanem előbb-utóbb levágják. Ha Európa továbbra is függő helyzetben marad, akkor akarva, nem akarva, előbb-utóbb csatatér lesz. Ha viszont rálépünk az európai egyesítés göröngyös útjára, Európa nemcsak ismét világhatalom lesz, hanem igazi békerendet adhat a világnak. Aki földrészünk tömegeivel, a kisemberek széles rétegeivel valóban érintkezik, jól tudja, hogy ezek európai patriotizmusra vágynak. Sokan, különösen a fiatalabb nemzedékek, nemcsak, hogy büszkék Európa múltjára, hanem I Hamis cím Szívet melengető kis esetről ad hírt az egyik otthoni lap. Egy idős bácsi elvesztette egész havi nyugdíját. A sajnálatos eseményt közzétette a lapban, hivatkozva a megtaláló becsületességére és jőszívére. Az összeg azonban nem került meg. Ellenben amikor megjelent a néhánysoros ki közlemény, utána napokon át csengetett a pénzespostás, s hozta a 20-30 50-100 forintos küldeményeket. Negyednapon, amikor már jóval több pénz érkezett ismeretlen emberektől, mint amennyi az elveszett nyugdíj volt — elindult a feladócédulák szerinti címekbe, hogy személyesen mondjon > köszönetét. Ám körútja eredménytelen volt. Majdnem mindenki hamis címet írt. szenvedélyesen hisznek Európa jövőjében is. Csupán arról van szó, hogy ezt a meglévő érzelmet konkrét, hatásos formába öntsük. A következő európai kezdeményezést nem szabad csupán a kormányoktól várni, mert ezek jobbára reakciósok, az új fejlődéstől úgy félnek, mint a vízbeugrástól. A közvéleménynek kell megmozdulni, felbátorítani a kormányokat és rászorítani őket a következő lépés megtételére. Csak ettől várhatjuk, hogy egy európai világhatalom kétségtelenül meglevő lehetősége konkrét realitás legyen, a lehetőség valósággá váljék. Kommunista csapaterősítések Vietnamban A vietnami háborúban csak anynyiban változott a helyzet, hogy a délvietnami harctérre északvietnami kommunista csapaterősítések érkeztek. Az egyszer már megtisztított Mekong deltában újból a kommunisták az urak. Az amerikai hadvezetöség újabb kommunista offenzívát vár. Északvietnam katonai céljait tovább bombázzák az amerikaiak. BÖLCS VÁLASZ A mi kis utcánkban kicserélték a gázcsöveket. Minden valamirevaló pesti ember, aki nyitva tartja a szemét, jól tudja, hogy az ilyesmi nem könnyű dolog. A sűrített levegővel működő fúrók feltörik azt aszfaltot, szakértő kubikosok kicsákányozzák az árkot, még szakértőbb szerelők kicserélik a csöveket s egészen magas színvonalú szakértők összehegesztik. Azután kezdődik minden elölről — fordítva. A kubikosok betemetik az árkot, a döngölök ledöngölik, az aszfaltozók leaszfaltozzák s ha nem jön közbe semmi, akkor úgy is marad. Jelen pilanatban a mi kis utcánkban ez a munkafolyamat zajlik, nevezetesen az aszfaltozók aszfaltoznak. Igen ám, de az úttesten nemcsak ott vannak folytonossági hiányok, ahol a kubikosok feltörték az aszfaltot, hanem az úttest közepén is vannak derék lyukak. Némelyik akkora, mint egy űlőkád, s ha belehuppan egy kocsi kereke, vészesen recsegnek a féltengelyek, nyögnek a rugók. Arra megy a népszerű komikus színész a kis kék kocsijával és kiszól a derék aszfaltmunkásoknak: — Jó emberek, nem tömnék be ezeket a lyukakat is, hogy az ember ne harapja el mindig a nyelvét? — Drága művész úr — úgymond az aszfaltozók vezére —, hogyan tetszik gondolni, hogy mi tömjük be? Hiszen nem mi csináltuk (b. g.) A Rabnemzetek közleménye — Free Friends of Captive Nations — Frie Friends of Captive Nations szervezet felkér minden egyént és organizációt, akik szervezetüknek tagjai, hogy kezdjék el már most a toborzást az ez évi Rabnemzetek Hetének megtartásához — Captive Nations Week. Az idén e hét július 16- 22-ig tart. Már Missouri Állam Kormányzója proklamálta a hetet. St. Louis Polgármestere, Alphonse J. Cervantes nemcsak hogy proklamálta a hetet, de elvállalta, hogy az ünnepségek főszónoka lesz. Egy ökuménikus istentisztelet lesz tartva július 17-én, hétfőn este hét óra tizenöt perckor a Basilica of St. Louis the XV., vagyis az Öreg Katedrálisban a folyóparton. Ezt az istentiszteletet úgy a Római Katolikus mint a Protestáns, Zsidó és Orthodox vallások képviselői fogják vezetni. Az istentisztelet befejezésével gyertyáskörmenet fogja az istentiszteleten résztvetteket a Katonai Emlékműhöz — Soldiers Memorial-hoz — vezetni, ahol Dr. Nagy Frigyes „Rabnemzetek Himnusza” eléneklése után, városunk polgármestere fog beszédet mondani és egy koszorú lesz elhelyezve az ismeretlen katona sírjára. Az elmúlt években mi magyorok nagyon szégyenletesen vettük ki részünket ezeken az emlék-ünnepségeken. Tavaly csupán öten jélentünk meg. Mégcsak organizációink sem voltak képviselve. Ezt a szégyenletes helyzetet nem folytathatjuk szülőhazánk, otthon sínylődő testvéreinkkel szemben. Nem vagyunk jó magyarok, ha csak szájjal és melldöngetéssel hirdetjük magyar voltunkat, de amikor arról van szó, hogy háromszínű zászlónk mögött felvonuljunk, cselekedjünk, akkor magyarságunk, magyar voltunkkal szemben a kifogások tömkelegét halmozzuk fel, hogy miért nem vettünk részt, miért nem cselekedtünk, miért maradtunk távol. Aki szégyenli magyar származását, annak nincs joga a magyar nevet ajkain kiejteni. Aki csak kritizálni tud minden magyar megmozdulást, részvételt, de nem hajlandó segíteni, nekigyürkőzni a munkának, előkészületeknek az nem jogos ahoz, hogy élvezze az elért sikerek gyönyöreit. Nem hogy szeretetel hívunk, de el is várjuk, hogy minden épkézláb magyar testvérünk eljöjjön július 17- én, hétfőn este 7 óra 15-kor a Bazilikába és a gyertyafényes körmeneten keresztül részt vegyen az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásán is. Nt. de Kallós Árpád a rendező bizottság tagja 59 évi temetkezési szolgálat East St. Louisban és a környéki városokban KASSLY FUNERAL HOME 1101 N. 9th STREET EAST ST. LOUIS, ILL. Telefon: UPton 5-1234 Ambulance szolgálat — W CAHOKIA, ILL. — 1201 Camp Jackson Road Telefon: ED 7-3333 Buy U. S. Bonds TODAY! MRS. HENRY J. PIEPER PIEPER FUNERAL HOME TULAJDONOSA 1929 CLEVELAND BLVD. — TR 6-0032 — GRANITE CITY, ILL. Oxigénnel ellátott mentőkocsi Ambulance szolgálat bárhová, bármikor / TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK KALAUZA: COMPLETE FUNERAL Acél koporsó — Külső koporsó foglalat — Választékos Sírhely, vagy saját sírhelyre való eltemetés. Bronz névtábla és minden, a temetéssel együttjáró költégek S995.00 NO EXTRAS Gyönyörű modem kápolna — vallásfelekezetre való tekintet nélkül GUARDIAN MORTUARY SL Charles Road at Lindbergh — PE 9-1133 Előre befizetett összegek Truszton vannak kezelve KRIEGSHAUSER’S MORTUARY FUNERAL HOMES BEAUTIFUL WEST, 9450 OLIVE BOULEVARD — WY 4-3322 SOUTH, 4228 SO. KINGSHIGHWAY BOULEVARD — EL 1-4320 ST. LOUIS, MO. WM. C. M0YDELL FUNERAL HOME — TEMETKEZÉSI INTÉZET GEORGE J. SVOBODA, TULAJDONOS 1926 ALLEN AVENUE, ST. LOUIS 4, MO. PHONE: PRospect 2-0401 MATH HERMANN & SON, INC FUNERAL DIRECTORS — TEMETKEZÉSI INTÉZET 100 éves lelkiismeretes kiszolgálás 2161 E. FAIR FAIR AND WEST FLORISSANT AVENUES ST. LOUIS 15, MO — TELEFON: EVergreen 1-4880 Modern és léghűtéses. Nagy porkolóhely. Ambulance Serviee 2906 Gravois — PR 2-3000 — St Louis, Mo. Emil (Bud) Wacker ül, President — Mrs. Frank E. Frederick, Sec*y Emil Wacker, Jr., Vice President — Clarence Wacker, Treas. WACKER-HELDERLE FUNERAL HOME Szép modern léghűtéses termek 3634 GRAVOIS AVENUE, ST. LOUIS 1€, MO. TELEFON: PRospect 2-3634 mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamummmmmmmmrnmm Always there ... with your help YOUR RED CROSS
