St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-19 / 10. szám

w ST. LOUIS ES VIDÉKÉ 1967. MÁJUS 19. Habsburg Ottó: VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN Ha körülhordozzurk tekintetün­ket a világon, a politikai színtéren, már az első vizsgálódás után sze­münkbe tűnik, hogy a nemzetközi egyensúly megbomlott, eltolódások és változások tapasztalhatók. Az elmúlt 20 évben bizonyos szilárd­ság, mondhatnánk megmerevedés jellemezte a világpolitikát. Ez a szilárdság azonban fájdalmas volt, sok népnek kimondhatatlan szen­vedéssel járt. Ugyanakkor azonban lehetővé tette, ha nem is az egzakt, de a többé-kevésbé kiszámítható következtetéseket, a további fejlő­dés nagyban és egészben való ki­számítását. Az erőknek ez az egyensúlya, amely a jaltai szerződés óta Euró­pában érvényben volt, ma már nincs többé. A régi „rend” meg­bomlott, anélkül, hogy helyére új egyensúly lépett volna. A világpoli­tika jelenlegi fázisának legjellem­zőbb tünete tehát, hogy a nagyha­talmak keresik az új egyensúly megteremtésének a módját. A világban végbement ez a vál­tozás, sematikusan tekintve a nem­zetközi politikát, négy tényre, négy körülményre vezethető vissza. Ezek a következők: a kínai—orosz kon­fliktus; Közép-Európa újra való megjelenése; a kommunizmusnak mint politikai és társadalmi tan­nak a válsága; az ú.n harmadik világ erjedése és bizonytalansága. Az első és legjelentősebb tény természetesen a kínai'—orosz kon­fliktus. Igen jellemző, hogy ezt az ellentétet éveken át tagadták, amíg csak egyszer nem lehetett többé titkolni és a világpolitika egyik alapvető realitása lett. Mindeneset­­»e még ma is vannak, és nem ke­vesen, sőt igen magas és vezető po­litikai helyeken, akik ennek a kon­fliktusnak nem hajlandók megfele­lő jelentőséget tulajdonítani. Ezek különösen azok soraiból kerülnek ki, akik az ideológiának a politi­kára gyakorolt hatását mindig is túlértékelték. Tagadhatatlan ugyan, hogy valamely politikai program rövidebb-hosszabb ideig új vágányokra vihet egy államot, maradandó megoldásokat azonban egy ideológia sohasem hozhat; és függetlenül az éppen érvényes kor­mányformától, a népek és államok politikája végülis mindig visszaka­nyarodik a geopolitika által meg­szabott utakra és alkalmazkodik a földrajzi, történelmi és gazdasági adottságokhoz. Az érdek végülis mindig legyőzi az ideológiát. így tekintve, bátran mondhat­juk, hogy jóllehet Peking is, Moszk­va is „kommunistának” nevezi ma­gát, kettőjük között vajmi sok kö­zösség már nincsen. Nemcsak a permanens érdek-összeütközés vá­lasztja el őket, hanem az a tény is, hogy a kommunizmus fogalma a végtelenségig tágítható, úgy lehet csűrni és csavarni, ahogy akarjuk, illetve ahogy akarják. Ha a Moszk­va és Peking közötti vad viták kéz- Xelfoghatóan bizonyítottak vala­mit, akkor azt, hogy a kommunista világ szent írásaival, Marx-szal és Leninnel ma már körülbelül min­dent lehet csinálni; ezzel a szent­írással mindent be lehet bizonyíta­ni és mindennek az ellenkezőjét is. Aki vette magának a fáradtságot és elolvasta a karkovi Liberman professzor könyvét, amely az új szovjet gazdaságpolitika elindítója volt, láthatta, hogy ez az új gaz­daságpolitika alapvonásaiban sok­kal inkább kapitalista, mint klasz­­szikus értelemben vett marxista közgazdaság. Libermannak azon­ban mégis sikerült végrehajtani azt a bűvészmutatványt, hogy könyve majd minden oldalára keresett és talált egy Marx vagy Lenin idéze­tet, amivel tételeit alátámasztotta. Tudnunk kell, hogy Kína és Oroszország kommunizmusa kö­zött mélyreható, lényeges különb­van. PekjngelYiDTOgramiaés Az elmúlt félév során dr. Habsburg Ottó beutazta Ázsiát, Észak-Amerikát, előadásokat tartott Kanadában, tárgyalt az Egyesült Államokban és szakadatlanul úton van az európai fővárosokban. Megkértük, tapasztalatai és benyomásai alapján vázolja fel az általános világpolitikai helyzetet, foglalja össze és értékel­je a nemzetközi élet változásait. Mostani, első cikke négy tényt és tényezőt vesz szemügyre: szovjet-kínai konfliktust, Közép- Keleteurópa, a kommunizmus válsága és a harmadik világ. politikája sokkal inkább mondható nemzeti szocializmusnak, míg az orosz kommunizmus, első­sorban kommunizmus Oroszor­szágban ugyanis a forradalom tár­sadalmi és belpolitikai okokból jött létre. Kínában azonban mindenek­előtt nemzeti, nacionalista jellege volt és világpolitikai okok váltot­ták ki. A kínai kommunista forra­dalom egyik lényeges mozgatója ugyanis a nemzeti megszégyenü­­lés, a külföld általi megaláztatás érzése volt. Éppen ezért a kínai politika jö­vőbeni kurzusát, legalábbis nagy vonalaiban, eléggé világosan meg­határozhatjuk. A kínai politikát a múltban, és a jelenben is, igen gyakran azért elemezték helytele­nül, mert az Oroszországgal való hasonlóságot keresték, és az orosz helyzet tapasztalatait és analíziseit vették alapul. Pontosabb képet al­kothatunk azonban, ha inkább a nemzetiszocializmus analógiáját al­kalmazzuk. Európában közvetlen közelről láttuk, hogy egy ilyen nemzeti és szocialista forradalom mit jelent. Jelenti mindenekelőtt azt a szándékot és akaratot, hogy a határokat tágítsák és a vélt vagy tényleges történelmi igazságtalan­ságokat megbosszúlják. Mármost ami Kínát illeti, ne feledjük, hogy vele szemben a legnagyobb jogta­lanságot Oroszország követte el, kerek háromszáz esztendőn keresz­tül, amikor óriási ázsiai gyarmat­­birodalmát, Szibériát, Külsö-Mon­­góliát, Tannu-Tuvá-t a Közép Biro­dalma, Kína rovására építette fel. És ezzel el is érkeztünk egy isme­rős fogalomhoz, az „élettér” fogal­mához. Nos, Kína számára az új „élettér” nem Délen van, hanem Északon. Mert bár a déli ázsiai ál­lamok aránylag gazdagok, mégis annyira túlnépesedettek, hogy a kínai milliók számára ott már alig­ha van hely. A kínai népesség-ex­­ploziő következményei tehát más irányban fognak hatni és ezért a kínai—orosz konfliktussal a jövő­ben már mint állandó tényezővel kell számolni. A legutóbbi vad ese­mények erről világosan beszélnek. És ez a konfliktus, ahogy már az elmúlt években is, úgy a jövőben méginkább, állandóan megszabja a Kreml politikáját. OROSZORSZÁG DILEMMÁJA Ez a fejlődés Oroszországot most újra a régi történelmi dilemma elé állította. A földkerekség vala­mennyi hatalma közül Oroszország az, amelynek a legnagyobb a kiter­jedése, de ehhez viszonyítva arány­lag a legkisebb a népsűrűsége. A tér-lakosság arány meglehetősen kedvezőtlen. Ennek elsőszámú és legfőbb következménye az, hogy Oroszország sohasem viselhet két­­frontos háborút. Minthogy pedig egy nagyhatalom csak ott csinálhat hathatós politikát, ahol szükség esetén háborúra is képes, a Szov­jetunió ma, mint a 19. században a cári birodalom, választás elé ke­rült. Vagy Ázsiában folytat haté­kony politikát, de ebben az eset­ben Európában mindenáron békét kell vásárolnia; vagy Európában óhajt politikai prímhegedűs lenni, akkor viszont Ázsiában kell békét vásárolnia, mindenáron A Kreml­nek eddig sikerült ezt a dilemát, illetve megoldását hónapról hónap­ra húzni-halasztani. Csakhogy a játéklehetőség és a manőverezési terep évről-évre, hónapról-hónap­­ra kisebb lesz. Pillanatnyi napipoli­tikai kilengések, kedvező vagy ked­vezőtlen epizódok ezen az alapve­tő tényen sokat nem változtatnak. És ezért a Szovjetúniő már nem sokáig térhet ki a végső döntés elől, s a döntés, jobban mint vala­ha, igen valószínűen inkább a Nyu­gattal, mint az Ázsiával való béke és megegyezés lesz. Mert Európá­ban a Kreml szükség esetén azzal fizethet, ami tulajdonképpen nem is az övé, és amit csak néhány év­tizede vont hatalma alá; Ázsiában azonban nagyobb és fájdalmasabb árat kellene fizetnie: olyan terüle­teket kellene átengednie, vagy fel­áldoznia, amelyeket mindig is a szent orosz birodalom részének te­kintett. KÖZÉP-EURÓPA JELENTŐSÉGE A világpolitika változásainak másik lényeges területe, illetve mozzanata, Közép-Európa mintegy „feltámadása”, újból való megjele­nése. A második világháború előtt az általános nyelvhasználat Euró­pát három részre osztotta: Nyugat- Európa, Közép-Európa, végül Ke­­let-Európa. Utóbbinak azt a zónát tekinthetjük, amely nagyjából Oroszország nyugati határától az Uraiig terjed. 1945 után azonban Közép-Európa eltűnt, felszívódott, miután a jaltai szerződés szinte tel­jes egészében a Szovjetúniő kato­nai megszállása alá helyezte. En­nek következményeként ez a foga­lom, „Közép-Európa”, szinte telje­sen eltűnt a nyugateurőpaiak gon­dolatvilágából. Gyakran hallani még egészen kiváló nyugati politi­­(Folytatás a 7. oldalon) LEBONTJAK-E A VASFÜGGÖNYT? Az aknazárat felszedik, de jön helyette a villamos szegesdrót Az új osztrák demokrata kor­mány szeretne visszatalálni Auszt­ria régi szerepéhez és közvetítő­nek lenni Kelet és Nyugat között. Ez az osztrák „hivatástudat” ve­zette Ausztria kancellárját Joseph Klaust Budapestre, ahol hosszú tárgyalásokat folytatott Fock Jenő­vel, az új miniszterelnökkel, Kállai Gyulával, aki időközben képvise-» löházi elnök lett. Bár a kommunis­ta kormány eddig nem jelentette be, visszaérkezve Bécsbe nyilatko­zatot adott az újságíróknak, amely szerint a magyarokkal sikerült ked­vező megállapodásra jutni- Klaus kancellár azt a kívánságát fejezte ki Budapesten, hogy a kommunis­ták bontsák le a műszaki határzá­rat és nyilatkozata szerint Magyar­­ország belátható időn belül az oszt­rák határokról eltakarítja az akna­zárat és a két ország feloldja az egymásközti vízumkényszert. Klaus kancellár ezenkívül meg­hívta Fock Jenőt bécsi látogatásra, míg őmaga hamarosan Romániába utazik, hogy ott folytassa a békü­­lékenység politikáját. A hivatalos kommüniké szerint hamarosan közös magyar-osztrák állandó bizottságot alakítanak a gazdasági és kultúrális kérdések megbeszélésére, ezenfelül Hegyes­halom mellett felállítanak még ha­tárátlépő állomást — nyilván a Ba­latonra igyekvő osztrák és egyéb külföldi turisták számára. Mindkét tárgyalófél helyeselte egy európai biztonsági konferencia létrehozá­sát, feltéve, ha eredményt ígérőén készíttetik elő. A semleges Ausztria befolyása érdekesen mutatkozott meg a min­den fél számára kínos vietnámi kérdésekben. Dörgedelmes támadá­sokat nem intéztek az amerikaiak ellen, egyszerűen megállapították, hogy mindkét fél gondterhesen né­zi a vietnámi fejleményeket és bár egyes nézőpontok különbözően ér­tékelhetők ki, mégis Budapest és Bécs egyetértenek abban, hogy a genfi konferencia határozmányai alapján a békét helyre kell állíta­ni Vietnámban. Ugyanekkor érdekes nyilatkozatot tett Komócsin Zoltán a budapesti szakszervezetek előtt tartott egyik beszédében hangoztatván, hogy a kommunista pártok számára sza­badon kell hagyni a kérdést: w,résztvegyenek-e egy kommunista vTr.úcskonferencián, mint legutóbb Karlsbadban, ha a „testvérpártok” úgy találják, hogy helyzetük alap­ján nem látogatják az ilyen csúcs­­találkozókat”. A két hírt egymás mellett termé­szetesen úgy értékeli a világsajtó, hogy ez a kádárizmus egyhülésé­­nek újabb jele. Természetesen a nagy „enyhülési” délibáb idején az osztrák kancellár Budapesten el­ért eredményeiben újabb bizonyí­tékokat keresnek arra, hogy a li­beralizálódás tovább folyik. Azonban Klaus kancellár csu­pán arról beszélt, hogy a magyar­­országi kommunisták a határaik­ról az aknákat eltávolítják. „Ihre Grenzen von Mienen räumen wer­den.” Ez azonban még koránt sem jelenti a hírhedt műszaki határzár végleges lerombolását. A magyar határmenti osztrák lakosságnak sok baja volt az ak­nákkal. Árvizek idején aknákat so­dort át az árhullám Ausztriába. Gyerekek, asszonyok, állatok meg­sebesültek, vagy elpusztultak. így legnagyobb valószínűség szerint Fock Jenőék megígérték az aknák felszedését s ugyanakkor megkezd­ték a vasfüggöny mögötti drótsö­vény villamosítását. Kőszeg kör­nyékén osztrák területről, szemé­lyesen láttuk, hogy a vasfüggöny egy szakaszán ezt a kommunista „elektrifikálást” már meg is való­sították. Az elektromos drótkerítés azonban sokkal veszélyesebb a menekülőkre, mint az akna volt. Ha mégis az egész műszaki ha­tárzár lerombolásáról, a felgereb­­lyélt homoksáv, az emberéletre közvetlen veszélyt nem jelentő, botladozó-dróttal összekötött ak­nák, az őrtornyok és a farkas-ku­tyás járőrök felszámolásáról is szó volt, mindez elképzelhetetlen anél­kül, hogy Klaus kancellár ne Ígért volna megfelelő ellenszolgáltatást osztrák részről. Ez az ellenszolgál­tatás pedig nem lehet más, mint az, hogy az osztrákok az illegális me­nekülőknek nem adnak többé me­nedékjogot, hanem azokat rövid úton visszatoloncolják Magyaror­szágra. A budapesti kommunisták számára, a tömeg-menekülés visz­­szaszorítása tekintetében ez az osztrák megoldás nagyobb biztosí­ték mint a vasfüggöny. Mindenesetre a fejleményeket meg kell várni és korántsem sza­bad az egész kérdést úgy kezelni, mint a rendszer jóakaratának és békülékenységének valamiféle do­kumentumát. Saving & Loan Association Home Office 14th & Cass Ave. Branch: Grand & Chippewa (Formerly Franklin S.&L. Ass’n) 12 DIFFERENT TYPES OF SAVINGS ACCOUNTS TO MEET YOUR NEEDS 5*4% on Savings Certificates $10,000 and over 5% on Savings Certificates Min. $5000 to $9999 4/4% on Passbook Accounts Accounts Insured by F.S.L.I.C. North St. Louis Trust Company Grand at Florissant GA 1-4070 Olcsó autó kölcsön $4.00 egy évre minden 100 dollár után Safe Deposit Box Teljes bankszolgálat Member F. D. I. C. JEFFERS0N­­GRAV0IS BANK OF ST. LOUIS 2604 S. Jefferson PR 1-8833 FULL BANKING SERVICE MEMBER F. D. I. C. 5s/o kamatot fizetünk 12 hónapos Savings Certificate-re minimális betét 1,000 dollár Minden betét államilag biztosít­va van $15,000 erejéig. Drive-in banking daily from 8:15 to 6 p.m. WEBSTER GROVES TRUST COMPANY 75 W. LOCKWOOD Webster Groves, Mo. 63119 WO 1-2400 F.D.I.C. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN ST. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket min­den banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEMAY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MElrose 1-5500 Member F.D.I.C. ALAPÍTVA 1884-BAN BOHEMIAN Savings & Loan Association 5V4% on 6 months savings certificates with a $5.000 minimum deposit 4%% on regular passbook savings Gravois és Morganford St. Louis 16, Mo. — VE 2-6300 BETETJE $15,000-IG ÁLLAMILAG BIZTOSÍTVA VAN UNITED SAVINGS and Loan Association (ezelőtt SLOVAN SAVINGS) Betétje $15.000 erejéig államilag biztosítva OSZTALÉK 4 Vi SZÁZALÉK 5% On Certificates of Deposit with Minimum of $5.000 Main Office: 470 N. Kirkwood Rd. YO 4-9044 Branch Office: 1809 Gravois Ave. PR 6-8041 NOW EARN 4.75% on Passbook Savings Missouri Savings Association SOUTH AT 5006 Hampton Ave. VE. 2-6600 IN CLAYTON 10 No. Hanley Rd. VO. 2-3300 5% 4'/2% ANTICIPATED DIVIDEND CURRENT DIVIDEND • , 1 ■ " . • :: . f-! £5 COUNTY FEDERAL SAVINGS & LOAN ASSOCIATION OF PINE LAWN 6125 Natural Bridge St. Louis 20, Mo. EV 5-8072 _____________ (•'__________. - _____ ■ -■..

Next

/
Thumbnails
Contents