St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-19 / 10. szám
w ST. LOUIS ES VIDÉKÉ 1967. MÁJUS 19. Habsburg Ottó: VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN Ha körülhordozzurk tekintetünket a világon, a politikai színtéren, már az első vizsgálódás után szemünkbe tűnik, hogy a nemzetközi egyensúly megbomlott, eltolódások és változások tapasztalhatók. Az elmúlt 20 évben bizonyos szilárdság, mondhatnánk megmerevedés jellemezte a világpolitikát. Ez a szilárdság azonban fájdalmas volt, sok népnek kimondhatatlan szenvedéssel járt. Ugyanakkor azonban lehetővé tette, ha nem is az egzakt, de a többé-kevésbé kiszámítható következtetéseket, a további fejlődés nagyban és egészben való kiszámítását. Az erőknek ez az egyensúlya, amely a jaltai szerződés óta Európában érvényben volt, ma már nincs többé. A régi „rend” megbomlott, anélkül, hogy helyére új egyensúly lépett volna. A világpolitika jelenlegi fázisának legjellemzőbb tünete tehát, hogy a nagyhatalmak keresik az új egyensúly megteremtésének a módját. A világban végbement ez a változás, sematikusan tekintve a nemzetközi politikát, négy tényre, négy körülményre vezethető vissza. Ezek a következők: a kínai—orosz konfliktus; Közép-Európa újra való megjelenése; a kommunizmusnak mint politikai és társadalmi tannak a válsága; az ú.n harmadik világ erjedése és bizonytalansága. Az első és legjelentősebb tény természetesen a kínai'—orosz konfliktus. Igen jellemző, hogy ezt az ellentétet éveken át tagadták, amíg csak egyszer nem lehetett többé titkolni és a világpolitika egyik alapvető realitása lett. Mindeneset»e még ma is vannak, és nem kevesen, sőt igen magas és vezető politikai helyeken, akik ennek a konfliktusnak nem hajlandók megfelelő jelentőséget tulajdonítani. Ezek különösen azok soraiból kerülnek ki, akik az ideológiának a politikára gyakorolt hatását mindig is túlértékelték. Tagadhatatlan ugyan, hogy valamely politikai program rövidebb-hosszabb ideig új vágányokra vihet egy államot, maradandó megoldásokat azonban egy ideológia sohasem hozhat; és függetlenül az éppen érvényes kormányformától, a népek és államok politikája végülis mindig visszakanyarodik a geopolitika által megszabott utakra és alkalmazkodik a földrajzi, történelmi és gazdasági adottságokhoz. Az érdek végülis mindig legyőzi az ideológiát. így tekintve, bátran mondhatjuk, hogy jóllehet Peking is, Moszkva is „kommunistának” nevezi magát, kettőjük között vajmi sok közösség már nincsen. Nemcsak a permanens érdek-összeütközés választja el őket, hanem az a tény is, hogy a kommunizmus fogalma a végtelenségig tágítható, úgy lehet csűrni és csavarni, ahogy akarjuk, illetve ahogy akarják. Ha a Moszkva és Peking közötti vad viták kéz- Xelfoghatóan bizonyítottak valamit, akkor azt, hogy a kommunista világ szent írásaival, Marx-szal és Leninnel ma már körülbelül mindent lehet csinálni; ezzel a szentírással mindent be lehet bizonyítani és mindennek az ellenkezőjét is. Aki vette magának a fáradtságot és elolvasta a karkovi Liberman professzor könyvét, amely az új szovjet gazdaságpolitika elindítója volt, láthatta, hogy ez az új gazdaságpolitika alapvonásaiban sokkal inkább kapitalista, mint klaszszikus értelemben vett marxista közgazdaság. Libermannak azonban mégis sikerült végrehajtani azt a bűvészmutatványt, hogy könyve majd minden oldalára keresett és talált egy Marx vagy Lenin idézetet, amivel tételeit alátámasztotta. Tudnunk kell, hogy Kína és Oroszország kommunizmusa között mélyreható, lényeges különbvan. PekjngelYiDTOgramiaés Az elmúlt félév során dr. Habsburg Ottó beutazta Ázsiát, Észak-Amerikát, előadásokat tartott Kanadában, tárgyalt az Egyesült Államokban és szakadatlanul úton van az európai fővárosokban. Megkértük, tapasztalatai és benyomásai alapján vázolja fel az általános világpolitikai helyzetet, foglalja össze és értékelje a nemzetközi élet változásait. Mostani, első cikke négy tényt és tényezőt vesz szemügyre: szovjet-kínai konfliktust, Közép- Keleteurópa, a kommunizmus válsága és a harmadik világ. politikája sokkal inkább mondható nemzeti szocializmusnak, míg az orosz kommunizmus, elsősorban kommunizmus Oroszországban ugyanis a forradalom társadalmi és belpolitikai okokból jött létre. Kínában azonban mindenekelőtt nemzeti, nacionalista jellege volt és világpolitikai okok váltották ki. A kínai kommunista forradalom egyik lényeges mozgatója ugyanis a nemzeti megszégyenülés, a külföld általi megaláztatás érzése volt. Éppen ezért a kínai politika jövőbeni kurzusát, legalábbis nagy vonalaiban, eléggé világosan meghatározhatjuk. A kínai politikát a múltban, és a jelenben is, igen gyakran azért elemezték helytelenül, mert az Oroszországgal való hasonlóságot keresték, és az orosz helyzet tapasztalatait és analíziseit vették alapul. Pontosabb képet alkothatunk azonban, ha inkább a nemzetiszocializmus analógiáját alkalmazzuk. Európában közvetlen közelről láttuk, hogy egy ilyen nemzeti és szocialista forradalom mit jelent. Jelenti mindenekelőtt azt a szándékot és akaratot, hogy a határokat tágítsák és a vélt vagy tényleges történelmi igazságtalanságokat megbosszúlják. Mármost ami Kínát illeti, ne feledjük, hogy vele szemben a legnagyobb jogtalanságot Oroszország követte el, kerek háromszáz esztendőn keresztül, amikor óriási ázsiai gyarmatbirodalmát, Szibériát, Külsö-Mongóliát, Tannu-Tuvá-t a Közép Birodalma, Kína rovására építette fel. És ezzel el is érkeztünk egy ismerős fogalomhoz, az „élettér” fogalmához. Nos, Kína számára az új „élettér” nem Délen van, hanem Északon. Mert bár a déli ázsiai államok aránylag gazdagok, mégis annyira túlnépesedettek, hogy a kínai milliók számára ott már aligha van hely. A kínai népesség-exploziő következményei tehát más irányban fognak hatni és ezért a kínai—orosz konfliktussal a jövőben már mint állandó tényezővel kell számolni. A legutóbbi vad események erről világosan beszélnek. És ez a konfliktus, ahogy már az elmúlt években is, úgy a jövőben méginkább, állandóan megszabja a Kreml politikáját. OROSZORSZÁG DILEMMÁJA Ez a fejlődés Oroszországot most újra a régi történelmi dilemma elé állította. A földkerekség valamennyi hatalma közül Oroszország az, amelynek a legnagyobb a kiterjedése, de ehhez viszonyítva aránylag a legkisebb a népsűrűsége. A tér-lakosság arány meglehetősen kedvezőtlen. Ennek elsőszámú és legfőbb következménye az, hogy Oroszország sohasem viselhet kétfrontos háborút. Minthogy pedig egy nagyhatalom csak ott csinálhat hathatós politikát, ahol szükség esetén háborúra is képes, a Szovjetunió ma, mint a 19. században a cári birodalom, választás elé került. Vagy Ázsiában folytat hatékony politikát, de ebben az esetben Európában mindenáron békét kell vásárolnia; vagy Európában óhajt politikai prímhegedűs lenni, akkor viszont Ázsiában kell békét vásárolnia, mindenáron A Kremlnek eddig sikerült ezt a dilemát, illetve megoldását hónapról hónapra húzni-halasztani. Csakhogy a játéklehetőség és a manőverezési terep évről-évre, hónapról-hónapra kisebb lesz. Pillanatnyi napipolitikai kilengések, kedvező vagy kedvezőtlen epizódok ezen az alapvető tényen sokat nem változtatnak. És ezért a Szovjetúniő már nem sokáig térhet ki a végső döntés elől, s a döntés, jobban mint valaha, igen valószínűen inkább a Nyugattal, mint az Ázsiával való béke és megegyezés lesz. Mert Európában a Kreml szükség esetén azzal fizethet, ami tulajdonképpen nem is az övé, és amit csak néhány évtizede vont hatalma alá; Ázsiában azonban nagyobb és fájdalmasabb árat kellene fizetnie: olyan területeket kellene átengednie, vagy feláldoznia, amelyeket mindig is a szent orosz birodalom részének tekintett. KÖZÉP-EURÓPA JELENTŐSÉGE A világpolitika változásainak másik lényeges területe, illetve mozzanata, Közép-Európa mintegy „feltámadása”, újból való megjelenése. A második világháború előtt az általános nyelvhasználat Európát három részre osztotta: Nyugat- Európa, Közép-Európa, végül Kelet-Európa. Utóbbinak azt a zónát tekinthetjük, amely nagyjából Oroszország nyugati határától az Uraiig terjed. 1945 után azonban Közép-Európa eltűnt, felszívódott, miután a jaltai szerződés szinte teljes egészében a Szovjetúniő katonai megszállása alá helyezte. Ennek következményeként ez a fogalom, „Közép-Európa”, szinte teljesen eltűnt a nyugateurőpaiak gondolatvilágából. Gyakran hallani még egészen kiváló nyugati politi(Folytatás a 7. oldalon) LEBONTJAK-E A VASFÜGGÖNYT? Az aknazárat felszedik, de jön helyette a villamos szegesdrót Az új osztrák demokrata kormány szeretne visszatalálni Ausztria régi szerepéhez és közvetítőnek lenni Kelet és Nyugat között. Ez az osztrák „hivatástudat” vezette Ausztria kancellárját Joseph Klaust Budapestre, ahol hosszú tárgyalásokat folytatott Fock Jenővel, az új miniszterelnökkel, Kállai Gyulával, aki időközben képvise-» löházi elnök lett. Bár a kommunista kormány eddig nem jelentette be, visszaérkezve Bécsbe nyilatkozatot adott az újságíróknak, amely szerint a magyarokkal sikerült kedvező megállapodásra jutni- Klaus kancellár azt a kívánságát fejezte ki Budapesten, hogy a kommunisták bontsák le a műszaki határzárat és nyilatkozata szerint Magyarország belátható időn belül az osztrák határokról eltakarítja az aknazárat és a két ország feloldja az egymásközti vízumkényszert. Klaus kancellár ezenkívül meghívta Fock Jenőt bécsi látogatásra, míg őmaga hamarosan Romániába utazik, hogy ott folytassa a békülékenység politikáját. A hivatalos kommüniké szerint hamarosan közös magyar-osztrák állandó bizottságot alakítanak a gazdasági és kultúrális kérdések megbeszélésére, ezenfelül Hegyeshalom mellett felállítanak még határátlépő állomást — nyilván a Balatonra igyekvő osztrák és egyéb külföldi turisták számára. Mindkét tárgyalófél helyeselte egy európai biztonsági konferencia létrehozását, feltéve, ha eredményt ígérőén készíttetik elő. A semleges Ausztria befolyása érdekesen mutatkozott meg a minden fél számára kínos vietnámi kérdésekben. Dörgedelmes támadásokat nem intéztek az amerikaiak ellen, egyszerűen megállapították, hogy mindkét fél gondterhesen nézi a vietnámi fejleményeket és bár egyes nézőpontok különbözően értékelhetők ki, mégis Budapest és Bécs egyetértenek abban, hogy a genfi konferencia határozmányai alapján a békét helyre kell állítani Vietnámban. Ugyanekkor érdekes nyilatkozatot tett Komócsin Zoltán a budapesti szakszervezetek előtt tartott egyik beszédében hangoztatván, hogy a kommunista pártok számára szabadon kell hagyni a kérdést: w,résztvegyenek-e egy kommunista vTr.úcskonferencián, mint legutóbb Karlsbadban, ha a „testvérpártok” úgy találják, hogy helyzetük alapján nem látogatják az ilyen csúcstalálkozókat”. A két hírt egymás mellett természetesen úgy értékeli a világsajtó, hogy ez a kádárizmus egyhülésének újabb jele. Természetesen a nagy „enyhülési” délibáb idején az osztrák kancellár Budapesten elért eredményeiben újabb bizonyítékokat keresnek arra, hogy a liberalizálódás tovább folyik. Azonban Klaus kancellár csupán arról beszélt, hogy a magyarországi kommunisták a határaikról az aknákat eltávolítják. „Ihre Grenzen von Mienen räumen werden.” Ez azonban még koránt sem jelenti a hírhedt műszaki határzár végleges lerombolását. A magyar határmenti osztrák lakosságnak sok baja volt az aknákkal. Árvizek idején aknákat sodort át az árhullám Ausztriába. Gyerekek, asszonyok, állatok megsebesültek, vagy elpusztultak. így legnagyobb valószínűség szerint Fock Jenőék megígérték az aknák felszedését s ugyanakkor megkezdték a vasfüggöny mögötti drótsövény villamosítását. Kőszeg környékén osztrák területről, személyesen láttuk, hogy a vasfüggöny egy szakaszán ezt a kommunista „elektrifikálást” már meg is valósították. Az elektromos drótkerítés azonban sokkal veszélyesebb a menekülőkre, mint az akna volt. Ha mégis az egész műszaki határzár lerombolásáról, a felgereblyélt homoksáv, az emberéletre közvetlen veszélyt nem jelentő, botladozó-dróttal összekötött aknák, az őrtornyok és a farkas-kutyás járőrök felszámolásáról is szó volt, mindez elképzelhetetlen anélkül, hogy Klaus kancellár ne Ígért volna megfelelő ellenszolgáltatást osztrák részről. Ez az ellenszolgáltatás pedig nem lehet más, mint az, hogy az osztrákok az illegális menekülőknek nem adnak többé menedékjogot, hanem azokat rövid úton visszatoloncolják Magyarországra. A budapesti kommunisták számára, a tömeg-menekülés viszszaszorítása tekintetében ez az osztrák megoldás nagyobb biztosíték mint a vasfüggöny. Mindenesetre a fejleményeket meg kell várni és korántsem szabad az egész kérdést úgy kezelni, mint a rendszer jóakaratának és békülékenységének valamiféle dokumentumát. Saving & Loan Association Home Office 14th & Cass Ave. Branch: Grand & Chippewa (Formerly Franklin S.&L. Ass’n) 12 DIFFERENT TYPES OF SAVINGS ACCOUNTS TO MEET YOUR NEEDS 5*4% on Savings Certificates $10,000 and over 5% on Savings Certificates Min. $5000 to $9999 4/4% on Passbook Accounts Accounts Insured by F.S.L.I.C. North St. Louis Trust Company Grand at Florissant GA 1-4070 Olcsó autó kölcsön $4.00 egy évre minden 100 dollár után Safe Deposit Box Teljes bankszolgálat Member F. D. I. C. JEFFERS0NGRAV0IS BANK OF ST. LOUIS 2604 S. Jefferson PR 1-8833 FULL BANKING SERVICE MEMBER F. D. I. C. 5s/o kamatot fizetünk 12 hónapos Savings Certificate-re minimális betét 1,000 dollár Minden betét államilag biztosítva van $15,000 erejéig. Drive-in banking daily from 8:15 to 6 p.m. WEBSTER GROVES TRUST COMPANY 75 W. LOCKWOOD Webster Groves, Mo. 63119 WO 1-2400 F.D.I.C. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN ST. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen fel bennünket minden banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. Minden betét $15.000 erejéig államilag biztosítva van. A MEGENGEDETT LEGMAGASABB KAMATOT FIZETJÜK BETÉTJÉRE Hat hónaponként küldjük Önnek a kamat csekkeket 152 LEMAY FERRY ROAD (Mindenféle bankügyben) 9001 SO. BROADWAY (Walk-Up és Drive-Up) MElrose 1-5500 Member F.D.I.C. ALAPÍTVA 1884-BAN BOHEMIAN Savings & Loan Association 5V4% on 6 months savings certificates with a $5.000 minimum deposit 4%% on regular passbook savings Gravois és Morganford St. Louis 16, Mo. — VE 2-6300 BETETJE $15,000-IG ÁLLAMILAG BIZTOSÍTVA VAN UNITED SAVINGS and Loan Association (ezelőtt SLOVAN SAVINGS) Betétje $15.000 erejéig államilag biztosítva OSZTALÉK 4 Vi SZÁZALÉK 5% On Certificates of Deposit with Minimum of $5.000 Main Office: 470 N. Kirkwood Rd. YO 4-9044 Branch Office: 1809 Gravois Ave. PR 6-8041 NOW EARN 4.75% on Passbook Savings Missouri Savings Association SOUTH AT 5006 Hampton Ave. VE. 2-6600 IN CLAYTON 10 No. Hanley Rd. VO. 2-3300 5% 4'/2% ANTICIPATED DIVIDEND CURRENT DIVIDEND • , 1 ■ " . • :: . f-! £5 COUNTY FEDERAL SAVINGS & LOAN ASSOCIATION OF PINE LAWN 6125 Natural Bridge St. Louis 20, Mo. EV 5-8072 _____________ (•'__________. - _____ ■ -■..
