St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-19 / 10. szám
4 1967. MÁJUS 19. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Kerecseny János: ANYÁK NAPJÁRA A praehistoricus idők ködébe visszanyúló Őstörténetem tanúsága szerint: a földkerekség valamennyi letűnt és élő nemzete az egyes családokból fejlődött ki néppé, illetve nemzetté. így keletkeztek az államok. De vajon mit értünk a „nép” elnevezés alatt? Államjogi értelemben a „nép” gyűjtőnév: az állam területén élő összes lakost jelenti. E-szerint: nép nélkül semmiféle földrajzi terület nem lehet állam — de viszont nép lehetséges állami terület nélkül is! És mi a nemzet? Politikai értelemben: az államot alkotó, az államnak hatalmi erejét kitevő és gyakorló nép. (A közös faj és a nyelv bár számottevő, de nem lényeges ismertetőjele.) Ha a nemzet bizonyos területen olyan szervezetet képes kialakítani, amely felett idegen jogalkotó hatalom nem áll, tehát korlátlan és osztatlan főhatalommal rendelkezik: akkor államot képez. Ahogy már elöljáróban kijelentettük: hogy egy nép, nemzet és végül az állam létrejöhessen, annak előfeltételét a család-nak nevezett szoros emberközösség képezi. A családból fejlődtek ki az ti.n. nagycsaládok, majd a nemek, a nemzetségek, ágak és törzsek és ezeknek tömörüléséből alakultak ki a népek. De hát mi a család? Az anya, atya és a házasságukból született közös gyermekeik, valamint a nagyszülők társadalmi közössége. (Tehát egyedül a házastársi-viszony még nem nevezhető családnak; ezek csak házastársak, mert gyermek nélkül — nincs család!) A család fogalma az első gyermek születése után lép életbe. Ez azt jelenti, a család megteremtője: az anya. De az anya nemcsak a család létrehozója, hanem a nem, a törzs továbbvivője is. Végeredményben pedig: a nemzet egyedüli és kizárólagos kifejlesztője. Ezért tartották oly nagy tiszteletben az anyákat már az ókori népek is. Hiszen anyák nélkül nem lehetnének nemzetek. A „glóriás” anyáról évezredek óta zengnek a költők. A glóriás anya szomorúan-dicsőséges örök szobrának igazi megtestesítője: a názáreti Jézus Krisztus édes Anyja, az észbontó szenvedéseit is méltósággal tűrő, ragyogó nevű Mária. A száműzetésben meghalt legnagyobb olasz költő: a hívő Dante Alighieri így énekel a Szent Anyáról: „Aki kegyelemért könyörög, de nem Tehozzád folyamodik, hő vágya nem reppenhet fel, mert csak szárny nélkül vergődik.” (Csak a lényeget akartam érvényre juttatni e hevenyész fordításban.) Szentírásunk egyik legnagyobb lélekbe-markoló höskölteménye az Ei'raim törzséből származó anyának, Debórá prófétanőnek győzelmi énekét glorifikálja. A római „Gracchusok anyja”, az erényes Cornélia (Scipio leánya) a höslelkű anyáknak örök példaképe. Ám a magyar Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja s Munkács várának lángoló lelkű, hős védője, valamint Dobó Katica, az egri hősnő, és Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hitvese s Rákóczi Zsigmond, az ugyancsak erdélyi fejedelem szülőanyja, történelmileg is kimagasló példaképei az Édes Anyáknak! Kötetre menő példákat sorolhatnánk még fel a dicsőségbe-ívelt Anyákról, akik közül nem egy iktattatok a Szentek sorsába, de terünk nem engedi meg. Bár a közölt eminens példákkal már talán világossá tettük: az igazi anya egyúttal hősnő is! És arasznyival sem kisebb a kardot forgató férfi-hősöknél. Bizony nem kisebb! Sőt nagyobb, hiszen a hősöket anyák szülik, anyák nevelik; anyák hite, erénye és akarata csöpögteti be fiába az íratlan nyolcadik Szentséget: a hazaszeretetet. Enélkül pedig senki sem lehet hőssé! De ahogy anyák nélkül nem születhetnek hősök — éppúgy hősök nélkül sem lehetnek anyák. Mert bár az anya hozza világra az újabb nemzedéket, de a család, a nem és a nemzet védelmezője: elsősorban a hős. Hősök nélkül nem maradhat fenn egyetlen nemzet sem! Hiába szülné az anya fiacskáját, ha édes fájdalmának gyümölcsét barbár-vandál kezek még rügyfakadáskor vagy süvölvény korában elpusztítanák. Arra teremtek a hősök, hogy akár drága vérük hullása árán is megakadályozzák, vagy legalább is a minimumra csökkentsék a nemzetirtást. Csodálatos két nemzetfenntartó faktor tehát az anya és a hős! Olyan két fontos tényező, mely egymástól elválaszthatatlan és oszthatatlan. Hitetlenek, cinikusok, téveszméket hirdető professzorok és szüíönemtisztelö álpoéták hajtsátok meg konok fejeteket e nemzetfenntartó szent tényezők előtt! Sohasem volt időszerűbb az anyák és hősök tiszteletben tartása, mint a mai vérgőzös, rettenetes konmkban, amikor fajtánk, népünk és nemzetünk léte, vagy nemléte csak hajszálon múlik. Nemzetünket féltő szívünk ma is az édes Anyákért remeg; ijedt tekintetünk rajtuk révedez; minden bizodalmunk már csak bennük vagyon! Legnagyobb szerepük csak most kezdődik . . . A fegyvert már kicsavarták a halott hősök véres markából... De Ti, magyar Édesanyák még újabb és újabb hadosztályokat tudtok adni a sír szélén álló Nemzetünknek. Muhi puszta és Mohács katasztrófája már bebizonyította ezt. Egy, ide vonatkozó, negyven évvel ezelőtt sikoltott költeményem záró vers-szakasza lebegjen szemetek előtt: Bár hősi ezredek hulltak a porba, S pártában haltak szűzi szép arák: De új hősöket szültetek sorba A megtorló, igazságos torba Ti: glóriás, dicső magyar Anyák! Megyery Sári: Any am Szerettem volna, ha karcsú és magas, fehér a haja és zenéért rajong, zongorázik, verseket olvas, vonzza a művészet és az irodalom, s nem húzza le a hétköznap olyan nagyon. Ha utazni vágyik gazdagon, előkelőén, s az álmai nem érik be szerényen egy kis földdel ahol csirkéket nevelhet, és többet kíván mint egy tenyérnyi kertet. Szerettem volna ha más mint amilyen, s most ha drága emlékét felidézem, könnyezve pihenek meg az ismerős képen, mert szépitgetés nélkül tükrözi vissza, úgy ahogy a szemem-leikem magába itta, már nem formálgatom jobbra, szebbre, ó, csak így őrizhessem meg örökre, éles, kegyetlen világításban, amilyennek az életében láttam. TUDOD KI AZ ANYA... ? Tudod ki az Anya? Ő az életét adja, Mikor gyarló tested a méhében hordja. Tőle szopod lopva, az édes anyatejet, Ez az, amit ember soha el nem feled. Tudod ki az Anyád, mikor megszülettél? Az őrző angyalod és Ő csak neked él. Érted harcol s megvéd széltől, ellenségtől, E kemény harcában, még a haláltól sem fél. Tudod ki vagy akkor, ha már Ö felnevelt? Hitvány, háládatlan, mint annyi más gyerek. Szép vagy, büszke vagy, az Istent is megveted Elhagyod az Anyád, ki érted oly sokat szenvedett. Látod ez vagy ember, még az Anyád a tied, Önzőn kívánsz Tőle, egy önzetlen szivet. Ö ezt meg is teszi, cserét nem kér tőled, Mert Ő azt akarja boldog legyen élted. Látod ez vagy ember, Én is Te is Ő is, De az Anya boldog, ha lát minket mégis. Önzetlenül téged, csak az Anyád szeret, S az Ö tiszta lelke óvja az éltedet. Hogy ki volt az Anyád, azt te is megtudod, Mikor kihűlt arcát siratva csókolod. Mikor majd előtted leteszik a sírba, Későn lesz a bánat könyörögve, sírva. Oakville, Ontario. 1967. május 6. Dr. Szaboicsy-Szmolár Pál. BÉKY PÜSPÖK ÜZENETE ÁZ ÓHAZÁBA Köszöntjük a jubiláló lelki édesanyát Dr. Béky Zoltán az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke. Az Amerikai Magyar Református Egyesület szeretettel köszönti a 400 éves jubileumát ünneplő Magyarországi Református Egyház hívő népét. A Magyarországi Református Egyház az amerikai magyar reformátusság egészének s a világ magyar református népének „Lelki Édesanyja”. Bárhová is vezet bennünket az Isten gondviselése, mindenütt és mindenkor, ha hitünkhöz és vallásunkhoz hűségesek igyekszünk maradni, nekünk magyar reformátusoknak az eredetünk, otthonunk egy és azonos: a négyszáz éves magyar kálvinizmus. Még teljesebben igaz ez a tétel, ha azokra Magyar Református Egyesület és van Bethlen Otthon. Testvéri szeretettel köszöntjük tehát a 400 éves „Lelki Édesanyát”. Féltő szeretettel gondolunk minden gyermekére: a hitvalló kilenc egyházkerületre, legyen az a jelenlegi Magyarország határai között, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján avagy a Délvidéken. Testvéri szeretettel gondolunk a „Lelki Édesanya” Amerikába szakadt egyházi közösségeire, azok tagságára s hűséges munkásaira. Testvéri szeretettel gondolunk szerte a nagyvilágban szétszóródott, diaspórában élő magyar reformátusokra Európában, Kanadában vagy Ausztráliában. Ha körülményeink merőben mások is, mégis az alkotásokra és szervezeteké^egy és azonos hit szorongat bengondolunk, amelyeket amerikai magyar életünkben ez a négyszáz éves magyar református hit, mint áldott gyümölcsöket termett. Mindezek között első helyen áll az új hazában az ősi hit legcsodálatosabb gyümölcseként: az Amerikai Magyar Református Egyesület és annak szeretet intézménye a Bethlen Otthon. Sohasem volt közömbös számunkra a „Lelki Édesanya”. Ma sem az! Jöhettek rendszerek: elmúltak. Jöhetnek rendszerek, totális diktatúrák: el fognak múlni! De az Egyház megmaradt. Él és élni fog! Épen az elmúlt 400 év — a magyar református egyház történetéből — bizonyítja legjobban a magyar nép életének minden nagy szenvedését és megpróbáltatását. Ha a magyarországi református egyháznak ma egy Istennel és keresztyén hittel élesen és ellenségesen szembenálló világnézetű rendszerben kell élni, akkor azért az egyházért való aggódás és törődés még fokozottabb mértékű kell legyen számunkra, mintha szabad egyházként élne szabad államban. Ebben a hónapban Debrecenben a világ református egyházainak képviselőivel együtt arról emlékezik meg Lelki Édesanyánk, hogy 400 évvel ezelőtt Debrecenben két egyházkerület közös zsinata elfogadta a Második Helvét Hitvallást, mint a Magyarországi Református Egyház hivatalos iratát, mely azóta is minden magyar református egyház hitének zsinórmértéke. Ez a drága hitbeli örökségünk Amerikában is él tovább. Ez szabja meg gyülekezeteink életét, egyházaink tagságának kegyességét, ennek a lelke szól az amerikai magyar református gyülekezetek szószékein és az Istentől kegyelemből hit által megigazított magyar református keresztyének hálaadásának közös alkotásaként van Amerikai nünket, hogy magyar református népünk között építsük legjobb tehetségünk szerint az Isten országát. Fájdalmuk, szenvedésük, bajuk kell, hogy a mi fájdalmunk és törődésünk is legyen! Az Amerikai Magyar Református Egyesület már a múltban is a testvéri szeretet számos jelét adta. Az első Világháború után a szenvedő magyarországi testvérek megsegítésére vagyonának egyharmadát ajánlotta fel és adta oda. Egyesületünk az egymásért való testvéri törődés és gondviselés szeretetéböl született meg. A másik testvér terhének hordozásából mindig kivette a maga részét. Ezért áldotta meg az Isten, ezért erősödtünk meg. Mert az alapítók és építők rendíthetetlen református hittel az egyetlen fundámentumra: az Ür Jézus Krisztusra építettek. Erre épült a jelenünk és ezen építjük tovább a jövendőnket is. De köszöntésünk a gyermeki szeretetnek a hálaadása is! Az ünnepségekkel karöltve a magyarországi egyházon belül akció indult a debreceni kollégium restaurálására is, melyre Egyesületünk ajándékát Bethlen Otthonunkon keresztül mi is eljuttattuk. Hálát adunk Istennek, hogy megvan még a debreceni református kollégium gimnáziumával és teológiai akadémiájával, hogy még van Budapesten teológiai főiskola. Nem lett volna sohasem a magyar történelem olyan szép és gazdag, a magyar kultúra és irodalom olyan ékes és fényes, ha nem lettek volna azok a drága kollégiumok és főiskolák, amelyek nemcsak a hitnek, de a magyar függetlenségnek és szabadság gondolatának is évszázadokon át vj várai v Meg vünkbe elszakai aggodat és pápa| IIIIIIIIBIIIII pesti és miskolci fiú- és leány-gimnáziumokat az állammal kötött egyezmény ellenére az egyház akkori vezetősége átengedte. Jubileumi örömünk és hálaadásunk akkor lenne teljes, ha ezek az ősi kollégiumok jubileumi ajándékként ismét az egyház tulajdonába kerülnének. Egyházunk négyszáz éves történelme az iskoláiért való harccal van tele. Vissza kell imádkoznunk, rimánkodnunk és követelnünk az ősi főiskolákat s a meglévőkről nem mondhatunk le. Nem tehetünk úgy, mint Babits Mihály költeményében a „Gyémántszóró Asszony” aki kincseit, páratlan drágaköveit magától eldobálva rohan a tátongó szakadék felé: „Ragyogj gyémánt, ragyogj, szükség van a fényre, Vetni amaz örült asszony lábai elébe, Mert anyánk ö és miénk minden vesztesége.” Végezetül mi hisszük és valljuk, hogy az a magyar kálvinizmus, amely 400 esztendő rettentő megpróbáltatásai, küzdelmei és üldöztetései közepette megmaradt s életformáló erő volt a nemzet történelmében, ma is meg fog maradni s életet és holnapot formáló erő és tényező lesz a jövendőben is. Az ősök, a mártírok, a gályarabok, a szabadságszerető atyák hite él tovább. Él a legnehezebb üldöztetések közepette is. Élni és élni fog! Mi ebben a hitben és meggyőződésben, féltő, aggódó és imádkozó gyermekei és testvéri szeretettel köszöntjük a lelki Édesanyát, annak minden hűséges és hívő gyermekét a négyszáz éves évfordulón! „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” A mindenség közepe nem a Syrhis, hanem az emberi szív, mely megtelt Istennel. Jókai MAGYAR „CSODA” PASSAIC0N Felavatták Passaicon többszázfönyi közönség résztvételével a Szent István Magyar R. K. Egyházközség új iskoláját, amelyben hat új tanterem és étterem épült a hozzátartozó mellékhelyiségekkel. Passaicon valósult meg a rendes amerikai tanrend mellett, a mindennapos magyar tanítás három fokozatban, amely egyedülálló Magyarországon kívül az egész világon. Passaic és környéke hangyaszorgalmú magyarsága így tíztantermes két étteremmel, auditóriummal, zárdával, plébániával és természetesen templommal valóban eleget tett kötelezettségének, amelyet még 1902-ben kezdtek építeni az akkor kivándorolt magyarok. Gáspár János, az 1963-ban elhúnyt legendáshírű plébános kezdte fejleszteni az egyházközséget, amelyet most Dr. Dunay Antal fejezett be. Az új épületszárny a régi rész modernizálásával 398.213 dollárba került, amiből a hívek hat hét alatt ajánlottak meg 140 ezer dollárt. A kiadott jubileumi füzetben felsorolták a nagyobb adakozókat és álljon például itt a nevük: 1.000 dollár: Kaleta Ferenc, Károly László, Keresztes Béla (8 gyermek), Papp Ferenc. Viszont az 1.500 dolláros adományozók között látjuk Ft. Dunay Antalt, Bodnár Gábort (8 gyermek) és Virág Jánost. A katolikus hívek áldozatkészségénél is meghatóbb történet, amit az emlékkönyvből veszünk át: „A Szent István Iskola kibővítése nemcsak anyagi kötelezettséget, hanem elhelyezési gondot is okozott az építkezés idejére. A passaici református egyház presbitériuma, a Calvin Hall osztálytermeibe hívta meg tanítani a magyar apácákat. Amikor a Szent István egyházközség bért ajánlott fel, vagy legalább fűtési vagy takarítási költséget, a presbitérium visszaüzent: a magyar iskola a nővérekkel együtt a mi vendégünk!” Az avatás ünnepén pedig az amerikai katolikus püspök a magyar református papot hívta megnyitó imára és a református presbitérium elsőnek tette te az ajándékot a katolikus pap asztalára. Amikor ezt Passaic város polgármestere látta, könnyek lepték el a szemét és ezt mondta: A magyarok megint példát mutattak Passaicon. A régi magyarok pedig csendesen jegyezték meg, Passaicon mindig testvérek a magyarok mert, a két elhalt nagy pap, Rácz Győző és Gáspár János szelleme töretlenül szereltünkben tovább éL Aczél Tamás szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg a New York-i Tolt, Rinehart and Winston kiadóvállalat gondozásában „Ten Years After the Hungarian Revolution in the Perspective of History” címmel. A kötet munkatársai közt szerepel Polányi Mihály, Raymond Aron, Anthony Rhodes, Arthur Koestler és Váli A. Ferenc. Do it “The Modem Way” Storm Windows — Aluminium Doors — Aluminium Awnings Nyitva reggel 9-töl du. 5-ig, szombaton 9-töl 2-ig COlfax 1-3613 El akar látogatni szülöha Utazást tervez bárho Keresse fel a | TRIPS UNLIMITE I UTAZÁSI IRODÁT 4658 Maryland St. Louis, Mo. Öfc megszerzik a szükséges vizumo hajóra, repülőre, vona Nem kerül többe, mint bárhol másu kiszolgálást biztosítu itiiiiiamHiiisiiimmtmmHHinHBiiiiiiiiiiiimiiHHiiwiwffliBiiiiiiiiiimtiiiiiiiiniHiiiiimHiHiiiiiimiiimnuiHiiiiiiiiiniiitiHiiiiiHuiiimiiiiinj i « United Van Lines INTERNATIONAL MOVING STORAGE VAN SERVICE TO END FROM Alabama Illinois Minnesota North Carolina Texas Arizona Indiana Mississippi North Dakota Utah Arkansas Iowa Missouri Ohio Vermont # California Kansas Montana Oklahoma Vir^nia Colorado Kentucky Nebraska Oregon Washington D. C.
