St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-12-29 / 26. szám

A STRUCC A HOMOKBA DUGJA A FEJÉT „Üj társadalmi szerkezet kerestetik!” — majdnem így, az apróhirdetések hangján, fogalmaz­ható meg ez az egész Amerikát elöntő vágy. Ez a vágy nem új, mert Amerikának sohasem volt szer­ves, kompakt társadalma. Walter Lippmann, a baloldali írástudók nagybetű­je, a vietnámi háború számlájára írja a néger-lázon­gásokat, a huligán-tempójú béketűntetéseket, meghí­vott szónokok pimasz brutalizálását és minden más bajt, talán még a saját nimbuszának megrozsdáso­­dását is. Ugyanez a Lippman ezt írja a Drift and Mastery-ben: „Bizonytalanok vagyunk lényünk leg­mélyebb gyökeréig. Nincs egyetlen emberi viszony­lat sem, legyen az a szülő és gyermek, férj és feleség, munkás és munkaadó közti viszony, ami ne idegen helyzetben mozogna. Nem szoktunk hozzá a komp­likált civilizációhoz, nem tudjuk hogy viselkedjünk, amikor a személyi érintkezés és az örök tekintély megszűnt. Nincsenek előzmények, amelyek vezetni tudnának bennünket. Sokkal gyorsabban változtat­tuk meg a környezetünket, mint ahogy magunkat meg tudtuk volna változtatni”. Ezek a panaszok úgy hangzanak, mintha ma írta volna le azokat, pedig 1914-ben írta mindezt, ötven­három évven ezelőtt ugyanazt látta Lippmann, mint ma, csak akkor még nem volt háború, aminek a nya­kába varrhatta volna. Ez a félévszázados idő-boltozat mutatja a társa­dalom folyamatos hiányának folyamatos egyensúlyta­lanságát. Ötven évvel ezelőtt „komplikált civilizá­cióról” beszélt Lippmann. Miről beszél akkor most? Az akkori civilizáció, az első ipari forradalom utolsó szakaszában, üde falusi egyszerűség volt a mai ci­vilizációhoz, amit az új tudományos forradalom kezd kialakítani. A civilizáció — másszőval: az emberi környezet — változását könnyű elnyelni egy szerves társadalom­nak, ha — van ilyen! Amerikában nem volt és ma sincs. Sőt, ma kevésbé van, mint félévszázaddal ez­előtt. Az amerikai szótárból hiányzik ez a fogalom •— társadalom. Csak a szó van meg, ami alatt azon­ban nem szervezett, központi ideálokhoz tapadó kö­zösséget értenek, hanem a népet, az ezerirányba szét­folyó, alaktalan tömeget. Azok az u. n. „társadalmi” erjedések, amelyek most egyes embercsoportokból felböffennek, csupán láza­dások a környezet ellen. Ez a felismerés nem csak elméletileg fontos, hanem elsősorban gyakorlatilag az. Amikor a béke-hippie eltorzult dühhel szembeköpi a rend őrét, nem a fennálló társadalomra tajtékzik — ami nincs, — hanem a fennálló rend, a törvény és annak intézményes magatartása ellen. Nem egy régi rossz társadalmat rombol szét — mert az nincs, — hanem a régi rendet, az egymással való tűrhető égyüttélés keretét. Másszóval anarchista: csak romo­kért, az abszolút zéróért harcol. Egész közéletünkben ez történik ma. Az ellentmon­dás jogát cuclizó politikusok, publicisták, újságírók, nópénekesek és a szellemi sekély víz kis kukacai, a közélet proletárjai tüntetnek, vonulnak fel, picke­­telnek és gyűlölködnek — mi ellen? — a törvényes rend ellen. Hogy új társadalomért álljanak ki a bar­ikádokra, ahhoz egyetemes egyetértésre és nem rész­letérdekek salesman-jeire volna szükség. De ezek nem forradalmat csinálnak, csak lázadnak a III. osz­tály fapadján a puhábban ülő I. osztály ellen. A társadalomépítéshez elsősorban társadalmi Ösz­tön kell, amit a nemzet formálása épít ki. Mert ha ilyen nemzet nincs, csak nép, akkor saját hősi eszmé­nyeik helyett csupán valami nemzetközi ideálba ka­paszkodhatnak, aminek társadalom-szervező ereje nincs. A békeszeretet, a humanizmus, az egyéni sza­badság és így tovább nagyszerű ideálok, de nem egy meghatározott társadalom ideáljai. Minden társada­lomnak erős egyéniséggel, megkülönböztető én-nel kell rendelkeznie. Amerikában hincs ilyen. A hippi«, a black mozlim, a katonaszökevény azt látja, hogy a közélet tümpanonján álldogáló személyek hátulról szúrnak bele ellenfeleikbe, miért ne szúrna hát ő is? Ily módon a közrend és törvény elleni lázadásokat a felül botladozó politikusok, a Pullitzer-primadon­­nák, alkotmányosdit játszó legfőbb bírák, a vasárna­pi kasszáért drukkoló papok és más olyan személyek szítják puszta magatartásukkal és példaadásukkal, akik a rendnek legbeépítettebb oszlopai. Ez az öngyilkos skorpió esete, vagy még inkább a buta struccé, amely homokba dugja a fejét, amikor veszély közeleg és azt hiszi, hogy ezzel átmenti nyo­morult kis, felesleges életét. Ha társadalmat akarunk építeni Amerikában, első­sorban helyre kell állítani a rendet, a törvények tisz­teletét, a korteskedéstől mentes istentiszteletet, álta­lában könyörtelen szigorral büntetni a bűnöst, aki a rend ellen lázad, undorodni a szeméttől, ami az er­kölcs ellen lázad, kiirtani a nihil, a káosz patkányait. Ezután kerülhet csak sor azoknak a tételes törvé­nyeknek a megváltoztatására, amelyek rosszak, vagy elavultak. Es ezzel párhuzamosan kerülhet sor egy központi ideál kialakítására, ami köré egy társadal­mat fel lehet építeni. Amerika mai alapvető elve az egyéni szabadság teljes érvényesülése és annak törvényes védelme. Ez helyes volt a brittektől való elszakadás idején, amikor az alkotmány készült és amikor ez központi szervező elv lehetett. De ma már Amerika egy óriássá nőtt, amelynek életét szétszervezi, nem megszervezi az abszolút egyéni szabadság. Ezt most — a második ipari forradalom idején — a kollektív szabadságeszmének kell felváltania. Rövid két évtized alatt ez az új ipari forradalom kilöki az egyént eddigi magán-erődjéből: a jól fizetett munká­ból. Feleslegessé válunk, kiesik alólunk az egyéni szabadság. Olyan társadalomra lesz szükség, amelyet a közösséghez való tartozás, a közösségi fegyelem, az egyénnek a totalitás részeként való értékelése jelle­mez. Annak az anarchikus szabadságnak, ami büntetle­nül szembeköpheti a rendet, véget kell vetni és fe­gyelmet kell teremteni, hogy az egyén készen áll­hasson a közösségbe való beolvadásra. Ezzel nem veszik el az egyéni szabadsághoz való jog, csak a bűnözéshez, a beteg lélek -kötekedéséhez való jog veszik el. Amerikának életkérdése, hogy rendet és új társa­dalmi szerkezetet teremtsen, mert különben elnyeli az ellenséges történelem. A strucc nem képviselheti a jövőt. A jövőhöz szembenéző bátorság, tisztesség és közösségi fegye­lem kell. A jövőt hordozó társadalom középpontjában a becsületes, közösségi embernek kell állnia! Oberth professzor: Nem fizikai erővel megyünk majd a csillagok felé ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1967. DECEMBER ?9. ~ + 7 LAJOSSY SÁNDOR: GONDOLATOK Aki pénzedért becsül, térj ki előle. A szenvedés tisztít. Ha egyebed nincs, mint becsületed — gazdag vagy. A hitnek és alázatnak egyik fokmérője a — szegénység. Aki saját kárán sem okult — menthetetlen. Ahol ketten őrködnek, ott egyik sem vigyáz. A napi politikai és más esemé­nyek torlódása közben majdnem el­sikkadt a ma 73 esztendős Hermann Oberth professzornak, minden ra­kéták „atyamesterének”, a világ­hírű német Nobel-díjas tudósnak a németországi Mainzban novem­ber első hetében tartott szenzációs előadása, melyet abból az alkalom­ból mondott, hogy a világ vezető természettudósai értekezletre gyűl­tek össze a titokzatos repülő égi­testek, az úgynevezett repülő tá­nyérok mibenlétének a megállapí­tására. Oberth professzor elutasította magától azt a feltevést, hogy ezek a repülő tárgyak valamelyik földi nagyhatalom tulajdonában volná­nak. Szerinte kizárható az a hiede­lem is, hogy naprendszerünk va­lamelyik bolygójáról származná­nak. Naprendszerünkben — mondot­ta, — nincsen olyan bolygó, ame­lyen értelmes lények élhetnének. De a csillagrendszerünkben, a ma­gyarul Tejútnak nevezett galaxis­ban igenis van legalább 10.000, vagy még ennél is több, sokak sze­rint többmillió lakható égitest, amelyek intelligens élőlényei kultúrában és civilizációban jóval, esetleg évmilliókkal megelőztek bennünket. A legközelebbi ilyen égitest 11-12 fényév távolságra van tőlünk, ami azt jelenti, hogy másodpercenként 300.000 kilométeres sebességgel is csak 11-12 év múlva érnénk oda. A repülő tárgyak, a repülő csésze­aljak származhatnak innen is, de származhatnak távolabbi naprend­szerekről is, mert az idő nem fontos tényező az űrhajózásban. Már mi, földi emberek is tudunk gyártani olyan szereket, amelyek meghosszabítják az életet, de kon­zerválni is tudnánk magunkat, ha megvolna hozzá a kellő energiánk. A más naprendszerekről származó űrhajósok, akiket 5 uranidáknak nevez, az öregedést gátló gyógy­szertudományban olyan előrehala­dottak lehetnek, hogy , csak akkor halnak meg, ami­kor akarnak, tehát ráérnek akár évezredekig repülni az űrben. A továbbiak során elmondotta Oberth professzor: véleménye sze­rint egyáltalán nem lehetetlen, hogy az uranidák már megszállták a Marsot, amelyet támaszpon­tul használnak a hozzánk va­ló közeledésben. Mert közelednek hozzánk. Nem­csak a légterünkben jelennek meg, de vannak olyan jelek, amelyek szerint itt-ott már le is szálltak. Hogy milyen szándékkal jönnek, ma még nem tudjuk, de minden­esetre sokat tanulhatunk majd tő­lük. Az érintkezést eddig csak az­ért nem tudtuk felvenni velük, mert nem a földi emberek fizikai módszereivel érintkeznek egymás­sal. Semmi esetre sem rádió jelzé­sekkel. Ma már a földi emoer is arra ké­szülődik, hogy kirepüljön a világ­űrbe. Nagyobb távolság megtéte­lére ehhez még nincsen megfelelő hajtóanyagunk. Az atomenergia is gyenge ahhoz, hogy elérjünk más naprendszereket. De van olyan haj­tóerő is, amely nem fizikai. Obert professzor „telekinézis”­­nek nevezte azt a hajtóanyagot, amely nem más, mint a buddhista hívőknek és tudósoknak az a ké­pessége, hogy a lelkűket kivetítik tetszés­szerinti távolságra és ott a testükkel újból egyesülnek. Miért ne tudnánk így más naprend­szerek bolygóira is elmenni és ott megcsinálni a szükséges gépein­ket? — kérdezte. Válaszul rámuta­tott arra, hogy a legújabb tudo­mányág, a parapsychológia erre az új hajtóanyagra, a lélek erejére mutat. Oberth professzor befejezésül megismételte, hogy a Föld légköré­ben megjelenő repülő égitestek más naprendszerekből származó űrhajók, amelyeket nálunk sokkal értelmesebb és nagyobb tudású élőlények, uranidák irányítanak. Abban a pillanatban, amikor na­gyobb tömegben leszállnak hoz­zánk és felveszik velünk az érint­kezést, elérkeztünk egy új világ kü­szöbére és az életünk teljesen megváltozik. Ez a változás mindennap bekövet­kezhet. i Megtalálták Mozart utazózongoráját Mozart clavikordja — kismére­tű, lábak nélküli asztali zongorá­ja — került nemrégiben a Nemze­ti Múzeum hangszergyűjteményé­be. A kis zongorát, amelyen két felirat is mutatja származását, Mo­zart édesapja vásárolta 1763-ban Augsburgban, Stein zongoraké­szítő mesternél — a család távoli rokonánál, aki abban az időben egész Európa legnevesebb hang­szerkészítője volt —, gyermekei, a hétéves Wolfgang Amedeus Mo­zart és Nanneri nevű nővére szá­mára. Mozart később, felnőtt ko­rában is használta a hangszert, ezt tanúsítja egy tizenöt évvel ké­sőbb írt levele is, amelyben kéri, hogy a zongorát küldjék utána Pá­rizsba. Mozart hangszerének ezután hosszú időre nyoma veszett, s csak 1856-ban bukkant fel újra, amikor egy Hummel nevű bécsi muzsikus egy cikkben közölte a birtokába került kis zongora tör­ténetét. A hangszer — mint Hum­mel kiderítette — Mozart halála után a zeneszerző sógorához ke­rült, aki Magyarórszágra költö­zött, s Diakováron lett templomi karnagy. Következő birtokosa Matizkovics kanonok lett, tőle pe­dig Hummel János szerezte meg. A közönség két ízben, az 1873- as és 1892-es bécsi nemzetközi ki­állításon láthatta Mozart clavi­chordjät, — amely ezután ismét „eltűnt”, s csak most derült ki, hogy Hummel János nőági leszár­mazottai, akiktől a Nemzeti Múze­umba került, Budapesten őrizték. Mozart egykori hangszerét a mú­zeum restauráltatta, s nemsokára időszaki kiállításon is bemutatja látogatóinak. Különös házasság — mexkói módra. A mexikói Jorge de la Ri­­vay Móra az utcán megállította a csinos, 20 éves Rosa Maria Ochoa Gutiérrez ápolónőt és pisztollyal egy autóba kényszerítette. A ko­csi a legközelebbi anyakönyvveze­tőhöz robogott. „Most megeskü­szünk, s ha ellenkezel, legyilko­lom a családodat” — hangzott a kissé viharos leánykérés. Az es­küvő annál is furcsább, mert az újdonsült férj a kézfogő után el­tűnt, s ifjú hitvese azóta sem lát­ta. Rosa Maria csak akkor tud el­válni, ha előbb megtalálja férjét. A magyar labdarúgó B-váloga­­tott valamint a Moszkvai Dinamo csapata nem kapta meg a beutazá­si vízumot El Salvadorba. El Sal­vador köztársaság nem áll diplo­mácia kapcsolatban a kommunista országokkal, s a sportkörökben ennek tulajdonítják a vizumkérés elutasítását. A FIFA a Világ Kupa döntő ügyében még nem döntött. A Ra­­cing-Celtic mérkőzés filmjét feb­ruár 4-én tekintik meg a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség vezetői. A vizsgálat után, minden jel sze­rint, a FIFA büntető-szankciókat hoz. VÁ HI M ¥T IV T ÍT Q KAvÉ> kakaó, tea, szövet, vászon gyapjufonál, Y ü 1*1 ifi £i J.A 1 Li O CIPÓ, építőanyag, kerékpár, rádió, háztartási, ÉS IPARCIKKEK rendelhetők MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagtól. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK kezelhetők (ÁRJEGYZÉKET KÍVÁNATRA KÜLDÜNK) U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC. PHONE: LEhigh 5-3535 — 245 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM BEJÁRAT a 2nd AVE-ről I KOMPLETT BANKSZOLGALAT 1901-TOL UNION National Bank OF EAST ST. LOUIS Collinsville at Missouri Ave. Kölcsönök házvételre — tatarozásra autókölcsönök — kereskedelmi kölcsönök 3 drive in windows — 1 walk-up window 2 ingyenes parking lot Minden betét $15,000.00-ig biztosítva F. D. I. C. által. MORE GROW POWER... r jk 0/ on 6 months certificates «/•Ir /O 10,000 minimum 4.5 % on passbook savings Accounts Insured To $15,000.00 By Federal Savings and Loan Ins. Corp. STATE SAVINGS and Loan Association Collinsville & Missouri Ave. UP 5-5300 East St. Louis, Illinois CH 1-5300 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $15.000 by F.D.I.C. 8740 STATE STREET EAST ST. LOUIS, ILLINOIS VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírű WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásá­rolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Televi­sion, Stereo, Jéghűtök, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. Sales & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket NŐI RUHÁZATI CIKKEKBEN A LEGSZEBBET KAPJA 911 ST. LOUIS AVE. (Uptown Plaza) BRidge 1-7415 Házat — telket akar venni? Meglevő ingatlanát akarja eladni? Keressen minket 2216 MADISON AVE. GRANITE CITY, Illinois Telephones: TR 7-6108 TR 7-6109

Next

/
Thumbnails
Contents