St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-12-01 / 24. szám
ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 7 AZ 50 ÉVES KUDARC ÜNNEPE (+)’ Az 1917. október 22-iki bolseviki puccs ötvenedik évfordulója nagyszabású cirkuszi játékokkal ajándékozta meg a már nem annyira korgó gyomrú szovjet polgárt. De a nagy parádé lemeztelenítette a bolsevizmus megráncosodott arcát is és igen komoly tanulságokkal szolgált az állandóan megszeppent Nyugatnak. Az első és legfontosabb tanulság az, hogy maga a kommunista ideológia, a marxi-lenini ortodox világszemlélet, ez alatt a félévszázad alatt megbukott. Megbuktatta önmagát. Mint hittan is, mint gazdasági gyakorlat is. Nem beszélve most a kínai szakadásról, magán a szovjet-kommunizmuson belül is annyi árnyalat mutatkozott, ahány kommunista párt van a világon. Mintha a történelem kemény ökle állón vágta volna a marxizmust és a daganat most változó színekben érnék az elmúlás felé. Szögezzük le a tényt: a marxi-lenini ideológia sohasem vált tömegvallássá, de még kevésbé a tömegek hitévé, mert érthetetlen, zavaros és embertelenül csak-materiálista. De Sztálinig bezárólag legalább acéltáblákra vésett tízparancsolat volt. ami ellen csak a biztos pusztulás árán lehetett lázadni. Sztálin halála azonban a könyvjelzője lett a kommunizmus ideológiai almanachjának, utána már csak üres oldalak következnek. Az Ideológia ma már csak egy lovára kötött Szulejmán, fedőnév, ami egy új arisztokrata klikk embertelen párturalmát igyekszik rejtegetni. A marxi termelési rendszer pedig — aminek a kapitalizmust kellett volna helyettesítenie — még a hittannál is láthatóbban megbukott: államkapitalizmussá alakult át. Csak a tulajdonjog viszonyában különbözik a modem kapitalizmustól, de gazdasági szerkezetében egyre rohamosabban azonosul vele. Ennek az ötven éves kudarcnak az élén a mezőgazdaság jár, de nem messze van tőle a fogyasztói ipar és az urbanizáció sem. A mai szovjet-mezőgazdaság nem produkál több per capita kenyeret és húst, mint a békebeli, cári Oroszország. Éppen ez a mezőgazdasági csőd mutat rá élesen az 50 évvel ezelőtti bolseviki puccs cinikus csalására. Ez a törpe, de minden gyilkosságra elszánt kisebbség — a német nagyvezérkar segítségével és pénzével hazacsempészett Leninnel az élén — a Kerenszky-féle mensevik — többségi — párttal szemben, amely természetesen a parasztságra támaszkodott, a proletariátus diktatúráját valósította meg. Érdekes, hogy még senkinek sem jutott eszébe rámutatni arra a megdöbbentő ellentmondásra, hogy a proletariátus diktatúrája kizárólag mezőgazdasági országokban győzedelmeskedett, vagyis amelyekben alig volt ipari proletár. Oroszország, Kína, de Románia, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, még Csehszlovákia is, azután Kuba — elsősorban agrár-országok voltak, sőt nagyjából még ma is azok. Nincs egyetlen kifejezetten ipari állam sem, ahol a relatív többségben élő ipari proletárok igyekeztek volna diktatúrát kikiáltani! Ez a jellegzetesség önmagában is vitathatatlanul igazolja a lenini-marxi uralmak kisebbségi erőszakát, a meztelen terrorhoz való folyamodását, vagyis az egész rendszer erkölcstelenségét és embertelenségét. De ez igazolja gazdasági kudarcukat is. Ez a kudarc naponta jelentkezik. Búzát kell vásárolniuk a Nyugattól, ahol a lakosság 6-12%-a foglalkozik csak mezőgazdasággal. Egész gyárakat kell áttelepíteni Nyugatról, hogy műtrágyát, traktorokat, továbbá műfonalat, autót és más fogyasztói cikkeket gyárthassanak. Egyedül a nehézipar és ennek táplálója: az áramtermelés az, ahol nagy eredményeket értek el, de ezt elsősorban a hódításra szolgáló hadi készülődéseik parancsolták. Magas nívót értek el a legújabb tudományos áttörések átvételében és továbbfejlesztésében is, ami annyit jelent, hogy a tudományos elitjük kitűnő. Nukleáris és űr-tudásuk, csillagászatuk elsőrendű, igaz, hogy ezek is elsősorban hadi célokat szolgálnak. Nem hiszem azonban, hogy ezt a cikkcakkos fejlődést kizárólag a hadi érdek hozta volna létre. Oroszország az első ipari forradalomnak egy kezdetleges lépcsőjén állt, amikor a proletárdiktatúra uralomra jutott. A tervgazdálkodásnak — ami a marxi gazdálkodás lényege — legkönnyebb volt a komplex fogyasztói iparok helyett az egyszerű acéltermeléssel kezdeni a rezsimet. De alig egy jő negyedszázad után bekövetkezett a második ipari, vagy tudományos forradalom. A Szovjet egyik lábával még az első ipari forradalom olvadó jégtábláján állva, kénytelen volt a második ipari forradalom jéghegyére kapaszkodni. Azt hiszem, hogy ez az eddig sosem hangsúlyozott kettöség, vagy éppen ellentét az, ami a szovjet-gazdálkodást egy differenciál-egyenletté tette. Az elért fejlődés nem lehetett egyenlő a tervezett fejlődéssel. Mielőtt az első ipari forradalom vívmányait széleskörű technológiává építhette volna ki és hatalmas szakmunkás-gárdát taníthatott volna be, hirtelen és váratlanul utolérte a második ipari forradalom. Ezt az új forradalmat csak olyan óriási ipari fejlettségű országokban tudták azonnali gyártássá konvertálni, mint amilyen az Egyesült Államok, ahol az első ipari forradalom termelési szerkezete már régen és teljesen kiépült. A Szovjetben ez hiányzott. Ennek következtében ott áll most egy improduktív mezőgazdasággal, amely még mindig közel 40 százalékát foglalkoztatja az összlakosságnak, vagyis nem szabadít fel munkaerőt az ipari termelés fejlesztésének céljaira. Ott áll a fejletlen könnyűiparral, ami — mire kifejlesztheti — elavulttá válik. Ott áll fejlett tudományos laboratóriumaival, majdnem minden titok birtokában, amit az új tudomány felfedett, de képtelen ezt gyártássá átváltani, mert nemzeti jövedelmét elviszi a fegyverkezés és az azt kiegészítő űrhajózás, mert nincs elég tanult munkása és mert mindez egy átszakíthatatlan bürokratikus háló foglya. Az 50 éves véres kísérlet, amely tízmilliók életét oltotta ki — nem egy eszme, hanem egy brutális rögeszme nevében, — egymást követő pártklikkek meddő uralmává vált, amely óhatatlanul szembekerült az új intellektuellekkel, a lélek őrzésére vállalkozó Írókkal és egyéb alkotókkal és a Nyugat felé bámuló ifjúsággal. Az ötvenéves bolsevizmus ma már a cári abszolutizmus korszakát ismétli: elnyomásban, hódítási vágyakban és — tehetetlenségben. És olyan fenyegető külső erőkkel áll szemben, mint az Egyesült Államok és a feltörő Kína. Lenin, akinek bölcsességére hivatkozott most az 50 éves jubileum, 1917-ben csak annyit remélt, hogy legalább addig tart a bolsevik forradalom, mint az 1871-es párizsi kommün, vagyis 71 napig. Később csodálkozva kiáltott fel: „Rendkívül meglepő, hogy nem akadt senki, aki azonnal kidobott volna bennünket!” A történelem néha hibemál, de a kidobás veszélye nem múlt el. Az ötvenéves Szovjetet rövidesen kidobhatja maga a marxi-lenini szerkezet egyre meztelenebből mutatkozó csődje. Lehet, hogy ez az 50-ik évforduló egy nagyszabású temetés ünnepi előkészületévé válik. \ A nagybeteg Sinka István hetven éves 1967. DECEMBER T. ~ + Kodály Zoltán az AMSZ karácsonyi bélyegén A magyar szegénység mélyhűrú balladása, a pásztorból országos hírű költővé emelkedett Sinka István hetven éves. Az „Élet és Irodalom” (okt. 7.) egészoldalas interjút közöl vele; készítője, Csák Gyula, így írja le Sinka István állapotát: „Fekvőbeteg ötödik esztendeje. Kétoldali arcideg-gyulladás és ülőideg-gyulladás kínozza. Valaha napszámos korában rosszul emelt egy zsákot, megroppant, és örökre megsérült a gerinccsontja. Kezelőorvosa szerint ez a forrása az idők folyamán •lhatalmasodott, gyötrelmes idegfájdalmaknak. Naponta többször ismétlődő hullámban jön a roham, s ilyenkor csak az injekcióstü segít. Kórházzá alakult lakása, és igazán szerencse a szerencsétlenségben, hogy a legtökéletesebb kórházi ápolással vetekedő az élettárs áldozatkész gondozása. A test hát megrokkant. Leginkább félkönyékre támaszkodva fekszik, s feje időnként fáradtan a mellére hull. Megadás van a mozdulatban, de ez csak a test kapitulációja. Amikor újra felemeli szigorú homlokát, ugyanaz a Sinka szól, akit ő maga úgy jellemzett egyik versében, mogy „a puszta félvad fia”. Sinka elmondotta, hogy az apja juhász volt a bihari pusztákon, őmaga bojtár lett, olvasott mindent, ami a kezébe akadt. Petőfi összes költeményeit egy vándortól vette meg egy kisbárányért: „Hatalmasan kinyílt előttem a világ, amelyből addig csak annyit láttam, amennyit a két szememmel átfoghattam. öleltem most már a világot az eszemmel is, a lelkemmel is.” Tizennégy-tizenhat éves korában kezdett verseket írni, először a csizmája szárára tintaceruzával, onnét másolta le este a hodályban olajmécsesnél. Első verse nyomtatásban Bajcsy Zsilinszky Endre Előőrs c. hetilapjában jelent meg, egy gyűjteményes kötetét a szeghalmi Péter András Gimnázium adta ki Féja Géza bevezetőjével. Harmincéves korában otthagyta a juhászkodást, napszámos lett és egy békési falu szélén telepedett le. Első felesége betegsége elvitte a házat; amikor meghalt, három gyerekét kiadta kosztba és felment Pestre, ahol nyomorúságban és meg nem értésben volt része. Verseit közölte a Magyarország, Az Est, a Népszava, a Magyar Ünnep, Legszívesebben Móricz Zsigmondra emlékezik, aki „mindvégig” szerette. „Kaptam tőle ajándékba egy csinos nyakkendőt, meg egy pipát. A nyakkendő még megvan, de a pipát ellopták”. Nem volt Ady utánzó, mint azt egyesek állították: „Nem ismertem még, amikor az első verseim megjelentek”. Mpstanában „foglalkoztatja” a Biblia, „vele kapcsolatban az örök nagy emberi problémák”. Arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben, ezt válaszolta: „Hiszek. Számomra a hit: hinni a hihetetlenben”. (FE) „Néha téved az ember.. Bizonyára emlékeznek még k. olvasóink a régi slágerre, amely bánatosan hirdette: „Drágám, néha téved az ember ...” Akkor giccsnek tűnt, ha most halljuk, szentimentális régi emlékeket ébreszt bennünk. A régi Budapest emlékét. Na, de ne kalandozzunk el Budapestre, mert ezúttal egy floridai város, Jacksonville szolgáltatja a színes humort. Jacksonville egyik baptista templomában egy hatalmas páncélszekrény állt. Ha betévedt egy hívő az irodába, tisztelettel tekintett az öreg, de erőtől duzzadó alkotmányra és megnyugodva mondta magában: „Ügy látszik, van mit aprítani a tejbe a mi egyházunknál.” Nos, egy tornádó-gyanús éjszakán, amikor senki sem merészkedett az utcákra, egy teherautó állt meg a templom hátsó bejárata előtt, négy álarcos férfi szállt le róla és besurrant az irodába. Jó keresztényekhez illőn, az ajtók sosem voltak kulcsra zárva, de nyilván ez sem jelentett volna különösebb akadályt a rablóknak. Megfogták a páncélszekrényt, s irtózatos küszködéssel az autöhoz cipelték, majd még nagyobb erőfeszítéssel feltuszkolták rá a közel egymázsás öreg kincstárt. Utána, a jól sikerült munka tudatában, izzadtan, de örömmel, elhajtattak vele. Hát bizony ez nem valami nagy újság, mondhatják k. olvasóink, mert ilyesmi tucatjával fordul elő naponként ebben a szabad Amerikában. De ne hamarkodjuk el az ítéletünket, mert, igenis, ez a safe-rablás egyike volt az Államok legmulatságosabb bűnesetének. Az első szokatlan és furcsa kísérő jelensége az volt, hogy pont a szemben lévő házban lakott a templom egyik presbitere, aki living-room- jából végignézte az egész bűntényt, de még annyi fáradtságot sem vett, hogy felálljon kényelmes karosszékéböl és feltárcsázza a rendőrséget. Ellenkezőleg: egyre nagyobb jókedvvel nevetett A második számú furcsaságot maguk a rablók tapasztalták. Elővették szakértőjüket, hogy megfejtse és kinyissa a kombinációs zárat, de mielőtt az hozzáfoghatott volna a nagy munkához, a safe ajtaja az első próbálkozásra kinyílt. Nem volt bezárva, vagyis rejtett kincseit már a templomban kiemelhették volna és megspórolhatták volna maguknak a hatalmas alkotmány elcipelését. , A harmadik furcsaság az volt, hogy a páncélszekrényben mindössze egy pakli kártya volt. Ez í§ öreg, agyonjátszott jószág, csak a szemétre való. Az égvilágon semmi más nem volt az öreg safe-ben. óriási csalódás volt ez a buzgó rablóknak, de legalább levontak a következtetést a jövőre nézve, hogy nem érdemes betörni az Isten házába, mert ott a lelkieken kívül nem igen akad kincs. Ezzel be is fejeződnék a történet, ha ez a bűntény normális bűntény lett volna. De nem az volt. Sőt egyáltalán nem bizonyult bűnténynek, ha a végkifejlődését nyomon követjük. A negyedik és legnagyobb furcsaság ugyanis az volt, hogy miért nem telefonált rendőrökért a rablást figyelő presbiter? Azért nem, mert a hasát fogta nevettében és így nem jutott szabad ujja a tárcsázásra. De nem azért nevetett, mert tudta, hogy a betörők nem találnak semmit, ennyire nem lehet kárörvendő egy baptista presbiter! Hanem azért, mert örült a „bűnténynek”! Az öreg safe-et ugyanis már rég el akarták szállíttatni a szeméttelepre, de a fuvarosok olyan sokat kértek ezért, hogy elmaradt a dolog. Most a rablók ingyen és bérmentve elvégezték e muffolást. Ugye, mennyi furcsaság tud összegyűlni egyetlen rövid kis rendőri hírben? „A szavak és tények értelmének kiforgatása, az ámítás klaszszikus fegyvere”. (Mindszenty)-----------------r Az Amerikai Magyar Szövetség, mint minden évben az idén is kiküldte karácsonyi bélyegeit. Az idei karácsonyi bélyeget Kodály Zoltán képe díszíti. A bélyeget Klaudiny László Chicagóban élő magyar festőművész készítette és tervezte. Az AMSZ karácsonyi bélyege az emigráció minden magyarjához bekopogtat, hogy támogatást kérjen ahhoz a munkához, amelyet a Szövetség a magyarság érdekében végez. Segítés az otthoni magyar anyákon, a magyar értékek és kultúralkotások megvédése, kiállás a magyar érdekek mellett és minden törvényes lehetőséggel Magyarország függetlenségének a követelése. Az idei karácsonyi bélyeggel együtt a Szövetség magyar és angol nyelvű leveleket is küldött ki, amelyben a szeretet ünnepén,, a magyar együttérzésre és arra rászoruló véreink megsegítésére hívja fel az emigrációs magyarságot. Apróhirdetés jelent meg egy milánói napilapban: „31 éves agglegény tapasztalatcsere céljából találkozni kíván egy férjjel. Jelige: „Házasodni akarok”. ★ Hitler két vízfestménye eladásra került Londonban. A „művekért” 5000 fontot kérnek. A 23 éves Hitler képei a régi Bécset ábrázolják és jelenleg David Roussel Milner londoni üzletember tulajdonában vannak. \J 4 MMFTVTF C kávé, kakaö, tea, szövet, vászon gyapjufonál, Y A Ifi ifi Ej if 1 LJ CIPŐ, ÉPÍTŐANYAG, KERÉKPÁR, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI, ÉS IPARCIKKEK RENDELHETŐK MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagtól. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK rendelhetők (ÁRJEGYZÉKET KÍVÁNATRA KÜLDÜNK) ü. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC. PHONE: LEhigh 5-3535 — 245 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM BEJÁRAT a 2nd AVE-ről KOMPLETT BANKSZOLGALAT 1901-TOL UNION National Bank OF EAST ST. LOUIS Collinsville at Missouri Ave. Kölcsönök házvételre — tatarozásra autókölcsönök — kereskedelmi kölcsönök 3 drive in windows — 1 walk-up window 2 ingyenes parking lot Minden betét $15,000.00-ig biztosítva F. D. L C áltaL MORE GROW POWER... f ||0/ on 6 months certificates ü.v /O 10,000 minimum 4.5 % on passbook savings Accounts Insured To $15,000.00 By Federal Savings and Loan Ins. Corp. STATE SAVINGS and Loan Association Collinsville & Missouri Ave. UP 5-5300 East St. Louis, Illinois CH 1-5300 8740 STATE STREET 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $15.000 by F.D.I.C. EAST ST. LOUIS, ILLINOIS VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírű WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásárolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Television, Stereo, Jéghütők, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. Sales & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket NŐI RUHÁZATI CIKKEKBEN A LEGSZEBBET KAPJA 911 ST. LOUIS AVE. (Uptown Plaza) BRidge 1-7415 Házat — telket akar venni? Meglevő ingatlanát akarja eladni? Keressen minket 2216 MADISON AVF GRANITE CITY, Illinois Telephones: TR 7-6108 TR 7-6109 ) t
