St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 2. szám

ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 1967. JANUÁR 27. ★7 Kossuth Lajos bankóperétől a rhodéziai fontokig-A legfelsőbb német bíróság felszabadított 28 tonna rhodéziai valutát — Hogyan nyomtattak az angolok magyar pénzt száz év előtt ? Münchenben és a frankfurti re­pülőtéren 28 tonna rhodéziai bank­jegyet foglaltatott le a német ál­lamügyészség közbejöttével az an­gol kormány. Több milliárdos ér­tékről van sző, amelyért 10 mil­liónyi német márkával tartozik Rhodézia a müncheni nagy typog­­rafiai vállalatnak, amely eddig már sok állam, így a második világhá­ború előtti Magyarország egyes bankjegyeit is előállította. Az an­gol kormány azt vitatta, hogy itt közönséges bankjegy-hamisításról van szó. A német nyomda viszont bizonyította, hogy a bankjegyeket a Rhodézia-i Nemzeti Bank elnöke rendelte meg, akinek aláírása sze­repel is a pénzjegyeken. Arról sen­ki sem tehet, hogy az áldatlan brit­­rhodéziai viszály miatt az aláíró nemzeti bank-elnököt a britek idő­közben állásából elmozdították. A bankjegyek nyomásáról tudott a nyugat-német állami bank is, mert ezt szabályosan bejelentették ne­ki, tehát a pénzjegyek semmieset­re sem hamisítványok. Végül is minden angol okosko­dás ellenére a meglévő törvények értelmében a legfelsőbb bíróság kénytelen volt a szabályosan meg­rendelt, törvényesen nyomott bank­jegy-hegyeket felszabadítani a le­foglalás alól. Noha egyes világla­pok siettek pénzhamisítással gya­núsítani a nyugat-német államot és az előállító nyomdát, végered­ményben kiderült, hogy a „sza­­kadár”, rhodéziai Smith kormány nem követett el semmiféle törvény­telenséget. Bár Rhodézia az új bankjegyekkel is függetlenségét, önállóságát akarta gazdasági té­ren biztosítani, ezt még mindig óvatos formában tette, hiszen a bankjegyekre rányomtatta II. Er­zsébet királynő arcképét s így az új rhodéziai font külalakra, kivéve a bankelnök aláírását, alig külön­bözik a régitőL Kossuth bankópere Angliában Az egész nagy lárma, amely a bankjegy körül keletkezett, a ma­gyaroknak okvetlenül eszébe kell, hogy juttasson egy másik bankó­­pert. Ezeket a bankókat nem né­metek, hanem angolok nyomtatták egy másik ország szabadságának és függetlenségének megsegítésé­re. Az akkori pernek panaszosa Fe­renc József, Ausztria császárja s Magyarország és Csehország kirá­lya volt, a panaszlottak pedig Day Vilmos, Day János, Day József angol „kő-nyomdászok”, valamint Kossuth Lajos. A rhodéziai bankjegy-per össze­hasonlításában kísérteties hasonló­ságot mutat Kossuth perével, amely akkor is elsőszámú világszenzáció volt. Kossuth „Irataim” harmadik kötetében közel százötven oldalt ír erről a perről. A második bevezető mondat így kezdődik: „Cavour kívánta, hogy ha csak lehetséges Angliában ké­szíttessük a magyar pénzjegyeket.” Cavour akkor már készült az oszt­rákok elleni felszabadító háborúra s terveiben jelentős szerepet fog­lalt el Magyarország önállósága és függetlensége, az új magyar sza­badságharc kirobbantása. Kossuth Lajos, aki maga is jo­gász volt, tudta, hogy itt könnyen beleeshetik a pénzhamisítás vermé­be. Azonban mint írja: Anglia leg­tekintélyesebb törvénytudói, aki­ket ezek iránt megkérdeztem, hogy az angol törvény a forgalomban lévő idegen pénzjegyek utánzását (counterfeit) igenis tiltja, de az én általam saját aláírásommal nyom­tatni szándékozott magyar szöve­gű jegyek semmiféle jegynek nem lévén utánzása, azokat bízvást nyomtathatom, szándékom valósí­tása az angol törvényekbe nem üt­közik.” 1860 december elején a műnyom­dászok 200 sajtót indítottak el, hogy a kívánt időre leszállíthassák a bankjegyeket. Az osztrák udvar és követség londoni kémjei azon­ban — még ma is ismeretlen körül­mények között — tudomást sze­reztek a magyar pénzjegyek nyo­­matásáról. Az angol rendőrség, a kormány szándéka ellenére túl-ügy­­buzgott az osztrákok javára. Min­den törvény ellenére ellopatott egy bankjegyet a nyomdából. Az oszt­rák követség kézbe kapván a ban­kót nyomban tiltakozott. A politi­ka beleszólt a jogba s az ügyből politikai botrány lett, amely az el­­sóház elé került. Császár, mint felperes Anglia azonban mint mindig, ez esetben is ragaszkodott — legalább is formálisan — a törvényekhez. Az alsóház 1861, március 5-iki ülé­sén lord John Russel külügyminisz­ter kijelentette, hogy miután a pénzjegyek nyomása nem ellenke­zik a brit törvényekkel ő írásban értesítette az osztrák követet, hogy „a királyné kormánya ebben az ügyben semmit sem tehet.” Más út és mód nem maradt hát­ra, mint hogy I. Ferenc József csá­szár a saját nevében polgári kere­setet indítson a „kő-nyomdászok” és Kossuth Lajos ellen. Az akkori európai „nagy-politi­ka” és az egész művelt világ jo­gászainak szenvedelmes érdeklő­dése mellett folyt le az óriási jogi párbaj. A kancellári ítélöszékhez I. Ferenc József benyújtotta a kere­setét, amelyben azt vitatta, Kos­suth Lajos „ál-jegyek”, vagyis ha­mis pénzek nyomtatására adott megbízást a Day-cégnek. Ezt azzal' indokolta, hogy mint Magyaror­szág királyának (noha akkor még távolról sem volt megkoronázva) egyedül neki van joga magyar bankjegyeket nyomtatni. Sérelmez­te azt is, hogy Kossuth Lajos a pénzjegyeken jogtalanul használta a magyar címert és Szent Koronát, melynek képviseletére egyedül a király jogosult. Ezen a címen kö­vetelte a bankjegyek lefoglalását. Kossuthnak itt szép alkalma volt arra, hogy halhatatlan szavakat ír­jon az angol nép jogtiszteletéről, mely mindig a zaklatottnak vélt ol­dalára áll, az angol sajtó lelkes tá­mogatásáról és arról a hatvan par­lamenti tagról, „aki teljes udvari gálában, kardosán jött el az alsó­ház elnökének ugyanakkor tartott estélyéről, nekem a »törvénysértő­nek’ tisztelegni”. A „Kossuth címer99 Kossuth Lajos eközben egyik per-iratában eldöntött egy magyar közjogi kérdést is, amely különösen aktuális ma, amikor bizonyos ol­dalról a Szent Korona nélküli ma­gyar címer, vagy mint mondják „Kossuth-címer” lényegében azon­ban Tildy-címer egyedüli létjogo­sultságát vitatják. A per körül lezajlott óriási jogá­szi és politikai vitában a csúcspon­tot Toulmin-Smith angol képviselő Kevesen tudják, hogy a Royal William, Kanadában épített kis gőzhajó volt az első, amely 1833- ban Angliába hajózott. Úgy hívták: tengerjáró gőzhajó”, — hossza 176 láb, magassága 44 lábnyi volt. 1600 tonna vizkiszorításra építették és gépei 200 lóerősek voltak. A gé­peket a montreáli Bennett & Hen­derson cég építette. Csaknem min­den alkatrésze Kanadában készült. A Royal William vizrebocsájtá­­sára 1831 április 29-én, Quebec kö­zelében került sor. A környező épü­leteket és természetesen magát a hajót is feldíszítették. A citadel­lából ünnepi ágyúlövések dördültek el. A nézők ezrei éljeneztek. 1831 augusztus 24-én a kis hajócska el­indult első útjára, Halifaxba. Út­közben kétszer is kikötött és Hali­faxot augusztus 31-én érte el. A kiváncsiakat felengedték a fedél­zetre, megengedték, hogy alaposan megtekintsék. A további kísérle­tek, összesen három, mind siker­rel végződtek. Két éven belül mégis eladásra került a kis hajócska. 5000 fontéi kaptak érte a tulajdonosok. Annyit, amennyi éppen elég volt hitelezőik kielégítésére. Utaskabin­jait a luxus jellemezte, a teherárú szállításában azonban nem tudta felvenni a versenyt a többiekkel. Amikor új tulajdonosai Bostonba küldték, hogy túladjanak rajta, nem akadt rá vevő. Erre vissza hajózott Nova Scotiába, ahol éppen abban az időben szerveztek Angliába egy John Russel külügyminiszterhez intézett nyílt levele jelentette, amely „Ki az a magyar király, aki most folyamodik az angol chencery bíróság előtt.” Kossuth ugyanis nem a „Kossuth címert” hanem a Szent Koronás, angyalos magyar címert nyomatta a bankjegyekre. Ebben az iratában azt mondja — Kossuth Lajos szavaival — a nagy angol közjogász: Magyarország ki­rályi címere nem királyi címer, ha­nem a nemzet jelvénye... Az a cí­mer nem királyi és nem a királyé, hanem az országé: ha a magyar ember azt használja azzal csak nemzetiségét jelvényezi; tehát használni épp úgy joga van, mint amiként minden angol embernek joga van felhuzatni az egyesült ki­rályság lobogóját. (Union Jack) Az európai szenzációt keltő an­gol röpiratok legjelentősebb mon­data volt: „Köztudomású történel­mi tény, hogy ez az osztrák csá­szár nem magyar király, hanem a törvény szemében merő bitorló Ma­gyarországon.” Utána egy Európa-híressé vált affidavit-tel Kossuth Lajos vágta le a legnagyobb adut a lord kan­cellár bírói asztalára, eskü alatt ki­mutatván, hogy I. Ferenc József csak osztrák császár nem magyar király, viszont a pénzkibocsátásra egyedül neki, Kossuth Lajosnak van joga, mert ő az utolsó törvé­nyes magyar uralkodó V. Ferdi­nand által kinevezett pénzügymi­niszter. Kossuth vádirata az osztrák császár ellen Kossuth nem túlzott, mikor azt írta, hogy az egész ügy „pánikot okozott a bécsi udvarban”. Kossuth egész forradalmisága a bankó-perben megtartott tárgyalá­son robbant ki teljes nagyságában, mikor benyújtotta „Pro memoria” című iratát: Ennek első pontja így hangzott: Azon perc óta, hogy (I. Ferenc Jó­zsef) egy palota forradalom útján a hatalmat kezébe kerítette, foly­tonosan odaintézte minden törek­vését, hogy a magyar királyi szék­nek még a léteiét is semmivé te­gye. E czélból bujtogatott fel lá­zadást Magyarországon; e czélból rohanta meg császári seregeivel nemzetemet; e czélból árasztotta el vérrel és pusztulással hazámat” kért és kapott kétszázezer főnyi segítséget az oroszoktól; hurcoltat­­ta a vesztőhelyre a legjobb haza­fiakat vagy megtömve velük töm­­lőczeit; feldarabolta Magyarország területét, kiszivattyúzta életnedvét és nyíltan kijelentette, hogy Ma­utat. Megrakták 254 tonna kana­dai szénnel és 1833 augusztus 18- án útba indították. Útja alatt ne­héz viharokkal kellett megküzde­nie. Főárboca egy része letörött. Gépeivel is baj volt, nem is beszél­ve arról, hogy a hajótestbe lassan bár, de víz szivárgott be. A Royal William Európában ha­mar új gazdát talált. Egy londoni cég vette meg 10,000 fontért és mindjárt bérbe is adta a portugál kormánynak. Ettől kezdve két zászló alatt hajózott. 1834 szep­temberében megvásárolta a spa­nyol haditengerészet. Nevét Iza­bella Il-re változtatták és utánpót­lás szállítására használták. Később felfegyverezték, hadihajóvá alakí­tották. Első bevetésére 1836. május 5-én, Sebastiennél került sor. A Royal William lett az első gőzhajó a világon, amely csatát vívott és amely fedélzetéről tüzelt az ellen­ségre. A kis gőzhajó faanyaga nemso­kára megroppant. A gépeivel ugyanakkor nem volt semmi baj. Ezért azokat áttették egy másik hajóra, a valamikor oly sikeres kis hajót pedig kikötői szolgálatra osz­tották be. Ezzel vége lett a Royal William emlékezetes karrierjének. Mégis sokáig és tengerész körök­ben bizonyára meghatottan gon­dolnak rá Elvégre „ő” volt az első gőzhajó, amely a két kontinens között megjárta az Atlanti óceánt. (Canadian Scene) Az első gőzhajó amely megjárta az Atlanti óceánt gyarország, mint királyság meg­szűnt létezni s jövőben csak mint császári koronájának egyik ura­dalma (Kronland) létezend. Ez mind köztudomású, tagadhatatlan tény; annál fogva teljesen lehetet­len, hogy magát magyar királyul jelentette volna be Anglia király­néjának. Bátran ki merem hívni: bizonyítsa ezt be. Nem teheti. ítélt a — politika A jogba, igazságba azonban mint a világtörténelem során annyiszor, újra beleszólt a „nagy politika”. A lord kancellár ítélt. Ez az ítélet már nem az igazság, hanem a po­litika szájából szólt. „Fegyveres expeditiókat előké­szíteni Angliában oly czélból, hogy forradalom idéztessék elő egy olyan országban, melynek uralko­dója Viktória királynőnk szövetsé­gese, kétségen kívül vétek lenne, legyenek bár a szerzők akár an­gol állampolgárok, akár idege­nek ...” Kossuth „Irataim” keserű sza­vakkal zárta le a nagy pert. „Meg­írtam Angliába egy nyilvánosságra is hozott levélben, hogy megcsö­­mörlöttem az angol „equity”-től, méltányossági eljárástól. Kedélyem ingerültsége éles szavakat öntött toliamba, olyanokat, például, hogy lord Campbell megmutatta, miként az angol bírák függetlensége két­száz évvel a „csillag-kamara” ide­je után sincs a politikai corruptio ellen lövésmentessé vértezve, hogy a mai Angliának nemcsak minisz­terei, de bírái is vannak, akik in­kább osztrákok, mint angolok. Az angol bíróság elrendelte a bankjegyek megsemmisítését. — A megégetett kész jegy — ír­ja Kossuth három tonna, összesen 40,000 font tehernyi volt. Az elége­tés maga 1300 forintba került; 14 napig tartott s augusztus első nap­jaiban szegény jegyeimből már csak nagy halom hamu maradt fent. — Consumatum erat.” A rhodesiai fontok sorsa más­ként alakult, mint a Kossuth-ban­­kóké. Az előbbieket szabaddá tet­te a legfőbb német bíróság, hogy használjanak egy, a „világlelkiis­­meret” által megtámadott ország­nak, melynek fehér állampolgárai kétségbeesetten, de nem remény­telenül vívják harcukat az afrikai fekete óceánban. Hungaricus. Félelmetes „egérvész"* Chilében Mezeiegerek milliói özönlenek le hetek óta az Andok lábától a fal­vak, a városok felé. Emberemléke­zet óta nem történt meg, hogy a kártékony rágcsálók ilyen tömeg­ben jelentkeztek volna. A mezeiegerek csoportokban özönlenek a völgyekbe, s egyik seregük már 30 kilométernyire megközelítette a fővárost. A lá­bon álló termésben esett ká­rok rendkívül nagyok: eddig 1300 hektárnyi termést pusztítottak el. A szakértők mellett, akik vegy­szeres és lángszórős irtást végez­nek, a parasztok, kutyák ezreivel veszik fel a harcot a félelmetes „egérjárással”. 8740 STATE STREET EAST ST. LOUIS, ILLINOIS 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $10.000 by F.D.I.C; Szabadságharcos hírek LOS ANGELES. A Szabadság­­harcos Szövetség tisztújító közgyű­lésén a szervezet vezetőségét a magyar társadalom széles rétegé­ből választották meg, ezzel is ki­fejezve a 10 éves évforduló ünnep­ségei sikerének alapvető okát: a californiai magyarság példás ösz­­szefogását. Elnökké újra Czene Ferencet, a Szabadságharcos Vi­lágszövetség társelnökét választot­ták meg. A vezetőség tagjai: Tóth Csaba és Négyessy Bertalan (alel­­nök), dr. Fülöp István (titkár), Ja­kab Béla (pénztáros), Boros József és Soós István (ellenőrök), továb­bá Bodócs László, Kecskeméthy László, Kögel Emőke, Kupán Já­nos, Malatinszky Jenő, Rácz Ma­rika, Tapódy Margit és Wegerbau­­er Ferenc (intéző bizottsági tagok). Pásztor László országos főtitkár a Szabadságharcos Szövetség nevé­ben elismerő levélben köszöntötte a los-angelesi szervezetet az elmúlt évben végzett átlagonfelüli jómun­káért. (MSZTI) AKRON, Ohio. Január 28-án a Szabadságharcos Szövetség Sajtó­­osztálya és a Szabadságharcos Tá­jékoztató Iroda együttes értekez­leten vitatja meg a tájékoztató szolgálat továbbfejlesztésének kér­déseit. Az Akronban megrendezés­re kerülő összejövetelen melyet a Szövetség intézöbizottsági határo­zata értelmében hívnak össze a sajtóosztály munkatársain kívül résztvesznek Ft. Vitéz Baán, a Vi­lágszövetség amerikai társelnöke és Pásztor László főtitkár is. (MSZTI) ROCHESTER, New-York. Buffa­lo, Rochester és Syracuse szabad­ságharcosai közös értekezletet tar­tottak Rochesterben, amelyen töb­bek között résztvettek Lehotay At­tila és Simonisz László (Buffalo), Niertit Ferenc (Rochester) és Helcz Tibor (Syracuse) és még sokan má­sok. A Szabadságharcos Szövetsé­get Szigethy Pál (Cleveland) kép­viselte, aki mint a szervezési bi­zottság elnöke vett részt az össze­jövetelen. Az értekezlet határoza­­taképen a felsorolt városok és a környék szabadságharcos szerve­zetei észak-new-york állami hatás­körrel közös együttműködést fej­tenek ki, ideértve a niagarai sza­badságharcos csoportot is. Munkamegosztás Rendkívül harmonikus házaséle­te felől érdeklődtek az újságírók a párizsi Marie Batcher asszony­tól. Az érdekes válasz így hang­zott: „Évek óta közösen végezzük a háztartási munkát. Az egyik hé­ten mindent a férjem vállal, a má­sikon a bajárőnő jár hozzánk.” VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírü WESTINGHOUSE villany felszerelési cikkeket vásá­rolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Televi­sion, Stereo, Jéghütök, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. Sales & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket PR 2-3600 TÖBB MINT 100 AUTÓ ÁLLANDÓAN RAKTÁRON CHRISTOPHER-SOUTHWEST AUTO SALES 2245 SOUTH KINGSHIGHWAY Minden autójuk garantáltan “One owner”. Vásárolhat részletfizetésre olcsó hivatalos bank kamatláb mellett. ’64 Pontiac Catalina Sedan, Like New, Full Power $1,495 ’64 Chevy Belair Station Wagon V8 Automatic With Power $1,295 t \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents