St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)

1967-09-22 / 19. szám

1967. SZEPTEMBER 22. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE (Folytatás az 1. oldalról) főállás kiépítésére és atomraké­tákkal való telitüzdelésére. Állí­tólag ezeket a rakétákat hazaszál­lították annak idején, de hogy új­ból nem csempészték-e vissza, azt nem tudhatjuk. Ezektől eltekint­ve is, Kubában a legmodernebb cseh- és szovjet fegyverek arzenál­ját halmozták fel és ugyan­csak szovjet szakértők veze­tésével egészen modern, jól kiképzett hadsereget létesí­tettek. Ennek létszámát 200-250 ezerre becsülik, amit egy ennél nagyobb, de kevésbé ütőképes polgári milí­cia egészít ki. Az érv: az önvédelem. A cél azonban a hódítás. Mivel az ortho­dox bolsevizmus hippiejének, a szakállas Castronak nem sokat kell törődnie az ország gazdasági és szociális kiépítésével, mert pat­­rónusai évi egy vagy másfél billió dollárral segélyezik, mindent a hadseregre költhet és erre támasz­kodva nyíltan hirdetheti a folyto­nos forradalom ostoba paradoxon­ját. A kiáltásnyira fekvő Hispaniola szigetén a néger Haiti és a főleg mesztic és mulatt Dominika fek­szik. Haiti egy törmelékeiben fetren­­gö, éhező ország, ami rendkívül csábító célja Castro örök forradal­mának. Bár Castro az utóbbi döben első­sorban Bolíviát, majd Venezuelát, Gautemalát és Colombiát jelölte meg első célként, amit forradalmo­­sítani akar, a minden forrásból be­érkező hírszerző-jelentések sze­rint ezek csak elterelő ijesztgeté­sek, az igazi és közvetlen cél: Hai­ti átvétele. Haiti néger lakossága felett egy Dr. Francois Duvalier nevű volt or­vos — mint örökös elnök — gya­­koro' olyan embertelen rémural­mat, amilyen a modem korban egyszerűen elképzelhetetlen. Papa Doc, — ahogy alattvalóival hivat­ja magát — kétségtelenül egy sza­dista, üldözési mániában szenvedő őrült. A primitív bennszülöttek a Vudu főpapját sejtik és rettegik benne. Ellenfeleit irgalmatlanul le­­gyilkoltatja. Ezek közé tartoztak legjobb barátai is. Sőt, a Nérő-lel­­kű Papa saját lányát és annak fér­jét is gyanúsnak találta és így azok a biztos és nagyon kínos Vu­­du-halál elől, ide, Amerikába me­nekültek. Az egész ország retteg, halálfé­lelemben él és természetesen nem dolgozik. Ez az ország tehát már csak emiatt is a legkínálkozóbb csalétek Castro számára. Aránylag igen csekély expediciós haderővel elfoglalhatná, mert a nép boldogan szabadulna meg Papa Doc rémuralmától, amihez képest Castro rémuralma paradicsomnak tűnik. Haiti szomszédja, a sziget na­gyobbik fele, Dominika, amelyet csak Johnson elnök erélyes közbe­lépése — a marinek kiküldése — mentett meg a kommunista átvé­teltől. Jól értesült diplomáciai körök szerint legközelebb Haiti követke­zik Castro hódítási listáján. Ezzel Dominikába is visszaültethetné a demokratikus választás által ki­szorított kommunistákat. Hispa­niola szigetének elfoglalása egy­részt a kubai Guantanamo-bázi­­sunkat, másrészt a hozzánk tarto­zó Puerto Ricot is közvetlenül ve­szélyeztetné és óriási lendületet adna a többi Latin-Amerika-i or­szág forradalmasítására is. A folytonos forradalom vörös polipja tehát megmozdult. Kinyújtotta már csápjait a látin-amerikai népek felé. De ezeket a terveket ismerik a la­­lin-amerikai államok is és Ameri­ka is. A tervek tehát tervek ma­radnak, mert mihelyt a polip mar­kolni akar, lenyesi csápjait az Egyesült Államok flottája. Castro hippie szakálla lehet el­ragadóan vonzó a társutas ameri­kai politikusokra és újságírókra, de a marinek lenyírják azt is. Az örök forradalom marxista Sámsonja ez­zel rögtön egy kövér és lompos menekültté válik. Menekültté a Szovjetunióban, vagy Vörös Kíná­ban. Egyik hely sem lesz számára üdülés. A kommunista vezérek a szemétre dobják azokat, akiket már nem tudnak használni. TÖRÖKORSZÁG NEM ENGED >' Istambul: A török miniszterel­nök. Süelyman Demirel kijelentet­te, hogy Törökország semmi szín alatt sem egyezik bele Görögország és Cyprus egyesítésébe. Demirel kijelentette, hogy sérelmesnek tart­ja török részről a görögök ajánla­tát, hogy Cyprus és Görögország unióba lépjen. Ezért nem sikerült az elmúlt héten lezajlott török-gö­rög summit konferencia. Az UNIÓ-val lehetetlen megoldani az elmér­gesedő politikai helyzetet, mely a többségben görög cyprusiak és a kisebbségben lévő török cyprusiak között fennáll. Megoldást csak a semlegesség hozhat, de ebbe a görögök nem akarnak belemenni, viszont Törökország az UNIÓ-t el­lenzi. így a sziget forrongó prob­lémája egyelőre megoldatlan. El akar látogatni szülőhazájába? Utazást tervez bárhová? Keresse fel a TRIPS UNLIMITED, INC UTAZÁSI IRODÁT 4658 Maryland St Louis, Mo. FO 1-1176 Ök megszerzik a szükséges vízumokat és jegyeket • hajóra, repülőre, vonatra. Nem kerül többe, mint bárhol másutt és előzékeny kiszolgálást biztosítunk Történt valami? családjában, rokoni vagy baráti körében, ami másokat is érde­kel. Közölje szerkesztőségünk­kel és örömmel hozzuk le újsá­gunkban minden ellenszolgál­tatás nélkül. — Csak úgy tu­dunk hírekkel szolgálni, ha ked­ves magyar honfitársaink tudo­másunkra hozzák azokat. ELŐFIZETÉSI DIJAKAT, lapunk részére szóló HIRDETÉSEKET átvesz MRS. VORDTRIEDE, újságunk és a Magyar Rádió állandó munkatársa. Címe: 6017 SOUTHLAND AVE. Telefonszáma: FLanders 1-7217 Wass Albert: MAGYAR SZEMMEL Időnként újra meg újra elérkezik az idő, amikor tiszta vizet kell öntsünk a poharakba mielőtt a tanácskozó asztalok mellé leülünk. Szükséges ez azért, mert ahogy az idő telik, szervez­kedések, viták, személyi torzsalkodások és újonnan szövődő barátságok labirintusaiban elködösülnek az alapelvek, melyek­nek a jegyében elindultunk s ha nem vigyázunk könnyen el is veszhetnek az ezerirányú és ezerérdekű emigrációs útvesz­tőben úgy, hogy azokat soha senki nem lesz képes elöásni többé. Amikor 1964 nyarán elindítottuk az Amerikai Magyar Szép­míves Czéhet, bejelentettük, hogy a mozgalom mögött nem áll semmiféle emigrációs politikai vagy érdek-csoport, nem tartozik sem ide, sem oda, hanem egyetlen célja az, hogy minden jószándékú és cselekedni vágyó magyar erő egyesíté­sével elvégezze azt a közvélemény formáló munkát az ame­rikai kontinensen, amit eddig még mindenki elhanyagolt. Ez az alapelv azóta sem változott semmit. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéhet nem érdekli, hogy ki milyen előjelű emigrá­cióhoz tartozik, kinek mi a múltja s mi volt odahaza: paraszt, munkás, tanult urbánus ember avagy éppen arisztokrata. Min­ket csak az érdekel, hogy a hazájától messzire sodort magyar tanult-e a múlt tragédiáiból, fölismeri-e őszintén az elkövetett hibákat és hajlandó-e támogatni a Szépmíves Czéhnek azt a szándékát, hogy ezeknek a mulasztásoknak legalább egy ré­szét jóvá tegye s megismertesse a magyar igazságokat, a ma­gyar nemzet európai szerepét az angol nyelvű világgal. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh tagjait egyetlen politikai kapocs tartja csupán össze. Valamennyien meg kell egyezzünk abban, hogy a kommunista diktatúra alatt némaságra ítélt ma­gyar nemzet saját maga, szabadon, minden idegen megszállás nélkül, szabad és demokratikus szavazások alapján kell dönt­sön arról, hogy milyen államformában és milyen rendszer alatt kíván élni. Ezt eldönteni másnak joga nincsen. Vagyis abban valamennyien egyet kell értsünk, hogy az orosz megszállók­nak ki kell vonulniok a Kárpátok medencéjéből és ezáltal mó­dot kell nyújtson a szabad világ az ott élő népeknek ahhoz, hogy maguk döntsék el jövendő sorsukat. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh olyan módon kívánja szolgálni ezt a célt, hogy angol nyelvű kiadványai által igyek­szik kiküszöbölni az amerikai iskolákból és közkönyvtárak­ból azokat a magyarellenes tévtanokat, melyeket több mint félévszázaddal ezelőtt oda becsempésztek s melyeknek köz­véleménymérgező hatása előbb Magyarország földarabolását, majd az orosz igába való kényszerítését eredményezte. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh egyetlen tőkéje, mely­re ezt a munkát fölépíteni képes volt s melyre ezt az egyre növekvő munkát ma is alapozza, tagjainak évi tíz dolláros előfizetése, valamint lelkes és jószándékú magyarok önzetlen szolgálata. A magunkra vállalt feladat méltósága — az igazság szolgálatának méltósága — megkívánta és megkívánja azt is, hogy ne adományok, hanem aktív részvétel útján haladjon előre. Ennél fogva kiadói gyakorlatunk teljesen az amerikai „book-club”-ok jólismert formuláját követi, azzal a különbség­gel, hogy az „üzleti haszon”-nem jövedelmet, hanem több in­gyen szétosztogathatő propagandapéldányt jelent. Bár nem mondhatjuk el, hogy megnyertük munkákkal az amerikai vagy kanadai magyarság osztatlan bizalmát — hi­szen statisztikailag az itt élő magyarságnak mindössze egy ez­reléke csatlakozott hozzánk — azonban, ami célunk érdekében ennél sokkal fontosabb, megnyertük kiadványainkkal azoknak az angolnyelvű amerikaiaknak bizalmát és érdeklődését, akik­hez ezeket a kiadványokat eljuttathattuk. Ezzel elindítottunk egy hólabdát, mely ma már feltartóztathatatlanul halad a maga útján s melynek sebességben és méretekben való növekvése egyenes arányban áll a magyarság érdeklődésének növekvé­sével. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ma már kimondottan az amerikai és kanadai magyarságon múlik ennek a munkának a sebessége. Hogy tíz év aiott végezzük-e el, vagy ötven év alatt. De a tévtanok kiküszöbölése és diszkreditálása megkez­dődött s az amerikai közvélemény szeme megnyílt a mi iga­zunk meglátására. S ha ennél többet nem is cselekedhetnénk, ha az Úristen magához szólítana holnap valamennyiünket, már akkor is töb­bet tettünk ezzel a magyar nép jövendőjéért, mint a hatalom­ért versengő politikai csoportjaink együttvéve. Az Úristen azonban azokat segíti, akik az igazságot szolgál­ják. Ezért mi nem csak hisszük, de tudjuk is, hogy a munka, amit elindítottunk haladni fog tovább a maga útján. Egy mun­ka, amit magyarok végeznek a magyar jövendőért, a magyar népért. Nem egymás ellen, hanem együtt. Nem ázt fürkészve, ami egymástól elválaszt, hanem ami összeköt. Időnket és ener­giánkat nem meddő vitatkozásokra pazarolva, hanem okosan fölhasználva arra, hogy a lehetőségek keretén belül minél több pozitív eredményt érjünk el valamennyiünk közös célja: a magyar nemzet felszabadulása érdekében. Ha csak egy amerikait meggyőzünk a magunk igazáról, már ezerszer többet cselekedtünk, mintha száz magyart meggyőz­tünk volna arról, hogy a másik száz magyar csupa hazaárulő gazember. THE PULITZER SCHOOL OF JOURNALISM September 30, 1912 — 55 years ago today — classes in Columbia University’s Pulitzer School of Journalism were started. In 1903, Joseph Pulitzer, Hungarian-born American journalist and publisher of the New York World, had do­nated one million dollars to Co­lumbia University for the purpose of founding a school of journalism. Though the classes commenced m 1912, the building itself was not finished until 1913, two years after Joseph Pulitzer’s death. Columbia University presents annually — on recommendation of the advisory board of the Pulitzer School of Journalism — a series of awards in journalism and literature known as Pulitzer Prizes, established in 1915 by the term of his will. HU 1-9464 LUSICIC MONUMENT CO. SEB0K TRAVEL SERVICE, INC. MAGYAR UTAZÁSI IRODA DR. FIEDLER KÁLMÁN, OFFICE MANAGER IKKA útján 30 forintot küldhet dolláronként készpénzfizetéssel. Ez különösen előnyős vidéken lakók részére, mert postán kiküldik a pénzt címükre költségmentesen MAR $255-ERT UTAZHAT ODA-VISSZA, EURÓPÁBA Bárhova, bárhonnan, bárhogyan utazik, egész éven át a legolcsóbb utazást biztosítjuk, ha időben kéri foglalásait. A hivatalos árakon felül semmiféle külön költség nincsen, győződjék meg, kérjen árajánlatot. Látogató-, kivándorlási ügyekben szakértők vagyunk. 24 havi részlet­­fizetés lehetséges. Minden utazási, IKKA és más csomagküldési ügyben forduljon képviselőnkhöz: DR. ACSAY DÉNES, 5535 ALCOTT AVENUE, ST. LOUIS, MO. 63120 — PHONE: EV 2-5222 + HALÁLOZÁS Miller (Overland, Mo.) menye, ve­­je, 7 unokája, 12 dédunokája, szá­mos jő barát és ismerős. Kelemen János (6412 West Park) Alsóör, Vas megyei születésű köz­ismert honfitársunk szeptember 8- án a Missouri Pacific kórházban életének 81-ik évében elhunyt. Holtteste a Kriegshauser South ha­lottas kápolnában volt felravata­lozva, ahová a nagy családon kí­vül számos régi jó barát és földi jött el végső búcsút venni. Szep­tember 11-én helyezték örök nyu­galomra a St. James the Great r. k. templomban tartott gyászszertar­tás után a Resurrection temetőbe. Gyászolja fia, Kelemen József, há­rom leánya: Mariska férj. Mrs. Al­bert Love, Teréz férj. Mrs. Michael Chamberlain, Rosemary férj. Mrs. Russell Ehrhard, menye, vejei, 13 unokája, egy dédunokája, öccse, Kelemen Gyula és családja, húga Mrs. Theresa Evanetich és család­ja s kiterjedt rokoni s baráti kör mind itt, mind az óhazában. ★ Ford Joe, a Miami, Floridában élő Mr. Louis Freschli testvérbáty­ja, Pocatello, Idahoban 87 éves ko­rában szeptember 7-én elhunyt. Mr. Ford, aki 1905-ben érkezett Budapestről St. Louisba és akit a St. Louis és környéki magyarok Joe Freschli néven ismertek, több mint 50 éven át élt Pocatello, Idahoban. Farm ereskedéstől kezdve, eukor­­kaüzlet, hajóépítés, famegmunkáló üzem voltak életének állomásai. Egy változatos, munkában töltött hosszú élet végére tett pontot a halál. Gyászolja fentebb említett testvéröccsén kívül, leánya Mary Ann Burrows Pocatelloban, fia Joe Ford Forth Worth, Texasban, két unokája és sok jő barátja. Fedorcsák János, a Granite Ci­tyben élő magyarság egyik régi is­mert tagja, szeptember 11-én hat heti kórházi és két súlyos műtét után 79 éves korában elhunyt. Holt­teste a Pieper halottas kápolnában volt felravatalozva, ahová eljött az ott élő magyarság minden tagja végső tiszteletadásra. Szeptember 13-án temették el nagy részvét mel­lett a Sacred Heart r. k. templom­ban tartott gyászmise után az Edwardsville-i Sunset Calvary te­metőben hat évvel ezelőtt elhunyt felesége mellé. Gyásaolja fia «Béla, leánya Eleanor férj. Mrs. Joseph LG Cmdr. George F. Herold, az évekkel ezelőtt elhunyt Holub Já­nos és felesége Dorothy leányának férje, szeptember hő 4-én, 63 éves korában Vietnamban hősi halált halt. Mr. Herold hivatásos katona volt, aki 1965-ben vonult nyuga­lomba mint lieutenant commander és azóta mérnöki képesítésének megfelelően, mint mérnök dolgo­zott, önként jelentkezett ismét ak­tív szolgálatra s múlt év deoember 28-a óta volt Vietnamban. Holttes­tét hazahozták és az Annunziata r. k. templomban tartott szertartás után temették el a Fores Hill teme­tőbe Kansas City, Mo.-pban. Gyá­szolja felesége, szüL Dorothy Ho­lub, fia Henry és nagynénije Szá­jé Imréné ismert honfitársnőnk. Testvéreink nyugodjatok béké­ben! Do it “The Modem Way” Storm Windows — Aluminium Doors — Aluminium Awnings Nyitva reggel 9-től du. 5-ig, szombaton 9-töl 2-ig COlfax 1-3613 WEATHER-MASTER ALUMINUM CORPORATION 6(27 Natural Bridge, SE Louis, Mo. 63120 7349 GRAVOIS ST. LOUIS 16, MO I WILLIAM PEHN életbiztosítási kötvényei M a következő előnyös feltételeket tartalmazzák: 1. —Nőknél 3 évi kedvezményes dij. 2. —Kétszeres haláleseti dij, balesetből kifolyólagos elha­lálozás esetén. 3. —öt különböző osztalék-fizetés közül választhat a biz­tosított. 4. —Orvosi vizsgálat nélküli felvétel, 0-45 éves korig. 5. —Biztosítást adunk 80 éves korig. 6. —Az egész család biztosítása egy kötvényben. 7. —Takarék-.biztositás olyanok számára, akik öreg, nyug­díjas éveikről idejében és kellően gondoskodni akarnak. 8. —Biztosíték arranézve, hogy a tag bizonyos meghatáro­zott időszakokban további biztosítást is vásárolhat, egészségi mivolta igazolása nélkül. AlUMI ELLENŐRZÉS BIZTONSÁGOT JELENT AZ ÖN ÉS CSALÁDJA RÉSZÉRE! fefvilágojitárt készséggel ad helyi képviselőnk: DENNIS ACSAY — TELEFON: EV 2-5255 vagy pedig közvetlenül a Központi Hivatalnál: x, W WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 429 Forbes Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Megjelenik mi tden második pénteken 1) R. LOUIS B. DÉNES Editor and Publisher All correspondence chai ge of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a követ­kező címre küldendő: 1016 MOORLANDS DRIVE — ST. LOUIS, MO. 63117 — MI 7-6582 Subscription rates in the USA for Vi year $3.00, for 1 year $6.00 Előfizetés az Egyesült Államokban Vi évre $3.00, 1 évre $6.00 Foreign Countries — Külföldre egy évre $7.50 Second Class Postage Paid at St. Louis, Mo. PRINTED IN CANADA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents