St. Louis és Vidéke, 1957 (45. évfolyam, 5-25. szám)

1957-11-15 / 23. szám

1957 november 15. “S T. Ij 0 V I S ft s y I I) f: IÍ E 3 1K OLDAL A x utolsó magyar betyár 237. FOLYTATÁS — Hogyne lenne itt! ő a zárda kedvence! Elragadó, ked­ves, aranyos kis teremtés, nagyon szorgalmas a tanulásban, minden tekintetben meg vagyunk vele elégedve . . . — Az édesanyja mikor járt itt? — Éppen ma! — felelte a kedves nővér. Kornády Miklós megkönnyebbülten sóhajtott fel. Boldog volt, hogy — máris nyomra akadt. Amire a vonat­ot alatt gondolt, — a leghelyesebb nyomnak bizonyult. Érdeklődéssel, lázas izgalommal kérdezett tovább: — Itt volt? Mit mondott? Hova ment? Nem hagyott-e valami üzenetet a részemre9 A kedves nővér szelíden felelt: — ön professzor ur, nem tud semmit a kislány édesany­jának terveiről? — Sajnos, semmit! Éppen azért jöttem ide érdeklődni, mert eltűnt a szemeim elől... — És úgy látszik, hogy — hosszabb időre el is ment! Itt ugyanis, nagyon meghatottan búcsúzott el a kislányától.. . Közel egy óra hosszat volt együtt anya és leánya és amikor eltávozott, csak úgy hullottak a könnyei... — Nem mondott semmit? Miért megy el? Hová megy? Mi indítja erre a lépésre? A kedves nővér szelíden megrázta a fejét: — Sajnos, erre vonatkozólag semmiféle felvilágositással nem tudok szolgálni, professzor ur! Kornády Miklós percekig szótlanul, tanácstalanul ült a helyén. „ ! ,_ Azután hirtelen eszébe jutott valami. — Kedves nővér! Megkérném valamire ... Nagy fontos­ságú érdek fűződik ahhoz, hogy én megtaláljam a kisgyermek anyját... Kérem, hiszen ön úgyis mindig a kislány mellett tartózkodik, figyelemmel kiséri az egész életét, tudja, mikor történik vele kapcsolatban valami, — ha újra megjelennék az édesanyja, vagy pedig levelet intézne hozzá, — értesítsen engem azonnal... Számíthatok erre a szívességére9 — Nagyon szívesen! — Előre is hálásan köszönöm... Már az Ígérete is bol­doggá tesz és boldog vagyok, hogy ilyen megértésre találtam. Isten áldja meg, kedves nővér! Kornády Miklós eltávozott, visszatért a pesti Sárga Házba, ahol most újra a szomorúság napjai következtek szá­mára. * ^ * Zsuzsika, ahogy Rápoltról Pestre érkezett, valóban mind­járt a kislányához sietett. A kislánya tartotta vissza attól a végzetes lépéstől, amely a halált jelentette volna, — most először a kislányát akarta látni, hogy megköszönje neki az életét, és elbúcsúzzék, mert az élete uj útra terelődik és lehet, hogy nagyon hosszú ideig nem fogja látni. Megható és szomorú volt ez a találkozás. Zsuzsika okos szavakkal igyekezett megnyugtatni a kis­lányát, hogy most hosszú ideig nem látja majd, de azért ne aggódjék, mert akármilyen távol lesz is, mindig csak rá fog gondolni és amint alkalom kínálkozik, megint felkeresi. Lel­kére kötötte, hogy továbbra is viselkedjék olyan jól, mint eddig. Amikor elbúcsúztak, elhagyta minden erőssége és perce­kig zokogott. És amikor elhagyta a kegyes nővérek épületét, az útról vissza-visszanézett arra a házra, amely a kislányát rejti magában. * * * Elgondolkozva sétált Pest uccáin. Életében, amely eddig is a viszontagságok egész sorozata volt, most következett a legnagyobb fordulat. A nagy lelki válság megoldásául nem a halált válasz­totta, hanem más lehetőséget, amely azonban szintén azzal a feltétellel jár, hogy az életet — maga mögött hagyja ... Vigasztalásra, megnyugvásra, az élettől való visszavonu­lásra, lelki békére volt szüksége és úgy érezte, hogy ezt csak egy módon találhatja meg, ha a hitben — vigasztalódik. Ez a gondolat fogamzott meg benne és most elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor a gondolatot tettre kell felváltani. Nem akarta, hogy bárki is tudjon a vállalkozásáról, kü­lönben talán keresztültudta volna vinni azt is, hogy a kis­lánya közelében maradhasson. De megérezte, hogy Kornády Miklós Zsuzsikán keresztül fog majd utána kutatni s ebben az esetben biztosan rátalált volna. Ezért hát más utat választott. Pestnek éppen az ellenkező végében volt a Jézus Szent Szivéről elnevezett apácák rendháza. Ide vette útját és be­csengetett a nagy kőfallal bekerített épület kapuján. Egy fiatal apáca nyitott kaput. —Mit kíván? — A fejedelemasszonnyal kívánok beszélni! Megnyílt előtte a kapu. Régi, kőkockás, boltíves kapualjon vezetett az útja és a léptei halk kongással felverték az épület áhitalos csendjét. Már ez az első pillanat, amikor belépett az épület kapuján valami mélységes lelki megnyugvást hozott a számára. Bevezették az egyik szobába, amelynek egyszerű asztal, néhány egyszerű 'szék, feszület és imazsámoly volt az egész bútorzata. Az apáca, aki vezette, megszólalt: — Kérem, foglaljon helyet, én mindjárt elmegyek és értesítem a fejedelemasszonyt! Zsuzsika leült és várt türelmesen. Nemsokára megnyílt az ajtó és egy magas, feltűnően szép arcú, nemes tekintetű apáca lépett be, akinek öltözéke azonban különbözött a többi apáca öltözékétől és ez a kevés különbség elárulta, hogy — a fejedelemasszony áll Zsuzsika előtt. A fiatal asszony mélyen meghajolt és megcsókolta a feje­delemasszony kezét. 238. FOLYTATÁS •— Egy alázatos szivü, az életben csalódott asszony kér bebocsátást e szent épület kapuján! — mondta csendesen. A fejedelemasszony jóságosán megsimogatta Zsuzsika szőke fejét és lágyan megkérdezte: — Mi a kívánsága, kedves leányom? —Meghasonlottam az életemmel, súlyos lelki válságba kerültem, amelyből először csak úgy láttam a menekvést, ha eldobom magamtól az életet! A fejedelemasszony összecsapta a kezeit: — Jóságos Isten! Hogyan gondolhatott arra egyáltalán, hogy eldobja magától Isten legbecsesebb ajándékát... Akár­milyen csapások érnek is bennünket az életben, sohasem ke­rülhetünk olyan helyzetbe, hogy megváljunk-tőle ... Mert ez olyan lépés, amelyet sohasem követhet — megbánás. .. —- Igaza van, szent anyám, — mondta halkan Zsuzsika —, és a jó Isten meg is világosította az elmémet. Idejében fel­ismertem a lépés meggondolatlanságát és helytelenségét és ahelyett, hogy eldobnám magamtól az életet, másik megoldást választottam, azt, hogy bevonulok ebbe a szent hajlékba és itt találok megnyugvást, vigasztalást és felejtést mindarra, ami az életben kellemetlenséget és fájdalmat jelentett szá­momra ... — Nagyon jól tette, hogy igy cselekedett! Ez a szent hely valóban azok otthona kell, hogy legyen, akik £z élet­ben nem találták meg a boldogulásukat... És ez a szent haj­lék szívesen is lát falak között mindenkit, csak egyet követel azoktól, akik ide belépnek, teljes szakítást — az élettel... Akik ide belépnek és felveszik a szent fátyolt, azok uj nevet kapnak és az uj név a jelképe annak az uj életnek, amelyet itt kell folytatniok . . . Aki ide belép, készüljön fel arra, hogy egész életét Istennek szenteli... Zsuzsika a fejedelemasszony szemébe nézett és csendesen csak ennyit mondott: — Szent anyám, én felkészültem erre! — Akkor Isten szent nevében szeretettel fogadom rendünk házában! A fejedelemasszony most felemelte az asztalán lévő ezüst­­csengőt, mire egy jóságos tekintetű, idősebb apáca lépett be. — Anasztázia nővér! — fordult feléje. — Bemutatom ren­dünk uj novíciáját, aki felvételét kérte a Jézus Szent Szi­véről elnevezett apácarendbe... A neve mától kezdve Ludo­­vika nővér lesz és én a maga gondjaiba ajánlom őt, . kedves Anasztázia nővér... Legyen jó hozzá, készítse elő szeretettel és megértéssel arra a nagy napra, amikor felveheti majd a szent fátyolt és noviciából apácává válhatik... Az ön meg­értése és tapasztalata segítse át ezen a neh&^tíőszakon. . . Legyen hűséges megértő és igazi testvére! Anasztázia nővér szeretettel közeledett a rend uj, jövendő tagjához, belékarolt és elvitte magával. — Jöjjön, kedves Ludovika nővér! Mindenekelőtt a vi­lági ruhákat felcseréljük a rend novíciáinak szokott ruhájá­val! Meglássa, nem lesz olyan nehéz elszakadnia a külvilág­tól, ha Istenbe vetett bizalommal gondol mindig a jövőjére! Zsuzsika meghatottan sóhajtott fel és könnyei végigföly­­tak az arcán. A boldogság vagy a bánat könnyei voltak? SZÁZNEGYVENEDIK FEJEZET Magányos ember a viharos tengeren Fülsiketítő, rettentő zugás vette körül Bonyhádi And­rást, amikor a velencei börtönből való menekülése közben ke­zéből kicsúszott a kötél vége, belezuhant a tengerbe és a hul­lámok összecsaptak a feje felett... Úgy látszott, mintha el­nyelte volna a tenger... És amikor a roppant zuhanás következtében métereket süllyedt le a tenger vizében, nem is gondolta volna, hogy valaha még a viz felszínére kerül. Zúgott a roppant víztömeg körülötte, kevés hiányzott ahhoz, hogy András magadja magát a sorsának, de aztán mégis felülkerekedett benne az életösztön, minden ereje megfeszítésével felnyomta magát a viz felszínére. Sikerült is felkerülnie, de ebben nem volt sok köszönet. Vad vihár tombolt az Adriai tengeren. A máskor szelíd, kéktükrü tenger most zúgva hullámzott és a vihar olyan hul­lámokat vert még itt a part közelében is, mint egy-egy ki­sebbfajta ház. András, miközben elszánt erővel küzdött a hullámokkal, jól látta a part néhány halvány világosságot árasztó lámpását. Csak odáig kellene eljutni, kikapaszkodni valamiképpen a part­ra és akkor, biztos lenne a megmenekülése. Magában hevenyé­szett számítást csinált és megállapította, hogy nyolcvan, száz méternél nem lehet messzebb á parttól és ezt a távolságot még ilyen fáradtan és megviselt idegekkel is meg kell úsznia. Neki is fogott, izmos karjával szelte a vizet, hogy mielőbb kijusson a partra, de hiába volt a legizmosabb kar és a legelszántabb akarat, a hullámok erejével nem tudott megbirkózni. Egy nagy hullám felkapta és magával ragadta. Ahelyett, hogy közelebb került volna, távolabb sodródott a parttól. A hideg borzongott végig rajta. Most már látta, hogy a börtönből megmenekült ugyan, de csak azért, hogy a tengerben váljék menthetetlenné . . . Érezte, hogy sorsát nem kerülheti el! Határtalan fájdalom és keserűség volt a szivében! — Hát mégis el kell veszni' — gondolta magában, de azért, amikor számot vetett sorsának két változata között, mégis ezt választotta szívesebben. Mert ha már meg kell halni, inkább haljon meg igv, mert most legalább menekülés közben éri a halál, mint — Tiszaváron a hóhér keze alatt . . . (Folytatjuk) A SZERENCSÉTLEN NYÚL Egy kocavadász végrevala­­hára nyulat lőtt. Csoda esett, hogy eltalálta. — óh, mekkora pechje lehe­tett jennek a szegény, szeren­csétlen nyúlnak! — sóhajtott fel maga is bámulva. Alapítva 1884-ben! &o£e(HÍ4Ut S&VÍtt&é AND LOAN ASSOCIATION 1827 South 18th Str. St. Louis 4, Mo. Tel.: PRospect 2-7700 Magyar barátaink! Itt pénze $10,000.00-ig biztositva van. A magyar negyedhez közel, mindég szívesen állünk rendelkezésükre MAGYAR ÓRÁS, aki most érkezett Magyarországból és évtizedes gyakorlata van fran­cia, svájci, amerikai stb. karórák, úgyszintén faliórák javításában, valamint ékszerek átalakításában és javításában, —• ajánlja szolgála­tait a magyarság szives figyelmébe. HAMILTON ÓRÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN ÁDLER LÁSZLÓ 342 Arcade Bldg. St. Louis 1, Mo. Tel. GA. 1-1003 A VÁROS SZIVÉBEN, kellemes, fasoros utcában, elsőrendű szomszédságban van a Káldor család szállo­dája, hol átutazók is kaphat­nak kényelmes, tágas, úri kényelemmel berendezett szobákat, — napi $2 árban és feljebb. PARKHURST HOTEL 228 NORTH TAYLOR AVE. ST. LOUIS 8, Mo. Telephone: FRanklin 1-8081 A szálloda a város legismer­tebb utcájától, a Lindeil Blvd.-tól egy pár lépésnyire van, — egy b'ocknvira a Cathedrálistól, két blocknyi­­ra a Forest Parktól és, a Lindeil Bus az utca sarkán áll meg. Szobák hétszámra már $8.00 árban kaphatók,. TELEFONSZAMOK l amikre szükség lehet. Vágja ki és őrizze n.eg! ST. LOUTS ÉS VIDÉKÉ: PRospect 2-2857 SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM: CEntral 1-9062 ST. LOUIST MAGVAR HÁZ: CEntral 1-2493 GRANITE CITY MAGYAR HÁZ: TRriang'.e 6-9529 EGYLETEINKRŐ1 ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR Nő. SEGÉLY EGYLET. — G villáséit a hó első vasárnapján délután 3 órakor lartja a Magyar Házban. Elnök; Spitzer Mihályné (Tel: HU. 1-5126), titkár: Mrs. Ben Balogh, 702 E. Gar­den, Webster Groves, Mo. Telefon: WO 1-0119. ST. LOUIS! MAGYAR HAZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Karácsony J ; titkár: Gaubek Rezső, 3935/a Tholo­­zan, St. Louis 18, Mo. WILLIAM PENN FRATERNA1 ASSOCIATION, a Verhovay Életbiz­tosító és Betegsegélyző Granite City 187-ik osztály. Gyűléseit tartja min­den hó második vasárnapján délután 2 órakor a Granite City Magyar Házban. Elnök Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügyke­zelő és gyermek ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madi­son, 111. Tel: TRiangle 6-5854. Petrás István beteglátogató, 1628 Mapl< A ve., Granite City. A GRANITE CITY-1 MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, es­te 7 órakor a Magyar Házban. Elnök id. Kozér János, titkár: ifj. Kozér Já­nos; pnéztárnok: Petrás István; gond nők: Rákóczi István. Telefonja: TRiangle 6-9529. A Szt. István r. k. Egyházközség hírei Ft. VRABÉLY ISTVÁN, plébános Ft. SIMON LAMBERT, S. O. Cist. 744 South Third Street, St. Louis 2, Missouri. Telefon: CE 1-9062. Misék: Vasárnap: 7:30 a. ni., 9 a. m., 10 a. in. (magyar), 11 a. ni. Hétköznap: 6:30 a. m., 8:00 a. m. Szentgyónás mindennap mise előtt NOVEMBER 50-50 CLUB je­­' gyek a plébánián kaphatók. A jegy ára $1.00. Bárkit érhet az a szerencse, hogy a Club elnö­­j ke, vagy alelnöke lesz fizetés­­: sei. Minden hónapban uj elnö­köt és alelnököt választunk. Amennyiben rendszeresen kéri a havonta kiadásra kerülő je­gyeket, kérjük jelentse be ezt a szándékát a plébánián. A SZENT ISTVÁN EGYLET szépszámú érdeklődő részvéte­le mellett tartotta meg alakuló gyűlését novembef hó 7-én. Ft. í Vrabély plébános üdvözölte a J megjelenteket és ismertette a j megalakítandó egylet célját, , amely röviden igy foglalható össze: kulturális, társadalmi és sport összejövetelekkel, előadá­sokkal, sportversenyekkel ösz­­szegyüjteni és együttartani a magyarságot. Több felszólalás után tartották meg a választá­sokat a különböző tisztségekre, amelyeknek eredménye a kö­vetkező: A mindenkori elnök a plébános. A Szent István Egy­let ügyvezető titkára: Ocskó Ferencné, pénztárosa: Kaba István, ellenőrök: Soltész Pál és Zsédő László. Kulturális ve­zető: Gaubek Rezső, sport veze­tő: Karácson János. A Szent István Egylet vallás­különbség nélkül szeretettel hív és vár minden magyart tagjai sorába, hogy egyesült erővel, egymást megismerve, megbeosülve dolgozzunk a st. louisi magyarság jóhiréért és a vörös rabságban szenvedő hoz­zátartozóink, a kicsiny, meg­csonkított, meggyalázott, de előttünk örökké szent szülőha­zánk, Magyarország felszaba­dításáért. LABDARÚGÁS. A Hungária legutóbbi mérkőzése 2:00 ered­ménnyel végződött a Kutis 2 javára. Csapatunk ehéten a né­met Southside Fufniture-vel játszik. A következő vasárnap d. u. 3-kor a Fairground Park­ban lesz mérkőzésünk a hor­­váth Jadrans-ok ellen. A plébánián gyönyörű kará­csonyi kártyák és borítékok kaphatók angol és magyar fel­iratokkal. Egy doboz ára $1. Ft. Vrabély plébános a beteg híveket meglátogatja. Kérjük a híveket, hogy beteg hozzátarto­zójuk nevét és címét közöljék Ft. Vrabélyvel. APRÓHIRDETÉS. ELŐFIZETÉSI SZELVÉNYE­ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 3420 Magnolia Ave., St. Louis 18, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név ......................................................................................... Cím ........................................................................................ Város............,....................................... Állam .................. MEGJELENT olcsó kiadásban a UN-JELENTÉS, az Egye­sült Nemzetek Szövetségének a magyar felkelésről kiadott hi­vatalos jelentése kondenzálva, 65 oldalon, képekkel: Száza­dunk leghatásosabb, legfonto­sabb angolnyelvü magyar ok­mánya. Beszerezhető szerkesz­tőségünk utján 1 dollárért. Ad­juk ajándékba sponsoraink­­nak! Adjuk a kezébe minden gondolkodó Amerikainak!

Next

/
Thumbnails
Contents