St. Louis és Vidéke, 1957 (45. évfolyam, 5-25. szám)

1957-11-15 / 23. szám

2. ÜLD AL “ST. I. Oll IS ÉS VIDÉKE 1957 november 15. ST. LOUIS ÉS VIDÉKÉ ST. LOUIS AND VICINITY Hungarian Newspaper, published every other Friday Magyar újság, megjelenik minden második pénteken LESLIE KÖNNYŰ, editor-publisher KÖNNYŰ LÁSZLÓ, szerkesztő-kiadó All correspondence, change of address, subscriptions etc. should be sent to: — Minden levelezés, címváltozás-jelentés, előfizetés stb. a kö­vetkező címre küldendő: 3120 MAGNOLIA, ST. LOUIS 18, MO. , Phone: PRospect 2-2857 During the week call after 5 P. M., — also during the day, on Satur­day and Sunday. — Hétközben hívható d. u. 5 óra után, hétvégén a nappali órákban is. Subscription rates for 1 year in the USA ....... $3.50 Előfizetés az Egyesült Államokban 1 évre ....... $3.50 Foreign Countries — Külföldre .......................... $5.00 Founder: Coloman Kaldor — Alapitó: Káldor Kálmán Entered as Second Class Mail Matter April 18, 1913. at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. NEMCSAK ŐK A HIBÁSAK Az elmúlt évben lezajlott ma­gyarországi szabadságharc ala­posan felrázta a világot. Tele­víziók, rádiók, újságok, maga­zinok tízezrei ontották a bősé­ges riportanyagot és merjük állítani, hogy valamennyi tu­dósitó túlmenően a mindent el­söprő szenzáción, szivét, lelkét adta tudósításaiba, fényképei­be. Hiszen ahhoz fogható, ami Magyarországon történt talán még egyszer sem történt meg a világtörténelem során. Ennél szebb célért, ennél szimpatiku­­sabb módon még nem kelt fel nép leigázója ellen. Természetesen a sir némasá­gával, ami rászállott Magyar­­országra elhalkultak a hangok a világban, részint mert más nagyobbfontosságu — hiszen a magyar élet mégis csak ne­künk magyaroknak a legfonto­sabb — események kezdtek ki­bontakozni, részint mert az igazán velünk tartók is kifá­radtak abban a közönyben, amit a világ erősebbik fele ré­széről az első hetek fellángolá­sa után tapasztaltak. A szabadságharc lezajlott és a történelem feladata megálla­pítani a felelősséget azért, ami történt. Mindenki előtt ismeretes, hogy a szabadságharc alatt megnyíltak az ország Nyugat felé vezető kapui. Az annyira nélkülözött és áhított szabad­ság kitárta karjait a szeren­csétlenek és elnyomottak felé. A nyomasztó tizenkét esztendő fojtott rémületében minden ember vérébe szívódott a Nyu­gat üzenete: a szabadságról, emberi jogokról, nyugodt, szép életről és bizony életszínvonal­ról, pénzről, gazdagságról is. A féktelen nyomor és gyar­mati terror mellett talán ezek­nek az üzeneteknek is része van abban, hogy a szabadságharc alatt és után, azok mellett, akik politikai'okokból kénysze­rülve voltak, további százezres tömegek szakítottak el min­dent és hagytak ott mindent, hogy a szörnyű jelen nyomása alól egy szebb, boldogabb jö­vőbe jussanak. Le kell szegeznünk azt a tényt, hogy Nyugat nem hazu­dott üzeneteivel. Igaz a jog, igaz a szabadság, igaz az egy­szerű munkásember torony­magas életszínvonala, az ottho­nihoz képest. Mi történt akkor, hol van a hiba? Miért érzi magát kissé csalódottnak sok-sok ezer ma­gyar menekült, Ausztráliá­ban, Amerikában és Európá­ban? Miért van az, hogy a szorgalmas, ügyes, mindenre, még csodákra is képes magya­rok olyan nehezen illeszkednek bele az általuk választott uj körülményekbe? Hogyan lehetséges az, hogy a szabadság annyira áhított paradicsomát képesek vissza­cserélni az általuk ismert és annyira meggyülölt szovjet­magyar pokollal és ismerve a kommunista Ígéretek megbíz­hatatlanságát, mégis vállalkoz­nak a hazautazással járó min­den bizonytalanságra, meg­hurcoltatásra. Hogyan van az, hogy a sok­sok fiatal, akik csak a szolga­láncot ismerték eddigi életük­ben, most nem találják a he­lyüket a béke és szabadság ha­zájában, vagy mondjuk meg érthetően más szóval, hogyan, hogy terhes a részükre a sza­badság? Meg kell mondanunk, hogy nem arra a néhány kirívó és szerencsére igen szórványos HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Armstrong-Walker Lumber Co, 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 Üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Bármily autójavításra van szüksége, elvégezzük! Smitty’s Texaco Service I9th & 8th Ave. Terre Haute, In Tel: CRawford 9177 rendőri esetre gondolunk, ami­kor a kisebb-nagyobb bűncse­lekmény elkövetője sajnálato­san uj bevándorolt magyar. Hi­szen a mi népünk között is akadnak olyanok, akik elfeled­keztek, törvényről és erkölcs­ről és ar’ról, hogy magatartá­suk egy egész réteg megbélyeg­zését vonja maga után, hanem beszélünk azokról, az ezrekről, akik Sidney-ben, vagy Berlin­ben vagy épen Milwaukeeben egyedül csatangolnak az ut­cán, mint a kivetett kutyák. Azokról, akik nem tudnak be­leilleszkedni abba a közösség­be, ahol saját választásuk sze­rint élni akarnak, akik indo­kolatlanul otthagyják munka­helyeiket, hogy munkanélküli segélyen “lógjanak” át hosszú hónapokat, annak az amerikai társadalomnak a kihasználása árán, amelyik, akárhogyan is nézzük, befogadta és életlehe­tőséget adott valamennyiük kezébe. Azokról, akiknek van ugyan munkahelyük, de rend­­szertelenül járnak be dolgozni és ehelyett “tavernek”-ben tartják összejöveteleiket. Azok­ról, akik mindenben hibát ke­restek, akik mindennel elége­detlenek, mert azt várták, hogy a kezdeti nehézségeiket egy jó­tékony angyal fogja elsimítani, hogy angolul is úgy meg fog­nak tanulni, ha arra egy csepp fáradságot sem fordítanak. Azokról, akik elesettnek érzik magukat, mert nincsen ott minden lépésüknél valaki, aki a hónuk alá nyúljon ... Mindezekért a kellemetlen tulajdonságokért, hibákért ezek az uj bevándorolt magyar fiatalok, férfiak és nők lenné­nek felelősek, kizárólag ők lennének hibásak? Nem. Semmiesetre sem. Bűnös az a társadalom, ame­lyik tizenkét év alatt megméte­lyezte, félrenevelte őket. Bűnös az a rendszer, amelyik féktelen hatalomvágyában és hatalom­vágyért semmi eszközt nem ki­méi a célja —- az emberiség megrontása érdekében. Ame­lyik legkevésbé kíméli az élő embert. Elvesz tőle Istent, er­kölcsöt, múltat és ezzel min­dent, ami az embert a többi teremtménytől megkülönbözte­ti. Hiszen a Magyar Nép jelen- i légi vezetői és tanítóiban nem igen találunk emberi tulajdon­ságot — a szó nemesebb értel­mében — de találunk annál többet a kiméletlen vadálaté­­ból. Lehetséges volna, hogy a for­radalom után érkezett magya­rokat nem ugyanolyan magyar anya szülte, mint azt a sok százezer magyart, akik néhány évtized óta a világ minden ré­szén megbecsülést szereztek a magyar névnek, mint munká­sok, tudósok, művészek? Nem, ez semmiesetre sem lehetséges. Nem akarunk senkit sem mentegetni, nem akarunk sen­ki hibájáért elnézést kérni. De igenis lehetnek a fentebb leirt körülményeknek, más, mé­lyebb és nem kizárólag a sze­replő személyekben rejlő okai. A magyar forradalom lezaj­lott. Vele együtt elpárolgott a Nyugat hatalmas lelkesedése is, de megmaradt kétszázezer­nél több magyar menekült el­helyezésének problémája, akik ruhára, élelemre, otthonra, munkára, kultúrára várnak és akik talán jogosan, de talán kissé tulgyorsan kívánták va­lóra váltani mindazt, amit megálmodtak. Sötét vasfüggönymögötti börtönükbe Nyugatról beszi­várgó fénysugár megszinese­­dett képzeletükben és bizony tündöklőbbé vált a valóságnál. Senki sem csodálkozhatik ezen, aki ismeri a kommunista or­szágokban élő emberek lelkivi­lágát. Innen hát a csalódottság ér­zése, az álomvilágból a kemény valóságba cseppent emberek részéről. Mert a szabadságot, jogot, biztonságot és egy szebb élet lehetőségét ajándékba ad­ja Amerika és Nyugat minden befogadott magyarnak, de hogy a lehetőségekből kiki milyen életet kovácsol magá­nak, az csak rajta múlik ... A hiba másik és gyökeres forrása a fiatalság nevelésében keresendő. Vájjon abban, hogy ilyen ne­velést kaptak, a fiatal magyar társadalom a bűnös? Nem, semmiesetre sem. A kommunista nevelési rend­szer teljes egészében arra van felépítve, hogy kiölvén az em­beri tulajdonságokat az embe­rek leikéből, átplántálja abba a saját vadállati képmását. Persze ezt az ördögi mester-, séget ördögi ügyességgel űzi. —1 Az iskolai nevelés megadja en-J nek az alapját. A becsületes szülő elképedve hallja gyerme­ke ajkáról az uj tanokat és sok esetben nem meri megkockáz­tatni, hogy a serdülőt felvilágo­sítsa, mert ha az elszólja ma­gát az iskolában, hogy “Édes­apám másként tanított” a csa­ládfő egy-kettőre eltűnik vala­­melyik internáló táborban, mint a “társadalom ’’kárte­vője. Az életbe kikerülő fiatalnak nincsen gondja arra, hogy mit csináljon, mihez fogjon. Hiszen ebben úgyis csak a párt dönt­het. A pártnak pedig megvan­nak az eszköjqiarra, hogy (ide­­ig-óráig ugjEn) elhallgattassa az elégedetlenkedőket. Azt a falat kenyeret, amit ma Ma-[ gyarországon munkával meg lehet keresni uj fiatalságunk kezébe kapja és megszokja,1 hogy mindig más gondoskodik' róla. Ezt egyelőre elfogadja1 ugyan, de a munkaerkölcse meglazul, a kártevést és ron­gálást, lógást szinte kötelező­nek tartja és az egész életfel­fogása önkéntelen ellenállóvá teszi mindannak, ami fentről jön. Megváltozott körülmények között ez a fiatalság kissé elha­gyottnak érzi magát. Nem ta­nulta meg, hogy saját magá­nak kell magáról gondoskod­nia. Hiszen az emberi szabad­ság egyik alapvető tétele az, senki nem gátolja abban, hogy milyen ügyesen, szorgalmasan és mekkora akaraterővel fog hozzá élete kialakításához. A mi fiataljaink egy része várta azt a segítő kezet, amely a hó­­naalá nyúlva elvezeti, megmu­tatja nekik az uj életet és érez­ni akarta a gondoskodást, most már azt a gondoskodást, amely nem lefelé taszítja, ha­nem felemeli. — Várta az ado­mányokon kívüli meleg szere­teted a befogadótól, amelynek szárnyán megtanulhatta vol­na, hogy nem minden rossz, ami a világon van. Hogy az U.S.A. kormánya nem a népei ellen, hanem éppen azok ér­dekében kormányoz, hogy en­nek az országnak a törvényei nem az elnyomók, hanem a polgárok érdekeit szolgálják, hogy ez az ország azért a világ leggazdagabb országa, mert a világ legszorgalmasabb népe él benne, ami itt van azt a munka teremtette meg, tehát a gyár, az üzem nem azért van, hogy valahol “lógni” lehessen, mint otthon, ahol ez szinte hazafias kötelességszámba ment. Tud-e azonban ezen túlme­nően a régebbi amerikás ma­gyarok társadalma segíteni az újakon, hogy azok is megtalál­ják a helyüket, hogy megsze­rezzék ugyanazt a megbecsü­lést és tiszteletet, amit a régeb­biek kivívtak maguknak? Igen, tud. Fogjuk ki a szelet a vitorlá­ból és tereljük más, kedvezőbb irányba a hajót. Fogjuk meg a kezét az újonnan jött magyar testvéreinknek, Vezessük, irá­nyítsuk, tanítsuk őket. Ma­gyarázzuk meg nekik az uj élet szabályait, hogy könnyebben boldogulhassanak. Segítsünk nekik, hogy elfelejtsék azt, hogy idegenbe kerültek, segít­sünk nekik áthidalni az emig­ráció első időszakát, amelyről minden régi bevándorló tud­ja, hogy milyen keserves. Nyissuk meg előttük szivein­ket és otthonainkat. Szerető gondoskodásunk váltsa fel az átkos kommunista gondosko­dást. Ne engedjük, hogy sza­badidejükben céltalanul csa­varogjanak az utcán és a ta­­vernek félhomálya helyett ve­gyük őket körül a magyar csa­ládi otthonok világos, tiszta melegével. Magyar testvéreink ők, akik­kel elválaszthatatlan kapocs — a magyar család kapcsa — köt Vízvezeték, fűtés, csatorná­zás problémája van? Ajánljuk, hogy a jóhirnevü régi céget, a Carondelet Plumbing Co.-t ke­resse fel a 6817 So. Broadway alatt. 8 szakavatott munkás van itt. Mr. J. A. Houck keze alatt, ki egész életét a vízveze­ték üzletben töltötte. A legtöbb amerikai magyar háztulajdo­nosnak előbb vagy utóbb szük­sége lesz vízvezeték szerelésre, csatorna javításra; automati­kus vizmelegitő beállítására, ők ugyancsak árulnak vízve­zeték felszereléseket is. Bármi­kor nyugodtan fordulhat hoz­zájuk. Gyors, udvarias kiszol­gálást kap mérsékelt árak mel­lett. Címüket már közöltük. Telefonszámuk FL. 2-1185 és YO 5-2685. össze bennünket. Érezzük ér­tük ugyanazt a felelősséget, amit minden családtagunkért érzünk. Mutassuk meg nekik azt az életet, amit becsületre, szeretetre, munkára és Istenre kell felépíteni. Stephen Good MINDSZENTY BÍBOROS KIADATÁSÁT KÖVETELIK A KOMMUNISTÁK “Meddig rejtegetik Mindszen­­tyt az USA követségen?” cím­mel Földes Mihály, a “Magyar­­ország ”-ban éles hangon tá­madja Mindszenty bíborost. Különféle nemzetközi jogo­kat emleget és azt fejtegeti, hogy a befogadó államnak jo­­gábon áll a helyi hatóságok elől idegen követségre mene­kült állampolgára ellen kény­szereszközöket alkalmazni és a diplomáciai előjogok bitorlá­sát megakadályozni. “Akad felfogás, mely lehető­nek tartja a diplomáciai mene­­déknyujtást, ha a konkrét or­szágban nincs törvényes rend és a zavargások következtében emberélet forog kockán. Mind­szenty erre nem hivatkozhat. Nálunk törvényes rend van és zavargások sincsenek. És mert azt akarjuk, hogy a törvényes rendet senki se fenyegesse — kijelentjük, hasznos volna, ha Mindszenty menedékügyét sür­gősen rendeznék”. * * * Az okoskodó kommunista gyászmagyar logikája persze hazugság. A követség épülete minden országban ahhoz az országhoz tartozik, melyet a követség képvisel. Ha tehát a magyar bolsi kormány az ame­rikai követség épületében erő­szakot alkalmazna a magyar hercegprímás ellen, ez annyi volna, mintha Amerikának egy részét támadták volna meg. Ezt pedig aligha usznák meg szárazon. Granite City és Madison. County magyarsága évtizedek óta pártolja a jóhirnevü és megbízhatóságáról ismert First Granite City Savings and Loan pénzintézetet, 1825 Delmar Ave. alatt, Granite City-ben. Olvassa el figyelemmel lapunk mai számában közölt legutóbbi pénzügyi kimutatásukat. Itt pénze biztosítva van $10,090 erejéig és jelenleg 3 V2% oszta­lékot kap megtakarított betét­je után. A First Granite City Savings and Loan 63 év óta áll fenn; tisztikara ismert, be­csült polgárai a városnak: Roy C. Barney elnök, W. Carl Gra­ham alelnök és Fred R. Willi­ams ügyvezető pénztárnok. L. CLIFFORD SPICKLER szerszám-mérnök félmillió dol­lárt örökölt Mrs. Elvira Schwartzgoodtól, egy özvegy­asszonytól London, Ontario, Kanadában. A dúsgazdag asz­­szony azzal fejezte ki háláját Spikier iránt, aki először az el­ső világháború alatt Francia­­országban mentette meg életét férjének, amikor súlyos bom­basérülése dacára kórházba ci­pelte a még súlyosabban sebe­sült tiszttársát, azután egy ár­víz alkalmával 1955-ben, ami­kor a szívrohamot kapott Schwartzgoodot vállára vette s a vizáron keresztül gázolva kórházba vitte.--------•<= 3 £ s-'-------­JOSEPH VETTOR autóját, Kitchener, Ontarioban elütötte egy teherautó, mely azután elmenekült, azonban Vetto leszakította a teherautó enge­délytábláját, mert nem volt ceruzája, hogy annak számát leírja. Az engedély tábla alap­ján letartóztatták Robert Wil­­sont, a teherautó haj tóját. YOU’RE IN THE BUYER’S SEAT ...your family’s safety is up to you! a ■ Drive safely and courteously yourself. B Insist on strict enforcement of all traffic laws. B ÁRMILY vízvezeték szerelési problémája van a magyarságnak — itt jutányos áron elintézzük! Carondelet Plumbing Co. PLUMBING Gas Fitting - Sewering - Repairing Automatic Water Heaters 6817 SO. BROADWAY Te’.: FL. 2-1185 és YO. 5-6285 J. A. Houck tulajdonos FIRST GRANITE CITY SAVINGS AND LOAN 1894—1957 63 évi pénzügyi kimutatása, 1957 szeptember 30-ikán VAGYON TEHER First Mortgage — kölcsönök $3,681,458..')7 Takarékbetét és befektetés $3,778,120.80 Részvény kölcsönök 54,950.01 Federal Home Loan Bank előlegek 321,325.00 FHA Title 1. kölcsön 37,913.22 Folyósításban lévő kölcsönök 75,088.89 $3 777 321 80 Fizetendő számlák 2,411.81 Előirányzott bevétel 4,827.13 Real Estate birtok 22,456.53 TARTALÉK ÉS HASZON 178,309.23 Re-1 Estate birtok felszámolás alatt 26.055.72 Federal Home Loan Bank részvény 65,000.00 Készpénz bankban és kéznél 360,988.29 Előirányzott költség 2,944.27 Í'1 Office Bldg. és felszerelés 105,316.25 $4,360,082.86 SPÓROLJON MEG $500.00-t Legyen ez a célja! * Legutóbbi 23 alkatommal az osztalék 31volt. — Most: 4% Posta utján is beküldheti azt az össze­get, amit spórolni óhajt. Pénze itt $10,000-ig biztositva van. Northwestern Savings and Loan Association 5508 NATURAL BRIDGE Tel: EV. 2-5336. KEENEY TOELLE Realty Co. Tel.: EV. 5-7370. Gyönyörű magyar rekordok; csár­dás, énekek stb. nagy választékban. Tanítunk bármily hangszeren. He­gedű, cselló stb. nagy választékban GRAVOIS MUSIC CENTER, INC. * 4626 Gravois Ave. (Gravois és Newport sarkán) Tel: PLateau 2-7300 Keressen munkát a menekült magyaroknak mindenki, akinek módjában áll. Legújabban a Jugoszláviá­ból érkezők szorulnak segít­ségre. Aki saját maga tud munkát adni, jelentse be azt. Aki mun­kahelyén szólhat, hogy adja­nak nekik munkát, tegye meg azt, akár állandó, akár ideigle­nes munkáról van is szó. Annyi magyar dolgozik St. Louisban és környékén, hogy nem képezhet nagy akadályt a menekült magyarok munkába juttatása. Adjunk alkalmat, hogy mi­nél előbb hasznos munkával gondoskodhassanak önmaguk­ról és családjukról! HÁZAK VÉTELE és ELADÁSA PÉNZKÖLCSÖNZÉS ingatlan-birtokra, — TŰZ — és egyéb károk elleni biztosítási ügyekben forduljon bizalom­mal közel 40 év óta fennálló irodánkhoz. Cégünk elnöke magyar, aki­vel anyanyelvén is beszélhet. GROSS S. KÁROLY St. Louis Realty Development Corporation 314 Missouri Life Building 705 Chestnut Street St. Louis 1, Mo. Tel: CHestnut 1 1969 Irodánk nyitva mindennap d. u. Vz 5 óráig. Este és szombaton megállapodás szerint. Jöjjön be és tekintse meg ház eladási ajánlatainkat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents