St. Louis és Vidéke, 1957 (45. évfolyam, 5-25. szám)

1957-10-04 / 20. szám

1957 október 4. “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE 3-IK OLDAL A J' z utolsó magyar betyár 231. FOLYTATÁS 232. FOLYTATÁS rénylettel áll szemben . . . Pályája során sokszor került közvetlen közelébe olyan eseményeknek, amelyek a kémkedés körül mozogtak. A had­ügyminisztériumban mindenről tudtak, nyilvántartották mind­azokat az embereket, akik valamilyen idegen állam részére való kémkedésnél számbajöhettek, Chevreaux gróf egyidőben maga is dolgozott a minisztérium kémelháritó szervezetében, ekkor alaposabban megismerkedett a kémek ügyességével és ravasz­ságával. Arra azonban sohasem mert gondolni, hogy — éppen éle­tének legnagyobb müvével kapcsolatban maga is közvetlenül szembekerül az idegen kémekkel . . . Mert azt tudta az első pillanatban, hogy itt nem egyszerű betörés történt, hanem ké­mek teljes alapossággal kidolgozott munkájával kell számolni. Egyelőre azonban annyira igzatott volt, a feje úgy zúgott és a testét olyan forróság öntötte el, hogy képtelen volt nyu­godtan gondolkozni. Teljesen a váratlan és tragikus esemény hatása alatt állott, amelynek következményeivel még nem is volt tisztában . . . A legjobb talán az lenne, ha — nyomban főbelőné magát, ahogy az igazi katonához illik. Kinyitotta az Íróasztal fiókját. Ott volt a hatlövetű forgópisztoly, csak be kellene nyúlnia érte és a homlokához illeszteni s a következő pillanatban vége lenne mindennek. Nem fenyegetné a szégyen és nem érné vá­daskodás, ami ilyen esetekben mindig be szokott következni, még ha a legkiválóbb katonáról is van szó. Mit tegyen? Még egyszer felrohant a hálószobájába, össze-vissza ku­tatta a vasszekrényt, hátha valahol ott lesz mégis a nagyfon­­tosságu terv, de — hiábavaló volt a kutatás. A következő pillanatban már tudta, hogy mit fog csinálni. Leronhant a villából, kocsit szerzett és sietve bevágtatott Párisba, egyenesen a hadügyminisztérium épületébe. Ebben az épületben még a késő esti órákban is szaporán folyt a munka. Amikor berohant abba a szobába, ahol a hadügyminisz­térium felsőbb vezetősége dolgozott Couvrier tábornok irányí­tása mellett, mindjárt látták, hogy valami rendkívüli esemény történhetett. Feldúlt arca mindent elárult. — Tábornok ur — lihegte —, borzasztó szerencsétlenség történt . . . Ellopták a terveket! Couvrier tábornok is mélységesen megdöbbent, de igazi katona volt, aki uralkodni tudott az érzelmein és kemény aka­rattal el tudta palástolni nagy megdöbbenését is. — Csak semmi izgalom — mondta —, legyen nyugodt; ezredes ur! És próbálja nyugodtan összeállítani az eseménye­ket, hogy tiszta képet nyerjünk, mert csak ebben az esetben remélhetünk eredményes nyomozást vagyis a tervek vissza­szerzését . . . Chevreaux gróf most apróra elmondott mindent, hogyan fe­jezte be a müvét s hogy akarta este még egyszer átnézni. A tábornok közbevágott: — Délután tehát még meg volt a tervezet? — Meg! — Este mikor tért vissza? — Kilenc ór'a után! — Szóval e két időpont között tűnhetett el . . . Járt ez­alatt az idő alatt önnél valaki? 'rsm Ez a kérdés zavarba hozta Chevreaux grófot. — Akadozott, hogy mit mondjon és elpirult, amikor eszébe jutott, hogy Dolorest fogadta. A tábornok észrevette a zavarát és figyelmeztette: — Kérem ezredes ur, a legőszintébben feleljen ... Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy teljesen tisztán lássunk ebben az ügyben . . . Tehát kérem, mondja meg, járt-e önnél valaki? — Igen! — mondta Chevreaux gróf bizonytalanul. — Kicsoda? — Egy . . . egy hölgyismerősöm! — Kérem ezredes ur, itt nincs helye a diszkréciónak, mert magasabb érdekek forognok kockán . .. — Nincs is semmi ok, ami indokolttá tenné a diszkréciót — mondta erre a fiatal ezredes. — Olyan látogatóm volt, akire csak a legkomolyabb szándékkal gondolok ... A neve Dolores ... •mi*! A tábornok felkapta a fejét: — Az Alhambra táncosnője? — Igen! — Együtt voltak egész idő alatt? — Igen, tábornqk ur! — Szóval egyetlen pillanatra sem hagyta magára a ven­dégét? Erre határozottan emlékszik? — A leghatározottabban! De talán csak nem gyanúsítja tábornok ur ezt a fiatal leányt? — Mindenki gyanús . . . Mindenkit gyyanuba kell venni, hogy megtaláljuk az igazi bűnöst! Mióta ismeri ezt a fiatal lányt? — Nem régen ... De ezalatt a rövid idő alatt is kiismer­tem a tiszta becsületes lényét ... Couvrier tábornok most különböző intézkedéseket tett. El­sősorban a hadügyminisztérium legügyesebb titkos rendőrét Boulangert rendelte magához. Szerencsére Boulanger is az épü­letben volt, néhány perccel később már meg is jelent a tábor­nok előtt, aki előadta a felvonulási akták titkos és rejtelmes eltűnésének történetét. — Pár' óra múlt el azóta — fejezte be a szavait —, hogy a tervek rejtelmes módon eltűntek, ezeknek tehát még Páris­­ban kell lenniök ... És ha itt vannak, akkor rá is kell akadni... Boulanger itt önre vár a feladat! A titkos megbízott bólintott: — Meg lesz, tábornok ur! Már éppen indulni készült, amikor a hadügyminisztérium­nak a kapuja előtt szolgálatot teljesítő katonája jött fel. Aláza­tosan tisztelgett a tábornok előtt, a kezében egy levél fehérlett. A tábornok csodálkozva nézett rá: — Bocsánat, tábornok ut, fontos ügyben kell jelentést ten­nem. Néhány perccel ezelőtt a hadügyminisztéi’ium épülete előtt megjelent egy férfi, először a túlsó oldalról kémlelte az esti órákban is világos ablakokat, majd odafordult hozzám és megkérdezte, hogy a tábornok ur ilyenkor is bent szokott-e tar­tózkodni. Igennel feleltem, erre átadta ezt a levelet azzal, az utasítással, hogy haladéktalanul továbbítsam a tábornok ur­nák, mert igen nagyjelentőségű, beláthatatlan horderejű do­logra vonatkozólag tesz jelentést . . . A tábornok átvette és feltépte a levél borítékját. Pár soros Írás hullott ki belőle. Hangosan ovasta fel: Tábornok ur! Ma délután vakmerő aktalopás történt Chevreaux gróf vezérkari ezredes villájában. Ellopták a francia had­seregnek pontos felvonulási terveit, amelyeken Chevreaux ezredes hosszú időn keresztül dolgozott. Tudom, hogy amint kiderül a tervek, ellopása, elszánt nyomozás indul meg. Ezt a nyomozást óhajtom én megkönnyíteni azzal, hogy ezennel tábornok ur tudomására hozom az eltűnt akták tolvaját. Neve: Dengeleghy András gróf, egy idegen nagyhatalom megbízásából működik, lakhelye: Páris, Hotel Grillott, ahonnan azonban már a legközelebbi napokban továbbutazni készül. Tartóztassák le, amig nem késő! Aláírás nem volt a levélen, amely érthetően a legnagyobb meglepetést váltotta ki a tábornokból, Chevreaux grófból és mindazokból, akik hallgatták. A tábornok azonban a meglepe­tés közepette is megőrizte a nyugalmát: — Ez csakugyan érdekes! — mondotta. — És különös, hogy éppen most érkezett meg, amikor már felfedezték a lo­pást és az akta visszaszerzéséről beszélünk . . . Boulanger vette át a szót: — Mindenesetre nem szabad készpénznek venni a levél tartalmát ... Az is lehet, hogy csak félrevezetés akar lenni ... A legnagyobb elővigyázatossággal kell eljárni . . . A tábornok most Chevreauxot kérdezte: — Ismeri ön ezredes ur, ezt a Dengeleghy grófot? — Soha nem hallottam a nevét! — Boulanger! Akkor mindenekelőtt le kell nyomozni a levél adatait. Amennyiben megfelelnek a valóságnak, akkor csak arra kell gondot fordítanunk, hogy az elrabolt terveket visszaszerezzük, ha azonban kiderül, hogy a 1^/él csak felülte­tés akar lenni, akkor már nehezebb munkánk lesz, mert akkor azt kell kutatnunk, hogy ki küldte a levelet, milyen érdek ját­szott közre abban, hogy bennünket félrevezessenek és mi volt az oka annak, hogy amennyiben ez a Dengeleghy gróf egy­általán létezik, egy ártatlan embert befeketítsenek . . . Boulanger intett: — Értem tábornok ur! A Hotel Grillott nincs messze, azt hiszem még egy óra sem pereg le és sikerül erre vonatkozóan részletes jelentést tenni! Amint végeztem, azonnal visszatérek! Odakünn négy kipróbált emberét vette magához, befoga­tott a minisztérium nagy, csukott batárjába, azután, ahogy csak telt a lovaktól, megindult a Grillott szálló felé. Boulanger Páris leghíresebb nyomozótehetsége volt. Ere­detileg a Surreten, a párisi rendőrségen teljesített szolgálatot és az itt elért nagyszerű erdményei irányították rá a hadügy­minisztérium figyelmét, amelynek diszkrét megfigyelésekre és titkos nyomozásokra egy egészen kivételes tehetségű nyomo­zóra volt szüksége. • Boulanger uj minőségében is tökéletesen megfelelt. Volt már néhány sikeres nyomozása, amelyben nagyszerűen meg­állta a helyét. Most, a batár mélyén ült elgondolkozva. Félelmetes agya volt. Borzasztó élesen tudott gondolkozni és a legszövevényesebb esetekben is meglátta azt a kis részt, amelyen haladva el tudott jutni a kibontakozásig. Gondolko­dásából az a pillanat riasztotta fel, amikor a batár megérke­zett a Hotel Grillott elé. Az embereit lenn hagyta, maga pedig a portáshoz sietett. — Lakik itt egy Dengeleghy András gróf nevű vendég? — Igenis! — Régóta? — Néhány napja! — Mit tud róla? — Sok pénze van és könnyen költekezik! — Vezessen a szobájába! — Talán hívjuk ide a gróf urat, lenn mulat az étterem­ben . . . Mindjárt szólok neki! Boulanger elkapta a kabátját. — Ne szóljon senkinek és egyáltalában ne jártássá a szá­ját, hanem hallgasson rám, amit én mondok , . . — De kérem, én . . . Boulanger most megmutatta a kabátja hajtókája alá rej­tett titkosrendőri jelvényét: — Ne kérjen semmit! Tegye azt, amit mondtam! A jelvény megtette a hatását. ( Felvezette a titkosrendőrt az emeletre, Dengelghy gróf lakosztályába. Felnyitotta az ajtót, világosságot gyújtott. Boulanger körülnézett, azután odaszólt a portásnak. — Most pedig hagyjon magamra, de maradjon itt a folyo­són és ügyeljen arra, hogy senki ne zavarjon meg a munkám­ban! Boulanger, ahogy egyedül maradt, alaposan széjjelnézett a szobában. Megfontolt gonddal és kipróbált ügyességgel kezdte meg a kutatását. Elsőnek az ágyat vette elő, mert tapasztalata szerint a legtöbb esetben az ágyban szokták elrejteni az ellopott dolgokat. (Folytatjuk) Mit kell tudni a levegőről A levegő nagy értékét keve­sen ismerik, mert láthatatlan és mert nem kerül pénzbe. Csak akkor kezdik igazán becsülni, amikor fogyni kezd, vagy ami­kor tisztátlanság folytán élvez­hetetlenné válik. A lélekzés annyira természetes folyamat, hogy a különleges jelentősége és a szervezetre kifejtett rend­kívüli hatása ifánt csak keve­sen érdeklődnek. A levegő az emberi élet ház­tartásában olyan táplálék, amelyre állandóan szükség van, amit csak igen rövid időre nél­külözhet az ember. Az emberi szervezet a szilárd tápanyagot napokig, sőt hetekig is nélkü­lözheti (koplalómüvészek), a folyékony táplálékot már keve­sebb ideig, a légnemű táplálé­kot — a levegőt pedig csak pil­lanatokig. Felnőtt embernek percenkint átlag 15-20 légvétel­re van szüksége, de fokozott testi munkánál, izgatott álla­potban, továbbá lázas betegsé­geknél a légvételek percenkén­ti száma több. A tiszta levegő 78%-nál vala­mivel több légenyt (nitrogént és 21% élenyt (oxigént) tartal­maz. Van ezenkívül a levegő­ben különböző mennyiségű víz­gőz és igen kevés szénsav. A le­vegő két fontos alkotórésze kö­zül a légenyt be- és kilélegez­zük anélkül, hogy a szervezet fenntartásába befolyást gyako­rolna. Az élenyre azonban ál­landóan szükség van, mert nél­küle nincs élet. Az éleny a tü­dőből a vérbe megy át, ott vér­­testecskékkel egyesül és közben keveredik a táplálékból felvett szénnel (karboniummal). A szén és éleny meleg fejlődése közben egyesült szénsavvá, amely légnemű állapotban a vér utján ismét a tüdőbe jut és onnan kilégzéssel a környező levegőbe. A belehelt levegőnek egy kvartjában 21% élény és 0.04% szénsav van, ellenben egy kvart kilehelt levegő már csak 16% élenyt, de sokkal több, átlag 4% szénsavat foglal magában. Az ember egy légvételnél átlag egy fél kvart levegőt cserél ki. így válik érthetővé, hogy zárt helyiségben, irodákban, műhe­lyekben, mulatókban, ahol sok ember tartózkodik, elviselhetet­lenné válik a levegő. Zsúfolt helyiségekben, ahol nincs kellő szellőztetés, az emberek egy­mást mérgezik. Ilyen helyisé­gekben gyakori a rosszullét, a fejfájás, amit az elhasznált le­vegő szénsaván kívül a test ki­gőzölgésével járó bűz, a fűtő­testek, dohányzás égéstermékei és a zárt helyiségek levegőjének egyéb szennye, por piszok stb. okoznak. A levegő tisztátlanságát gáz­­nemü vagy poralaku testek okozzák. Gáznemü anyagok: a kénhidrogén, ammóniák, ké­nessav, szénoxid. Ezek a sza­badban aránylag kevés helyen vannak olyan nagy mennyiség­bei, hogy a szervezetet mérgez­nék, mert ha a levegőbe kerül­nek, azonnal széjjeloszlanak, megritkulnak. Sokkal veszélyesebb a leve­­gőbeni por. A por látható és láthatatlan kis szemcsékből (finom homok, kövezet, trágya, szemét stb. apfó részecskéi) áll, amelyek közül a nagyobbak és élesebbek a légcső és a tüdő szöveti állományát sérthetik meg, amivel a sérüléseken kí­vül különböző megbetegedések okozói. Nem. mindenki gondol arra a lélekzésnél, hogy a leve­gőből szemmel nem látható por és egyéb tisztátlanság is bejut a légcsőbe és tüdőbe. Sokan vannak még ma is, akik meg­gondolatlanul össze-vissza köp­ködnek az utakon, sőt a ház padlóját sem óvják meg a szennytől. A szemét domb kissé beszáradt piszkát éppen úgy felkavarja a szél, mint az útra vagy padlóra köpött és betegsé­geket előidéző láthatatlan csirá­kat. A láthatatlan kis élő csirák gulatot emeli, a kedélyt felvil­lanyozza, az egész szervezetre üditőleg és serkentőleg hat. Ha ezt mindenki jól megszívleli és eszerint igyekszik élni, úgy mi­nél többször keresi majd fel a szabad természetet, erdőt, me­zőt, sportpályákat, a szabad, I tiszta, életet adó friss levegőt. ----------------------­LEE RILEY rendőr az Evans­­villeben, Indianában lévő rend­őrkapitányságon telefonhívást kapott s egy gyerekes hang azt mondta, jöjjön a Carl Shanty vendéglőbe s fogja el, mert ő egy rabló. A rendőr azt hitte, hogy gyerekes tréfa az egész, de azért elment a hivott helyre, ahol meg is találta a rablót, egy 17 éves ifjút a tele­fonnál, akit az éjjeli őr rablá­son ért s elvette attól revolve­rét s kényszeritette a rablót, hogy rendőrt hívjon.--------------------------------­AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ végén az Egyesült Államok ál­lamadóssága 26,000 millió dol­lár volt. (baktériumok) csak alkalomra várnak, hogy a szervezetbe be­jussanak és hogy ott alkalmas helyen letelepedhessenek. Ezek egyéb hajlamosító körülmé­nyek mellett feltétlenül beteg­séget okoznak. A szobai levegő porát még károsabbnak kell tartani, mert mig az utcai por betegséget elő­idéző csiráit a napsugár és a szél bizonyos mértékig csirát­­lanitja, a szoba levegőjét egye­dül a gondos háziasszony tisz­togatása, szellőztetése tudja megtisztítani. A tiszta levegő gyógyszer. Azok az emberek élnek a legto­vább, akik a levegőt tiszta álla­potban élvezhetik, és megfor­dítva, azok között legnagyobb a halálozási szám, akik életkörül­ményeik vagy hiányos és felü­letes egészségtani ismereteik folytán tisztátalan levegőben töltik életük legnagyobb részét. A tiszta friss levegő a jóhan-SÍRKÖVEK legelsőrendü gránitból, terméskőből, stb. legjutányosabb árban beszerezhető nálunk! Bastei Art Memorial Co. 7001-7015 GRAVOIS AVE. Telefon: FLanders 2-1100 Alapítva 1881-ben MAGYAR ÓRÁS, aki most érkezett Magyarországból és évtizedes gyakorlata van fran­cia, svájci, amerikai stb. karórák, úgyszintén faliórák javításában, valamint ékszerek átalakításában és javításában, — ajánlja szolgála­tait a magyarság szives figyelmébe. HAMILTON ÓRÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN ADLER LÁSZLÓ 342 Arcade Bldg. St. Louis 1, Mo. Tel. GA. 1-1003 A VAROS SZIVÉBEN, kellemes, fasoros utcában, elsőrendű szomszédságban van a Káldor család szállo­dája, hol átutazók is kaphat­nak kényelmes, tágas, úri kényelemmel berendezett szobákat, — napi $2 árban és feljebb. PARKIIURST HOTEL 228 NORTH TAYLOR AVE. ' ST. LOUIS 8, Mo. Telephone: FRanklin 1-8081 A szálloda a város legismer­tebb utcájától, a Lindell Blvd.-tól egy pár lépésnyire van, — egy b’ocknyira a Cathedrálistól, két blócknyi­­ra a Forest Parktól és, a Lindell Bus az utca sarkán áll meg. Szobák hétszámra már $8.00 árban kaphatók. TELEFONSZAMOK amikre szükség lehet. Vágja ki és őrizze meg! ST. LOUIS ÉS VIDÉKE: Franklin 1-8081 és FR. 1-1923 SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM: CEntral 1-7388 ST. LOUISI MAGYAR HÁZ: CEntral 1-2493 GRANITE CITY MAGYAR HÁZ: TRriangle 6-9529 EGYLETEINKR01 ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR Nő. ■SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja a Magycr Házban. Elnök; Spitzer Mihályné (Tel: HU. 1-5126), titkár: Mrs. Ben Balogh, 702 E. Gar­den, Webster Groves, Mo. Telefon: WO 1-0119. , ST. LOUISI MAGYAR HÁZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Ma­gyar Házban. Elnök: Karácsony J ; titkár: Gaubek Rezső, 228 N. Taylor Ave., St. Louis 8, Moo. WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION, a Verhovay Életbiz­tosító és Betegsegélyző Granite City 187-ik osztály. Gyűléseit tartja min­den hó második vasárnapján délután 2 órakor a Granite City Magyar Házban. Elnök Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügyke­zelő és gyermek ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madi­son, 111. Tel: TRiangle 6-5854. Petrás István beteglátogató, 1628 Maple Ave., Granite City. A GRANITE CITY-1 MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit partja minden hó harmadik vasárnapján, es­te 7 órakör a Magyar Házban. Elnök: id. Kozér János, titkár: ifj. Kozér Já­nos; pnéztárnok: Petrás István; gond­nok: Kuruz Sándorné. Telefonja: TRiangle 6-9529 ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY= St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név ........................................................................................ Cim ......................................................................................... Város......................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents