St. Louis és Vidéke, 1955 (43. évfolyam, 1-26. szám)

1955-10-21 / 21. szám

9-TK OLDAL "ST. LOUIS ÉS VIOÉKP' 1955 október 21. ST. LOUIS ES VIDÉKÉ Published Every Other Friday by the Hungariau Publishing Company COLOMAN KALDOR, Editor 22?* NORTH TAYLOR A VENUE ST. LOUTS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanldin 1-1923. Subscription rates for one year in the United States Hungary and other Foreign Countries ........................... $3.50 $4.00 ST. LOUIS ES VIDÉKÉ MELJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhiyatal: 22S NORTH TAYLOR AVENUE — ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ............................... $3.50 Magyarország és más külföldi országra ..................„............................. $4.00 Éi.tered as Second Class Mail Matter April 18, 1313, at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. TÖBB MINT 30 MAGYAR DIÁK ELMHURST COLLEGEBAN Ez ősszel hét amerikai állam­ból 32 magyarszármazásu fiu- és leány-hallgató érkezett Elm­hurst Collegeba. Ebben az is­kolában már tizennégy éve áll fenn egy magyar szakosztály. A kollégiumban nemcsak ma­gyar, hanem más származású diákok is választják a magyar nyelvet, irodalmat és történel­met tantárgyként. A magyar nyelv-tanitás a többi idegen nyelv tanításával egyenlő szín­vonalon van. A kollégiumnak 780 diákja van. Az elmhursti kollégium Chi­cago nyugati külvárosában működik. Ez a 85 éves, kiváló iskola több pályára ad előké­szítő lehetőséget. Jelenleg a fenti képén feltüntetett követ­kező magyar diákok tanulnak Elmhurst Collegeban: bairól­­jobbra: Lengei Joanne, Parma, Ohio; Zoltáni Edith, Chicago; Walther Arlene, Brookfield, 111. Almásy Betty, Hammond, Ind.; Finkey Lilia Passaic, N. J.; Bel­­line Betty, Garfield, N. J.; Argy Dorothy, Detroit, Mich.; Resan Marilyn, Calumet City, Ind.; második sor: Hartman Frank, Cleveland; Schnierer Eugene, Cleveland; Szalay Waltherine, Perth Amboy, N. J.; Panos Joan, Chicago; Werner Do­rothy, Villa Park, 111.; Ludányi Narcissa, New York; Dawson William, Elmhurst, 111.; Novák Dávid, Franklin Park, 111. Harmadik sor: Mandy Wil­liam, Lackawanna, N. Y.; Mol­nár John, Cleveland; Kovách Ronald, Cleveland; Clyne Ju­lius, Belleville, 111.; Dutzman Robert, Windber, Pa.; Kovács Csaba, Trenton, N. J.; Kralik Marlin, Parma, Ohio; negyedik sor: Molnár J. Ágoston, ma­gyar tanár és helyettes dékán; McHome John, Villa Park, 111.; Decker Béla, Alpha, N. J.; Te­­legdy James, Cheswick, Pa.; Van Reed Claire, Perth Amboy, N. J.; Papp László, McKes­­sport, Pa.; Brueske Charles, Quincy, 111.; Kayatin Lajos, Lorain, Ohio és Dr. H. W. Dink­­meyer, Elmhurst College elnö­ke. A képről hiányzik Hornyák Virginia, Parma, Ohio és Nold Frigyes, Belleville, Illinois. Ennek a magyar program­nak a további fejlesztésére nemrég alakult meg az Ameri­can Hungarian Studies Foun­dation, amely tervezi az ameri­kai magyarság muzeum és könyvtár épületének a megépí­tését. A muzeum-épület foglal­ná magába a Magyar Ameri­kaiak Nagyjainak Emlék Csar­nokát (Hall of Fame). Ez a muzeum és könyvtár őrizné meg az apnerikai magyar élet hagyományait, könyveit, irata­it, okmányait, tevékeny mun­kások .reveit és muzeum-tár­­gyait. a\z alapítvány célja, hogy vagyonát a következő években $500,000.00-ra emelje és megépítse ezt a gyönyörű épületet. További felvilágosí­tással szivesen szolgál az is­kola helyettes dékánja és ma­gyar tanszék előadója: August J. Molnár, Elmhurst College, Elmhurst, Illinois. A divat a 17-ik században XVII. században a nemesek drága szövetből, damaszt se­lyemből készült, többnyire vö­rös ruhát viseltek, a nők pré­mekkel bélelt mentéket, hátul fűzött pruszlikot bársonycipőt, többszinü s arannyal hímzett szalagokkal ellátott főkötőt, a polgárok kék vagy vörös ru­hát, ünnepre, még nyáron is, állatbőrrel bélelt prémes ka­bátot. A polgárnők fehér gyolcs- I kendőt, rikitósziníi köpenyt, a narasztság kék, vörös vagy zöld posztóból készült mentét, durva, nemezposztó felsőkabá­tot, nyáron gyolcsgatyát, a parasztnők alul néha zöld vagy vörös szegéllyel díszített vászon­szoknyát viseltek. Mátyás király korában a térfiak .rövid hajat viseltek, arcukat többnyire borotválták, később lett divatja a tarkóig, majd vállig érő hajnak. Később lett szokásos a férfiaknál a copf vagy háromcsimbókos hajviselet, majd az előre fé­sült haj s a szakáll. A legszen­vedélyesebb bajuszmövesztők nem a magyarok voltak, ha­nem a franciák, ma is ott a legdivatosabb a bajuszviselés, még pedig nem a nyírott, ha­nem nagy, bozontos bajusz. ^768 október 24-én a cs. és kiír. haditanács elrendelte, hogy minden katona copfot viseljen, ami szorosan kötendő és úgy görbítendő, hogy alsó vége a kabáthoz ne érjen, elálljon; újoncok, kopaszok háromágú ál copfot viseljenek, az oldal­hajak fülfelett fésülendők, be­­hajporozandók s azok 1 láb 2 hüvelyk hosszúak lehetnek. Dehát nemcsak “mézes hó­nap” e kezdeti időszak neve, hanem pl. a németben a XVI. sz. óta használatos a “Flitter­wochen” _ simogatáshetek, vagyis mig az angolok s nyo­mukban a franciák mindössze egy hónapban- állapítják meg a házasság boldog idejét, a né­met hetekről beszél, tehát esetleg továbbra szabják meg. Ausztriában vidékenként hol “Küsswoche” vagy “Küssmo­­nat”, hol “Kutterwoche” vagy “Kuderwoche” járja, vagyis: csókhetek vagy hónap, illetve turbéko’ó hetek. A hollandusok “fehérkenyér­napokról vagy hetekről” (wit­­terbroodsdagen, witterbrood­­weken); a norvégek szintén kenyérről beszélnek, mert ná­luk a mézeshetek neve “hve­delbrődsdage” azaz “buzake­­nyérnapok. A svéd, akárcsak a németek, a simogatást emlegetik: Smek­­mánad”, ami simogatáshóna­­pot jelent. Olaszul “luna di miele”, spa­nyolul “luna de miéi”, németül “Honigmonat”, románul “luna de miere” portugául “iua de mel”, oroszul “medovij mesz­­jác”, finnül “kuherruskuukau­­si” (kuu-hold, kuukausi — hó­nap és kuhertaa-turbékolni, be­cézni, ölelgetni igébql). Mindenesetre megállapíthat­juk, hogy bizonyos fokú pesz­­szimizussal, valamennyi nép csak napokat, heteket vagy hó­napot szán a házasság “mézes” időszakára. ECSŐDI JÁNOS DR. KÜLÖNC ES BABONÁS MŰVÉSZEK a leggyönyörűbb szolgálatot teszik. Akkor oly tisztán látok, olyan jól érzem magamat, a tudásnak és alkotásnak olyan fokán vagyok, ahol egyébként sohasem. Mondjam hát, hogy az idegeim tönkrementek? Nem tehetem, csak azt állapíthatom meg, hogy a természetemben — amilyenné kialakult — a rendes állapot az izgalom mig a közönséges nyugalom az ön normális állapota. Tényleg ak­kor érzem jól magamat, ha “magamon kívül” vagyok: ak­kor egészen “magamnál va­gyok. Érdekes, hogy épigy nyilat­kozott Liszt Ferenc is. A nagy kimerültség aztán néha roppant veszedelmekkel jár. így halt meg “Az eladott menyasszony” híres szerzője, Smetana az őrültek házában, így kapott paralizist Donizet­ti és Hugo Wolf. így pusztult el másfajtáju nagy művészek közül: Madách, Munkácsy. Az Egyesült Nemzetek születésének tizedik évfordulója HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb, Armstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 65 centért 800 dollár Jó vásárt csinált egy ismeret­len asszony Anthony Mangia­­pane detroiti hentesnél, aki egy font borjúhúst kért azért kifizetett 65 centet s a “hus­­csomagban” a hentes napi be­vétele 800 dollár készpénz s néhány csekk volt. A hentes este már be akarta zárni üzletét s csomagoló pa­pírba tette a pénzt és csekket. Ekkor jött be az asszony s egy font húst kért. A hentes kimérte s azt is becsomagolta, azonban mikor az asszony a 65 centet a húsért kifizette, tévedésből azt a csomagot adta az asszonynak, amibe a napi bevételét csomagolta. Pár perccel azután észrevet­te a hentes, hogy tévedett, de már késő volt, az asszonyt nem ! ismerte s az már messze járha­tott. Most arra vár, hogy talán ,az asszony, aki otthon kellett, hogy észrevegye a tévedést visz­­szajön-e. Ha visszajönne jó pár font borjúhússal ajándékozná meg.---------<«$$»>.--------­Beszélő szavak A lakodalmat követő első időszakot MÉZES HETEK-nek nevezik s a legtöbb nyelvben fordított jövevényszó. A kifejezés eredetét kutat­va, minden jel arra mutat, i ,hogy a francia “lune de miel”.| bői terjedt el. A franciában» viszont a szellemes Voltaire óta használatos, de ő maga angliai tartózkodása alatt is­merte meg a tulajdonképpeni eredetijét. Az angolok ugyanis már rég­óta használják a ‘honeymoon’, i’letve ‘honeymonth’ kifejezést az uj házasok első gyengéd idő­szakának a jelölésére, de tud­nunk kell, hogy az angolban a “honey” szó nemcsak “mé­zet” jelent, hanem általában “édességet” is: pl. “the honey of her language” — beszédé­nek édessége (magyarul is: mézes-mázos beszéd). Ezt a ki fejezést fordították le szó­­szerint és igy lett a francia “lune de miéi”. Az orvosok már sokat vitáz­tak a hires zenei lángelmék fűre saságairól, amelyeknek persze a magyarázatát is keres­ték. Akadtak olyan doktorok is, akik külön vizsgálat tárgyá­vá tették a hires muzsikusok életmódját és meglepő tapasz­talásokra bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy müvész­­lélek olykor valóban jelenté­kenyen különbözik az átlagos “polgári” természettől, ' de azt is igazolják, hogy sok zseniben van egy kis őrület. A világhíres Rossini és Tho.­­mas, valamint Paisiello is ágy­ban komponáltak s amellett egész csomó takarót vettek magukra. Gluck a legforróbb napon állította ki zongoráját a szabadba s legszebb müveit ak­kor alkotta meg, amidőn haja­donfővel ült a déli napsütés­ben. De hát kinek nincs egy-két bogara, furcsa vagy éppen ko­mikus tulajdonsága? A leg­furább tulajdonsága talán Beethovenné volt. Levetkőzve állott a mosdótál vagy fürdő­kád elé, egy nagy kancsóból pedig vizet öntött a kezére, sőt a fejére is, miközben dörmö­­gött és valósággal ordítozott is, mert énekelni — nem tudott. Aztán merev tekintettel, lát­szólag gondolattalan arccal járt föl-alá a szobában, majd az íróasztalhoz lépett és gyors jegyzeteket csinált. Megint folytatta a mosakodást és az üvöltést. Bármily nevetséges­nek látszott ilyenkor, senkinek sem volt szabad kifogásolni, há­borgatnia, mert ezek Voltak igazi órái a zenei alkotásainak. Haydn csak úgy tudott dol­gozni, ha ujján volt a gyűrű, amelyet II. Ferenctől kapott. Gluck és Wagner viszont csak olyankor ha választékos öltö­zékben ülhetett a zongora, illet­ve íróasztal elé. Wagnernek a szakádtól és pápaszemtől való irtózása, továbbá a bársonyru­ha iránt való szeretete is ebbe a rovatba tartozik. Hogy miért van ez igy? Egy kiváló frankfurti professzor, dr Oswald Feis nagy orvosi köny­vet irt a lelki és idegéletről s ebben keresi, de ő se találja meg mindig az elfogadható ma­gyarázatot. A furcsa szokások általában jól esnek a művész­nek és igy közvetve elősegítik az alkotást, de egyébként sok­szor nincs külön jelentőségük. Sokszor egyszerűen babona van a háttérben. Chopin és Cornelius baboná­sok voltak. Az előbbi ki nem áll­hatta a 7 és 13 számot; hétfőn ás pénteken, amelyek lengyel fölfogás szerint szerencsétlen napok, soha fontosabb dolgot nem végzett. Cornelius minden iarásbeli munka, a levelei fölé is három kereszt jelét tette oda. Számos művész különcködé­se a betegségig fokozódott. Mendelsohn, ha fölizgatták, egész az őrjöngésig kijött a so­rából s csak mély, halálosnak látszó álom hozta ismét helyre. Beethoven is roppant izgulé­kony volt s ilyen állapotában a szolgaszemélyzettel s z e mben tettlegességre is vetemedett. Csajkovszkij, az oroszok hires zeneszerzője pedig az elmekór­­tannak is alkalmat adott a vizs­gálódásra. Nagyapja epilepti­kus volt s ő már gyermekkorá­ban “idegrohamokat” kapott; később gyakran búskomorság lepte meg, ami az öngyilkosság gondolatáig fejlődött. Érdekes volt egy Meck nevű hölggyel va­ló viszonya. Éveken át levelez­tek, a nő rajongott érte és Csaj­kovszkij rohamokat kapott, ha sokáig hasztalanul várt a leve­lekre. Amellett soha életükben nem bsezéltek egymással. Paganini, a nagyszerű hege­dűs Csajkovszkijhoz hasonló betegségben szehvedett; már négyéves korában katalepszia lepte meg s ez gyakran ismét­lődött. Hatalmas izgalmak sok lán­gésznél szoktak mutatkozni, mint Goethénél, Grillparzernél s a magyarok közül Petőfinél és Madách Imrénél. Beetho­ven napokon át nem evett, amikor D-dur szimfóniáját megalkotta. Haydn saját ma­gáról igy irt: — Amikor a Teremtés-t komponáltam, az egyik perc­ben jéghideg volt egész testem, a másikban elöntött a forró­ság és többször attól féltem, hogy a guta megüt, illetve szivszélhüdés pusztít el. Erkel Ferenc pedig ezt irta: — Ha olyat alkotok, ami ked­vemre való, akkor sem aludni, sem enni nem tudok. Mihelyt a mü elkészült, a művész gyakran fölszabadu­lást, megkönnyebbülést érez. Wagner mondta erről: — Ha valami kompozícióval rendbejöttem, igy tűnik föl, mintha szörnyű aggodalmat verejtékeztem volna ki a tes­temből. A művészek finom idegrend­szere mái olyan izgalomra is reagál, amelyet a közönséges, durvább szervezet észre sem vesz. Innen a föllobbanó túl­zásba hajló és gyakran látszó­lag oktalan megnyilatkozása sok müvésztermészetnek, amit az egyszerű ember olyan ért­hetetlennek, bolondosnak tart. Találón rajzolja meg Wagner az idegéletnek ezt az állapo­tát: — Ha úgy szenvedek, mint most is, nem tehetek egyebet, minthogy tönkretetteknek vél­jem az idegeimet. De csudála­tos módon ezek az idegek — ha megfelelő izgalmak jönnek — Az Egyesült Nemzetek alap­szabályai 1945. október 24.-én léptek életbe s az idei U.N- Day pontosan a tizedik évforduló napjára esik. Eisenhower el­nök már április 4.-én proklamá­­ciót bocsájtott ki, kérve az amerikai népet, hogy nyilvá­nos összejöveteleken tanúskod­jék arról, hogy támogatja a világbékét szolgáló Egyesült Nemzetek céljait és méltányol­ja a már eddig elért eredmé­nyek jelentőségét. Ezt a szervezetet az emberi­ség ősrégi vágyakozása terem­tette meg, az egyetértésre és közös munkálkodásra és az eszme minden idők viharát győzelmesen fogja túlélni. A világbéke, az egyetemes igaz­ság, a testvériség megvalósu­lása érdekében, népek és kor­mányok közös munkájára van szükség, ami a haladás, sőt az atomkorszakban a puszta élet­­benmaradás elengedhetetlen föltétele. Az Egyesült Nemzetek alap­szabályai, amelyeket 1954. jú­nius 26.-án San Franciscóban fektettek le, az elkövetkezen­dő jobb világ körvonalait vá­zolják. A cél az: “hogy az elkövetkezendő ge­nerációkat a háború átkától megóvjuk...” ,■■■,. “hogy hitet tegyünk az alap­vető emberi jogok, az emberi méltóság, a kicsiny vagy nagy nemzetek és egyének egyenlő jogai mellett” “hogy mindnyájunk maga­sabb életszínvonalát, az embe­ri társadalom előhaladását, a jogok kiszélesítését előmozdít­suk . . .” “hogy türelmességet gyako­roljunk és szomszédainkkal bé­kében éljünk.. “hogy egyesítsük erőinket a nemzetközi béke és biztonság biztosítására ...” “hogy nemzetközi szerveze­tet teremtsünk minden nép gazdasági és társadalmi hala­dása érdekében ...” Az elmúlt tiz évre, elfogulat­lanul visszatekintve, sok csa­lódás ellenére is megállapít­hatjuk, hogy az Egyesült Nem­zetek meglehetős sikerrel munkálkodtak céljaik elérése végett. A U.N. techinkai segítő pro­­grammja a világ legkiválóbb tudósainak és szakembereinek készségét, a gyengébb nemze­tek rendelkezésére bocsátja, hogy a természeti kincsekben mindnyájan osztozhassunk. A kölcsönös segítség elve lecsök­kentette a tátongó szakdékot, amely a gazdagot a szegénytől elválasztja. A világ minden részében sokmillió gyermek köszönheti j eletbenmaradasat a tejszallit­­mányoknak, a tüdővész, difté­­ria és malária elleni védekező intézkedéseknek, amelyeket az. U.N. “World Health” szevezete tett lehetővé. A menekültügy nemzetközi hivatala a világon elszórtan nyomorgó 2 millió hontalannak igyekszik uj ha­zát és megélhetést teremteni. A tizedik évforduló mottója “A U- N. Érted Dolgozik”. Ér­ted és nemzetedért, hogy jobb és békés világban élhess. Ha pedig ez igy van, Te is dolgozz az UN érdekében. Bizzunk a U.N. céljaiban, eszközeiben,,is­merjük el eredményeit, hogy Eisenhower elnök szavai sze­rint: “a reménység és bizalom uj alapjait teremtsük meg az egész világon.” *» *■>--------------------------­SZEMÜVEGET A NAGYOTHALLÓKNAK! Ezzel a jelmondattal dobta piacra a New York állambeli Otarion Inc. cég legújabb ta­lálmányát, amely örömére fog szolgálni azoknak, akik nagyot hallanak, de nem szeretnek ez­zel dicsekedni. Nos, ebben a csodálatos pá­paszemben benne van mind a kétszáz, vagy még több alkat­része a szokott hallócsőnek, csakhogy "szellemesen a szem­üveg keretébe van beépítve. A parányi mikrofon a szemüveg nyelébe, közvetlenül a fülre­­fekvő részben van. Máskülön­ben a szemüveg teljesen olyan, mint más szemüveg. Hogy fogalmat alkossunk a miniatűr munkáról: a keret­ben foglal helyet még két transformátor, egy speciális, h a n gellenőrző villanyzárlat, hangerőszabályozó és három parányi transistor. A transistorok tuladonképen olyan kis készülékek, amelyek­ben egy elem csipetnyi része van, s amelyeket mostanában nagyon használnak az ürszele­­pek helyett. Ugyanazt a mun­kát végzik, mint az ürszelepek, — még a hangerősitő is, — de sokkal kisebbek és kevesebb villanyárammal működnek.--------.<*§5*=.-------­EGY MOST LEFOLYTA­TOTT KUTATÁS megállapít­ja, hogy a mai automobilok sokkal tovább tartanak, mint a régi gyártmányok. Az 1925- ben gyártott automobil át­lag 22 ezer mérföldet futott be, az 1945-ös gyártmány 81 ezer mérföldet.-----------'-«5 ----------­MICHIGAN ÁLLAM mező­­gazdasági területee 36,777,200 aker. ■ --------------------------­EGYIPTOM 40,000 bála pa­mutot szállít vörös Kínának.

Next

/
Thumbnails
Contents