St. Louis és Vidéke, 1955 (43. évfolyam, 1-26. szám)
1955-09-23 / 19. szám
1955 szeptember 23, “ST. LOUIS ES VIDÉKE” 3 IK OLDAL Áx utolsó magyar betyár 127 FOLYTATÁS Megindult előre, mutatta az utat a nehéz vörös szőnyeggel borított hotelhallon, lépcsőkön, folyosókon keresztül, végül egy csodálatos nagy fehér szárnyas ajtóhoz érkeztek, amelyet aranycirádák díszítettek. A hctelpincér megállt előttük, és ügyes mozdulattal, egyszerre tárta ki a hatalmas ajtó két szárnyát. Benn még csodálatosabb látvány fogadta a két fiatal leányt. Citromsárga selyemben ragyogott az egész szoba. A falak citromsárga tapétával voltak borítva és ugyanilyen szinti selyemből készült a bútorok huzata is. Középen Ízlésesen megtérített kis asztal volt amely körül három sárgaselyem fotel várta, hogy beléjük üljön valaki. \ A terítés is három személyre szólt, de — amit Rya és Lya még nem láttak, arany evőkészletek csillogtak és a legdrágább kristályok és porcellánok voltak az asztalon. Igazi főúri vacsora kínálkozott. Amikor kinyílt az ajtó, Dengeleghy András gróf ott állt az egyik ablaknál és kifelé nézett a Canale Grande csili ámló fényekkel teletűzdelt vizére. A zajra azonban megfordult és szívélyes udvariassággal sietett a vendégei elé. Kifogástalan frakk, vakító csipkés ing, selyemből készült kravátli és lakkcipő volt az öltözéke. Előbb Ryának csókolt kezet, majd a kis Lya kezét emelteajkához és hódolattal megcsókolta. — üdvözlöm önöket, szép hölgyeim s engedjék meg, hogy forró köszönetemet fejezzem ki, amiért voltak szívesek elfogadni a meghívásomat... Igazán nagyon megtiszteltnek érzem magamat, hogy a kedves és nagyszerű Mya Robelli éppen olyan kedveö és nagyszerű testvéreit láthatom vendégemül... — Mi vagyunk boldogok — szólt Rya —, hogy a gróf ur meghívott magához ... Gerson most tapsolt a pincér felé: — Kezdhetik a vacsora felszolgálását! Gerson ezután jobbkarját Ryának balkarját Lvának nyújtotta és az asztalhoz indult velük: — Parancsoljanak az asztalhoz fáradni. Azután pedig Dengeleghy András gróf invitálására helyet foglaltak az asztalnál. Csodálatos érzés volt, ilyen dúsan terített asztal mellett, ilyen gyönyörű teremben ülni. De dicséretére legyen mondva a két ifjú hölgynek — illettek a környezethez. Szépségük csak ebben a környezetben bontakozott ki igazán. Valami hallatlan lágyság és kecsesség volt mindkettőjük alakjában, a megjelenésük pedig tele volt finomsággal. Ahogy ültek, ahogy mozogtak, ahogy beszéltek, nem — cirkuszi artistanőkre vallott, hanem igazi úri dámákra, akik egész életüket a legjobb környezetben töltötték. És bár itt csupa csillo• gás, drága arany, brokát, velencei tükör vette körül őket, — a ruhájuk is nagyon hatásosnak bizonyult... A mályvaszin és a rózsaszín ruha a citromsárga háttér előtt festőién hatott és Dengeleghy Andrásból igazán nem az udvariasság, hanem az őszinte érzés szólalt meg, amikor igy kiáltott fel: — Szent Márkusra, — hogy divatos szenttel éljek —, hölgyeim, önök igazán nagyon ragyogóak, ellenállhatatlanul szépek ... Ha el kellenne döntenem a vitát, hogy melyikük szebb, csinosabb, elegánsabb, igazán — nem tudnék határozni... Mindketten egyformán ragyogóak! De hozták már a vacsorát. Egymásután tálalták fel a remeknél remekebb ételeket. A legizesebb fogások követték egymást s olyan rendkívül eledelek, amelyek elsősorban — Ladányi Gersont ejtették ámulatba és — kellemetlen helyzetbe. Mert volt olyan étel, amelyről azt sem tudta, micsoda, eszik-e vagy iszák, s a tengeri pókok, rákok, különféle halak nem nagyon illettek a rápolti töltött káposztához szokott gyomornak. Amikor ilyen tengeri pókkal megtelt tányért eléje tettek, meg is borzongott s úgy érezte, nyomban meghal, ha ebből egy falatot is kell ennie. De ugyanakkor Lya lelkesen felkiáltott: — Nézd csak, Rya... Sapiola pók,.. A kedvencünk... És milyen régen nem ettünk ... A két olasz lánynak persze megszokott eledel volt a sokféle tengeri hal. És már boldogan, jóízűen láttak neki a furcsa pók elfogyasztásához. Rya meg is kérdezte: — Ugye ez a gróf urnák is kedvence? — Oh, igen én is nagyon szeretem! — nyögte ki Gerson s utána világfájdalmas arccal kezdett neki a póknak. De ahogy kezébe vette a villát és beleakarta az ételbe mélyíteni, megborzongott. ^ Pókot egyen? Inkább soha nem eszik egy falatot sem! Ez a fellángolás azonban csak egy pillanatig tartott. A lányok nem győzték eléggé dicsérni. , — Milyen finom! — Csakugyan ilyen nagyszerű ételt régen ettem... Borzasztó Ízletesen csinálták meg ... Ez a dicséret újra figyelmeztette Gersont, hogy — az előkelő urak nagyon szeretik a Sapiola pókot. Hát legyen, aminek lennie kell! Ha együtt jár az előkelőséggel, hogy az embernek pókot kell enni, akkor — megadja magát a sornak. A következő pillanatban behunyta a szemét, kitátotta a száját s aztán egyszerre gyömöszölte be az egész pókot. Hogyan nyelte le, arra nem emlékezett, de utána felhajtott egy jó pohár bort, ez se nagyon használt, mert prüszkölt, krákogott és nagyon kellemetlenül érezte magát. — Mi az, gróf ur — kérdezte Rya —, talán nem ízlelt a Sapiola pók? — Dehogynem ... Nagyon kitűnő volt... Csak azt hiszem a pókhálót is lenyeltem vele ... — De gróf ur — kiáltott közbe az eleven kis Lya —, ez nem olyan pók, amely a falon mászik és pókhálót ereszt, hanem olyan, amely a tenger mélységében él... 128 FOLYTATÁS — Hát akkor azt a hálót adták vele, amelyben kifogták! — mondta Gerson s ezen mindhárman jót nevettek. Szerencsére a Sapiola pók után olyan étel következett, ami Gersonnak is nagyon Ízlett. Ezzel azután jóízűen be is lakott és elfelejtette azt a kellemetlenséget/ami a pókkal kapcsolatban érte. Lassan pergett a vacsora, mert a Danieli konyhája ki fogyhatatlan volt a jobbnál jobb ételek felszolgálásában. Volt itt minden, ami szem és száj ingere. Vagy tízféle halat és nyolc különböző más húsételt szolgáltak fel, utána álombéli tortákat, jégbehütött gyümölcsöket és közöttük a legfinomabb déligyümölcsöket, amelyeknek Olaszország déli része az igazi hazája. A hangulat is lassan-lassan fokozódott, mert nemcsak ételek kerültek az asztalra, hanem italok is, pompás borok, az aranysárga Lacrima Christi és a kesernyés, kissé fanyar, de rendkívül zamatos Chianti. — Mondhatom, hölgyeim — szólalt meg Gerson vacsora után egy nagy szivarra gyújtva —, ez a mai este igazán kellemes estém volt. . . Eddig feltétlenül a legkellmesebb velencen est... Először a cirkuszban szórakoztam s különösen nagyon tetszett az önök mutatványa ... — Ugyan gróf ur — mondta Rya —, nem olyan nagy dolog az egész! — Magácska — folytatta Gerson —, ott a szédítő magasban olyan biztonsággal táncolt a kötélen, hogy nem győztem eleget csodálkozni... És magácska, kis Lya, azt a táncszámot, amelyet előadott, nagyon szépen és kecsesen lejtette ... Nemhiába mindketten húgai Mya Robellinek .. . — És, hogy tetszett egyébként a cirkusz előadás? — érdeklődött a Kis Lya. — Csak jót mondhatok Minden szám szórakoztató és kitűnő ... Az a lovas, az a Mister X . .. mondhatom igazán kitűnő ... Mifelénk, magyar földön igazán bővében vannak a jó lovasok, de nem hinném, hogy köztük akadna egy olyan is, aki meg tudhá csinálni azokat a bravúrokat, amelyeket az a Mister X hajtott végre... Bennem a legnagyobb csodálatot keltette és nagyon szeretném tudni, hogy ki rejtőzik az álarca alatt.. . Maguk, kedves hölgyeim, bizonyosan tudják, és megmondják majd nekem is ... — Szívesen megmondanánk, ha tudnók! — mondta a kis Lya. — Sajnos azonban az igazi nevét velünk sem közölte a direkció ... A nagyszerű vacsora után jól esett egy kis mozgás. Gerson a hölgyek engedelmével asztalt bontott’és megkérdezte: — Lenn a Danieli nagy éttermében tánc folyik ... Nem parancsolnak a hölgyek lefáradni? ,bJ ✓ — Oh, nem, nem! — válaszolt Lya. — Azt'hiszem, hogy itt fenn sokkal kellemesebb ... Odalépett a széles ablakhoz, amely előtt tündéri szépségben terült el a Canale Grande. — Nézze! Nézze! — kiáltott fel Lya lelkesen. — Milyen gyönyörű! Én már sokszor voltam Velencében, de ezzel a látvánnyal sohasem tudok betelni. .. Olyan mint az álomkép, amelyet egy jóságos tündér varázsolt az ember szemei elé ... Rya felsóhajtott: — És nincs szebb, mint éjszaka gondolázni a lagúnákon, a Canale Granden ... Most megint Lya szólalt meg: — Nézze gróf ur, a sok apró gondola milyen sötéten ring a Canale Granden ... Csak egy van ott, amelynek zöld lámpása vari ... Milyen szelíden- szépen terül el a vizen a zöld fény... Vájjon, mit jelenthet ez a zöld szin? — A reménységet! — csattant fel Ladányi Gerson szava. — A reménységet, hogy minden' ember eléri az életben a célját és a boldogsága nem múlik el soha ... — Úgy legyen! — sóhajtott fel Lya. — Akkor ezt a kívánságot meg is kell pecsételni! — kiáltott Gerson s az asztalhoz ugrott, a nehéz Lacrima Christiből újra töltött a pompás, metszett velencei poharakba. Magasra emelte a poharát.— Igyunk a világ legjobb borából a soha el nem múló boldogságunkra! És lehajtotta fenékig a hatalmas pohár tartalmát. — Most pedig, hölgyeim — fordult a két lányhoz —, meginvitálom önöket egy kis éjszakai gondolázásra... Rya az imént azt mondta, hogy nincs ennél szebb ... Hát győződjünk meg róla, jöjjenek velem, egy kicsit bolyongunk a Canale Grande vizén ... A két leány leplezetlen örömmel fogadta a tervet: — Nagyszerű! — Igazán nagyon kedves a gróf űrtől, hogy még erre is gondol... És tudja hová megyünk? — Mindenesetre oda, ahol valami jó bort kapni! — nevetett Gerson. — Csak bízzanak rám mindent, drága hölgyeim, én majd mindent szépen elintézek és meglátják, hogy az est további folymán is nagyon jól fogják érezni magukat. Rásegítette a bársonyköpenyt a két fiatal lányra, azután maga is kabátot öltött magára, cilindert tett a fejére és a két hölgy kíséretében elhagyta a Danieli szállodát. Ahogy leértek megcsapta őket a hűvös márciusi levegő fuvallata. És jólesett, különösen Gersonnak a sok elfogyasztott bor után. Széles sétány volt itt a parton és a vizén a gondolák sokasága. A legtöbb gazdátlanul, egy-kettőnek volt csak ott a gondolása. — Hö1 gyeim — szólalt meg Geerson —, válasszanak, melyik gondolába üljünk ... Én a magam részéről azt ajánlom, hogy abba üljünk, amelyen az a zöld lámpás világit... Rya és Lya egymásra nézett. Hiszen éppen ezt akarták ajánlani. —Jó lesz, nagyon jó lesz! Egyenesen odatartottak és a gondolás, amikor meglátta a feléjük közeledő úri társaságot, kiugrott, lekapta a sapkáját és széles gesztussal megdobálta, majd pedig harsogva köszöntötte vendégeit: (Folytatjuk) Munkások haszonrészesedése az amerikai vállalatokban Az amerikai munkásság egyre nagyobb számban részesedik az iparvállalatok hasznában. Körülbelül 1,875,000 munkás van, aki a vállalatok nyereségében közvetlenül is osztozik. A pénzügyminisztérium ma 8,000 olyan szerződésről tud, amelyek szerint munkások a részvénytársaságok nyereségéből külön osztalékot kapnak. 1953-ban még csak 6,000 ilyen megállapodás volt érvényben, tiz évvel ezelőtt pedig csak 549. A Wall Street Journal, a pénzügyi napilap a következő érdekes példákról emlékezik meg: A “De Luxe Printers of Chicago” vállalatnak a legközelebbi 10 éven belül visszavonuló munkásai magasabb nyugdijat fognak huzni haszonrészesedés címén, mint amilyen bért kaptak, amig dolgoztak. Az E. G. Shineí & Companynak, e középnyugati husáruüzletnek számos fiókja ©lyan magas haszonrészesedést biztosított munkásainak, hogy azok 1953-ban megvásárolták a céget maguknak. A Reader’s Digest kiadóvállalat a tavalyi év végén 1,290 alkalmazottnak 1,200,000 dollár készpénzajándékot folyósított, ami alkalmazottanként 548 és 25,000 dollár között változott. Sears, Roebuck & Co., az általánosan ismert áruház, 1916 óta több mint 500 millió dollárt fizetett ki csak haszonrészesedés címén 120,000 alkalmazottjának. Egyébként a haszonrészesedési rendszer annak a szellemnek a megnyilvánulása, mely szerint az amerikai vállalkozónak nemcsak a részvényeseivel szemben vannak kötelezettségei, hanem alkalmazottaival, vévőközönségével és az amerikai társadalommal szemben is. ----------------------MRS. MARY FREEMAN fiatalasszony, Oak Park, Michiganban, 2 hónapos gyermekét a konyhában a kályha közelében a bölcsőben tartotta, hogy majd megfürdeti, a forró vízért ment, mikor rálépett a konyhán keresztülfutó macskára, megcsúszott s a forró viz a csecsemőt súlyosan összeégette. ----------------------INDIA 50,000 tonna acélt vásárol a szovjettől közel 6 millió dollárért. A VAROS SZIVÉBEN, kellemes, fasoros utcában, elsőrendű szomszédságban van a Káldor család szállodája, hol átutazók is kaphatnak kényelmes, tágas, úri kényelemmel berendezett szobákat, — napi $2 árban. PARKHURST HOTEL 228 NORTH TAYLOR AVE. ST. LOUIS 8, Mo. Telephone: FRanklin 1-8081 A szálloda a város legismertebb utcájától, a Lindeil Blvd.-tól egy pár lépésnyire van, — egy blocknyira a Cathedrálistól, két blocknyira a Forest Parktól és, a Lindeil Bus az utca sarkán áll meg. Szobák hétszámra már $8.00 árban kaphatók. A munkások helyzete Marokkóban A szabadság állítólagos zászlóvivői, mindeddig teljesen elnyomták a marokkói benszülöttek szervezkedését. Mostanáig csak a franciák és más európai származásúak léphettek be unionokba s csak möst a zavargások során kezdik megfontolni a franciák, hogy esetleg megengedik a benszülöttekszervezkedését. Idén márciusban a franciák ellenére megalakították a Union Marocaine du Traveil nevű szervezetet, azonban nincsen törvényesen elismerve s a szervezet irodájának nem engedélyeztek telefont. A bennszülött városi munkás legmagasabb fizetése 16 cent egy órára. A gazdasági munkások napi fizetése 65 cent készpénzben s valami kevés terményekben. Ily körülmények között nem csoda, hogy Marokkóban az elégedetlenség a franciák ellen lázadásban tört ki. A rendszernek sokféle formája van. A kiosztott összegek a vállalati nyereség 5-től 50 %ára rúgnak, a részvények alkalmazottanként 5-től 100%-át teszi ki az évi fizetésnek. Az átlagos arány 10-12%. A kiosztás módja is különböző. Egyesek készpénzben fizetnek, mások letétszámlára helyezik el a nyereségrészesedéseket, amelyek az alkalmazott visszavonulása vagy kilépése idején, Vagy bizonyos előre meghatározott időpontban válnak esedékessé. Vannak vállalatok, amelyek készpénzt és takarékbetétet adnak. A vállalatok, amelyek a rendszert bevezették, dicsérik annak hatását az alkalmazottak munkakedvére és termelőké- I pességére és megállapítják, hogy az ilyen alkalmazott nehezebben válik meg állásától. Úgy érzi, hogy főnökének vállalkozó társa; jobban ügyel a felszerelésekre, elkerüli az anyagpazarlást és uj eljárásokat javasol, amelyek a termelést fokozzák és a költségeket csökkentik. Más vállalkozók ellenzik a rendszert, mert ez csupán a nyereségben való osztozkodást biztosítja a munkásoknak, de nem intézkedik az esetre, ha a vállalatot veszteség éri. Arra is rámutatnak, hogy miután aj munkások általában véve egyformán részesednek a haszonban, az ügyes és szorgalmas munkás sem kap többet, mint a tehetségtelen és hanyag. A szakszervezetek eleinte maguk sem pártolták a haszonrészesedési megállapodásokat, mert azoknak nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy a szervezkedés iramát letompitsák; arra is gyanakodtak, hogy a magasabb bérek kialakulását kedvezőtlenül fogják befolyásolni. Újabban azonban az álláspontjuk megváltozott, mert több és több kollektiv szerződés tartalmaz idevágó kikötéseket. A haszonrészesedési tervezetek elszaporodásának egyik oka az adótörvényben is kereshető. A haszonrészesedés címen kiutalt összegek ugyanis levonhatók a nyereségből, ha az elosztás az adóhivatal felügyelete alatt történt és bizonyos követelmények figyelembevételével. Mindszenty bíboros nem nyerte vissza szabadságát (FEP) A budapesti kommunista lapok julius 17-i számában az alábbi hir jelent meg. “Az igazság ügyminiszter Mindszenty Józsefn'ek, tekintettel saját és a római katolikus püspöki kar kérelmére, valamint korára és egészségi állapotára, börtön büntetése AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK statisztikai hivatala szerint 1954-ben 2,528 millió volt a világ lakosainak száma, 35 millióval szaporodott a népesség egy év alatt.--------•-*3:-^'-------megszakítását engedélyezte. Tartózkodási helyéül a püspöki kar által rendelkezésére bocsátott egyházi épületet jelölte ki.” Tehát szó sincs a hátralévő “büntetés” elengedéséről, de még feltételes szabadlábra helyezéséről sem, hanem csupán arról, hogy Mindszenty bíboros tartózkodási helyét, a börtönt, egy elviselhetőbb épülettel cserélték fel. Nincs szó arról, hogy akár Esztergomba visszatérhetne, akár pedig, hogy egyházi hivatalát elláthatná. EGYLETEINKRŐL A CIVIL SERVICE COMMISSION, Washingtonban bejelentette, hogy 70 éven felüli egyéneket is felvesznek rendes szövetségi munkába. Legyen Ön is egyik megelégedett magyar ügyfelünk Betétje biztosítva van Hallgassa rádió programunkát a “Polish Polka... Hour” pi-ogramon vasárnap d.u. 1 órakor a WTMV állomáson. ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja a Magvar Házban. Elnök; Spitzer Mihályné (Tel: HU. 1-5126), titkár: Mrs. Stephen Seper, 4219 Chouteau Ave. St. Louis 10, Mo. Tel; FRanklin 1-6543. ST. LOUISI MAGYAR HÄZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Magyar Házban. Elnök: Soltész Pál; titkár: Könnyű László, 3420 Magnóim Ave. St. Louis 18, Mo. (Tel.: PRospect 2-2857.) A VERHOVAY ÉLETBIZTOSITŐ ÉS BETEGSEC-ÉLYZŐ GRANITE CITY-I 187-ik OSZTÁLY. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján délután 2 órakor a Granite City Magyar házban. Elnök: Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügykezelő és gyermek-ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madison, 111. Tel: TRiangle 6-5854. A GRANITE CITY-I MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, este 7 órakor a Magyar Házban. Elnök: Orosz István, titkár: Eck Richard; pénztárnok: Petrás István, gondnok: Kuruz Sándorné. Telefon: TRiangle 6-9529. —^ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY =====» *• II St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni I (megindítani) az alanti címre: Név ..................................................................................<..... Cim ....................................................................................
