St. Louis és Vidéke, 1955 (43. évfolyam, 1-26. szám)

1955-09-09 / 18. szám

2-IK OLDAL “ST. L O IT I S É S VIDÉKE” 1955 szeptember 9. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by the Hungáriát« Publishing Company COLOMAN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRankiin 1-1923. Subscription rates for one year in the United States Hungary and other Foreign Countries .......................... $3.50 $4.00 A FALUSI DOKTOR ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KALMÁR, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENLE — S 1. LOUIS 8. MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ............................... $3.50 Magyarország és más külföldi országra ................. .............................. $4.00 Entered as Second Class Mail Matter Ap~>l 18, 13J 3. at the Post Office at St. Louis. Mo., under the Act of Ma>-ch 9. 18m'?. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Milyen nemzetiségi kvóta alá esünk? Kérdés: Unokatestvéremet szeretném Amerikába hozatni. Kassán született 1910-ben, ami­kor Kassa még Magyarország­hoz tartozott, de 1919 óta a cseheké lett. Most Olaszország­ban lakik, de közben svéd ál­lampolgárságot szerzett. Mi­lyen kvóta alá esik bevándorlás szempontjából? Felelet: Csehszlovák kvóta alá. A kvóta szempontjából sem a lakóhely, sem az állampolgár­ság nem számit, csak a szüle­tés helye és ennek a helynek a .mai hovátartozása. Kassa ma Csehszlovákiához tartozik. Polgárvizsgára előkészülés Kérdés: Amerikai polgársá­got szeretnék szerezni. Azt hal­lom, hogy az amerikai történe­lemből és közjogból vizsgáznom kell. Hogyan készülhetek el erre a vizsgára? Felelet: A legtöbb nagyobb városban a nyilvános iskolák tanfolyamokat tartanak fenn az angol nyelvből felnőttek szá­mára és a polgárvizsgára is előkészítenek. A legköze’ebbi népiskola szívesen felvilágosít­ja arról, hol és mikor tartják a tanfolyamot. A polgárvizsgá­hoz az amerikai történelem és közjqg legfontosabb tételeit is­mernie kell és a mindennapi, egyszerű angol nyelvet értenie, angolul Írni-olvasnia kell. Ez utóbbi követelmény alól kive­szik azokat, akik az Egyesüli Államokban már több mint 20 éve laknak és 1952 december 25.-e előtt betöltötték 50-ik élet­évüket. Az amerikai történelem és közjog legfontosabb tételeit azonban nekik is ismerniök kell. Ha bármily okból nem ké­pes a tanfolyamra beiratkozni, otthon is elkészülhet a vizs­gára. Rendelje meg a Common Council for American Unity­­től (20 West 40 Street, New jYoi'k 18, N. Y.) a “How to Be­come a Citizen of the U. S.” cí­mű könyvet $1.50-ért, amit bé­lyegekben is beküldhet magya- Jrul irt levélben s abban nem­csak a tudnivalókat találja meg, hanem még 130 kérdést jés feleletet is a polgárvizsga ^anyagából. Hamis állítás a vizumkérvényben Kérdés: Néhány évvel eze’őtt vándoroltam be az Egyesült Államokba. Még Magyarorszá­gon törvénytelen gyermekem született, akit mások örökbe­fogadtak. A vizumkérvényben azonban restelltem feltüntetni ezt és arra a kérdésre, hogy j van-e gyermekem, azt feleltem, hogy nincs. Igaz-e az, hogy a csalárd vagy hamis állitás alapján kiadott vizűm érvény­telen és engem deportálhat­nak? Fe'elet: Nem. A Fellebbviteli Tanács legújabb határozata ér­telmében, az ilyen vizűm csak akkor érvénytelen, ha a hamis állitás a vizűm kiállitására néz­ve fontossággal birt. Az elbírált esetben, az Önéhez hasonló hamis állitás nem volt kihatás­sal a vizűm kiadására. Minden más szándékos félrevezetés azonban tényleg deportálással jár. KERESTETES “RÁCZ BÉLÁT keresi (Brá­­mer Gyulánál volt a hármasok­nál Debrecenben) KISSOM­­LYÓI GYULA, TÁLLYA, Rózsa u. 14. Hungary. 1923-ban ment St. Lou'sba.” RÉSZEG? DEHOGY, CSAK j EEKÁVÉZTAM! — A régi, boldogabb időkben sokszor használták Budapesten ezt a je’zöt — “bekávézott” — |az ittas emberek megjelölésére. Hamburgban most már telje­sen jogosan és észszerűen al­kalmazható ez a jelző, tárgyi bizonyítékok birtokában. Nemrég ugyanis a rendőség letartóztatta Johan Bittlert, mert ittas állapotban vezette kocsiját. Az italkedvelő kocsive­zető a rendőrség előtt azonban azt valotta, hogy esze ágában sem volt alkoholt inni, sőt bi­zonyítani is tudta, hogy egy vendéglőben kizáró’ag kávézott. A rendőrség a tények súlya alatt felmentette. A nevezett vendéglőben azóta rendkívül felszökött a kávéfo­­igyasztók száma... Üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Bármily au ói^vitásra van szüksége, elvégezzük! Smiiíy’s Texaco Service IPth & Slh Ave. Terre Haute, Ind. Tel: CRau fnvd 9177 i.viíruöiiUiÁfci es kornyéke rrmgyar- I »igának ajánljuk autójavító tnühe- ' lyünket. Szakszerű autójavítás, festés j — Automooil alkatrészek! — Legyen ! in is egyik mearelégedi-tt magyar | . így felünk. !9;>6-i948 kocsikba való uj i notin',>k kaphatók! Saline Motor Co. CUES UULET DEALERS Telefon: 69 HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT f ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festek, szigetelő, tető, slb. Ara streng-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 Csobányi Sándor elvégezte a medikát, letette dicsérettel a doktorátust s egy csomó fize­tetten kontó hátrahagyása mellett elvitte tudományát egyi pes'miegyei faluba. Az orvosi tudomány mindenütt érvénye-j sithető. Az emberek mindenütt betegek és meghalnak. Ámbátor még ez az igazság 5s kétesnek látszott a faluban,' mert olyan piros pozsgás e’e­­ven színe volt az embereknek* kivétel nélkül, hogy a fiatal doktort me:döbbentette. Egy villában vett ott ki szál-] lást. Kár, hogy már kifizette, mert most már többé nem re­­tirálhat meg sorsa elől. — Vannak i t beteg embe­rek? — kérdé szomszédiától ép­­r?en azon a napon, midőn ajta­­iára kiragaszottta az aranyos ^ táblácskát, “Dr. Csobányi Sán-| dór, rendel déle’őtt 9-12-:g s délután 3-tól 6-ig.” — Betegek? — mondja a szomszéd, egy tudálékos ta­kács — azok nincsenek. Azaz, hogv mégis emlékszem egvre. A sógoromnak van egy nénje... — Igen? Beteg szegény? — Nem biz’ az, hanem ez egyszer csakugyan beleg volt,1 van annak már vagy kilenc ( éve. | — Hát a többi ember? — Az mind úgy magától halt meg. Rossz biztatás volt ez sze­gény Csobánvira, de azért foly­ton remélt. Meg volt benne az a férfias elv, hogy minden pá­­lva ió, csak nem kell elcsüg­gedni. Nem is csüggedt hát és re­megve, izgatottan várta az első pácienst. Igen, igen, az első beteget. Mekkora öröm lehet az! Hány­szor megálmodta, hogy fog ki­nézni: egy nagyon, nagyon be­­; teg ember lesz, a halállal vias­­* kodó, s ő lassankint ki fogja gvógyitani, először csak a ha­lálos sárgaság múlik el az ar­cáról, aztán apródonkint visz­­szaülteti a piros rózsákat is... mert hátha egy szép lánv lesz az első páciense ... A vidéken urak is laknak, a kastélynak bádogtornyocskái egészen oda látszanak. Hátha ott betegszik meg a százszor megálmodott szén leány... az ő első betege. Első versének megielerűsét nem várja olyan sóváran a köl­tő, mint ő az első beteget. Nem bánja ő különben, ha valami vén asszonyhoz, vagy öreg kol­dushoz hívják is: csak minél előbb... Nap napot követett, de bi­zony a miatt akár a rozsda ehette volna meg az aitó kilin­csét. Kártya-kompánia, ivó társaság is akadt, — de beteg nem. Lassankint letett már a re­ményről is. mikor végre egy csikorgó téli hajnalon kopog­nak az ajtaján. A fiatal doktor felébredt ál­mából s az órájára tekintett. Még csak hét óra lesz s már itt van a takarítónő. Mi a kő ütött bele, hogy olyan korán za.­­varia? De hátha nem a takarítónő? Hátha ... de nem. Ki jönne ilyenkor? Szive hangosan dobogott s , egyszerre kiugrott az ágvból. — Ki kopog odakünn? — Nyissa ki az aitót, doktor ur — hangzott kívülről — az Isten is megáldja... — Mit aka’’? — Nagy beteg van. Az orvos keze megreszketett ^ örömtől, alig birt betalálni a kulcslyukba a kulccsal. Egv fiatal földmives lépett be. sánadtan. Fekete haia ren­detlenül csüngött le homlo­kára. — Jöüön or^os ur, kérem, a fe’eségem haldoklik. — Hova? — Bahasra. Künn vár a ko­csi. Sebes trapioban iöttem. Si­essen kérem, felöltözni. — Azonnal készen vagyok. — Isten is megáldja a tekin­tetes urat. Bizony hálás leszek érte. — De Dabas messze van és a hó is nagy ... — Jó két lovam van. Két óra múlva ott leszünk. Felültek a kocsira. Nagy Fe­renc — mert igy hívták — le­vágta a kalapját szemére s mintha a lovakon akarná ki­tölteni keserűségét, nem kímél­te az ostort, akár sima volt az ut, akár zökkenős. A szegény doktor ’elkét maid kirázta. — Az án nagyon beteg a menyecske? — Oda van az szegényke. Hacsak a doktor ur nem segít a ba'án, talán túl sem éri. Pe­dig olvan asszony az én An­nám, hogy nincsen párja eb­ben a vármegyében. Még a könnyei is megered­tek s ott cüllogtak nemsokára iégalakiában a tömött fekete bajuszán. — Mindent meg fogok tenni, barátom — szólt Csobányi ke­netesen — ami csak telik a tu­dománytól. w Ezalatt kiérlek a faluból, hol mindenki megbámulta, mint valami csodát, hogy: “nini, vi­szik az ui doktort beteghez.” Csboánvi iobbra. balra néze­getett. Dagadt örömében a szive, hogv mEjjd mennyire megnő az ő tekinté’ye e naptól kezdve. Mert hiába ... nem tudhat­ta mi van a csillagokba meg­írva. Mikor körülbelül már a fele \itat megtették, egszerre csak jönnek a dabasi szekerek, s amint sebesen elhaladtak, mintha integetnének Nagynak valamit. Rosszat sejtett, megállította a szekeret s utána szaladt a da­­basíaknak. Azok komolyra erő­szakolt arccal fogadták. — Hallottak valamit? Talán rosszabbul van? — kérdé ijed­ten. -yM*—■- ~ — Éppen onnan jövök, — fe­lelte Kató Antal szomorúan. — Jobban van már szegény...1 s azután rezgő lágy hágón hozzátette akadozva: egészen jobban van. — Meghalt? — hörgé alig hallhatóan Nagy Ferenc. — Mindjárt egv fél óra múl­va, ahogy elmentél. — Jobb hát, ha visszaviszed a doktort, mert oda már csak ! a pap kell. Ezzel elhajtattak. Nagy Ferenc odatántorgott valahogy a szekeréhez, neki­dőlt a lőcsnek, tenyerét hom-j iokára tapasztotta, hogy hát már m(Y=t ő mit tegyen? — Mit történt? — kérdé a doktor... —Semmi... semmi... egy kis dolgom volt velük. Azon-1 ban furfangosan megnézeget­te a kocsit s igv szólt: — Ugvan kérem, szálljon le egy kicsit a tekintetes ur, meg­igazítom az ülését. Nagy nehezen lekarmá’ó­­doit a nehéz mundába burkolt doktor. Éppen bokáig sünpedt be a hóba. Hogy is tudott ide kamáslit hozni! Mikor a doktor lent vo’t, Na°'v Ferenc-hirtelen felugrott az ülésbe, közibe vágott a lo­vainak veszettül s köd előtte, köd utána, repült haza — a doktor nélkül. A doktor ott maradt a hó­ban, dühösen káromkodva és kétségbeesetten kiabálva a sze­kér után, mir végre három órai gyaloglás után maidnem holt­ra fagyva haza birt vergődni. Ez a história fordult meg a törvényszék előtt. Nagy Ferenc ügyvédié azzal argumentált, hogv védence szórakozottság­ból hagyta a doktor urat az ut közepén s csak otthon az ud­varon tekintvén hátra, felette elcsodálkozott, hogy hova le­hetett? Tekintve védence akko­ri lelkiállapotát ez nem csodál­ható. A bíróság azonban mé:is úgy döntött, hogy a doktornak kár­térítés jár. MEGHÍVÓ A SZT. ISTVÁN R. K. TEMPLOM OLTÁREGYLETE SZEPTEMBER 11-ÉN, VASÁRNAP egész napon át tartó nagyszabású Szt. ISTVÁN PIKNIKET rendez a templom összes helyiségeiben, 1041 CHOUTEAU AVE. melyre szeretettel hivja és várja az öszmagyarságot. © TÁRSASEBÉD, déli 12 órakor, mise után © TÁRSASJÁTÉK, kezdete d. u. 2 órakor © NAGYSZERŰ MŰSOR, kezdete 5 órakor © VACSORA, finom magyar ételekkel. Első tálalás 6 órakor és folytatólagosan egész este © KITŰNŐ ITALOK © TÁNC, kezdete 7 órakor, a Viennese Serenaders ki­­tünőmuzsikája mellett BELÉPITJEGY, adóval együtt csak 50 cent PIczza el családját, barátait, magyar és más nemzetiségű ismerőseit erre a kitűnőnek Ígérkező mulatságra. Úgy a helybeli mint a vidéki összmagyarságot, valláskü­lönbség nélkül, szeretettel meghívja. A RENDEZŐSÉG A halálos féléiéit! Elgondolkoztató a megfi­gyelés, amelyet amerikai tudó­sok és természetbúvárok mos­tanában tettek, miközben ta­nulmányozták a hüllők életét, illeive pontosabban: a mérges­­kigyók élettanát. Először is arra jöttek rá, hogy a kígyónak a harapása önmagában még nem mérgez. Mert külön be’ső folyamat ját­szódik le a hüllőben ahhoz, hogy a harapás1 nyomán, vagy azzal egyideiüeri a méregzacs­kó is működésbe lépjen és be­­lövellje a halálthozó váladékot a mart sebbe. Hogy miért és mikor gyilkol a kígyó? Mert eluralkodik rajta a fé’elem. A hirtelen ije­delem, vagy a lassú, szorongó félés vonia görcsökbe az izmo­kat, amelvek nyomására csepp­­folyósá válik a halál és szi­szegve csap le áldozatára. A kígyó gyilkos lesz, mert fegy­verét a félelem irányítja. Ezek után mága az áldozat kerül a szakemberek górcsöve a’á. Milyen utoji öl a méreg? Mert a véren át, annak lükte­tő sodrában, eljut a szívig, el­jut a szervezet érzékeny ssit­­leibe. Minél szaporábban dol­gozik a szív, minél izgatottad­ban haitja, korbácsolja az erekben a vért, annál hama­rabb okoz halált. Ámde a szív annál sebeseb­ben zakatol, az erek annál szaporábban lüktetnek, miné1 hatékonyabb érzelmi e’emek szorítják görcsbe az izmokat, feszitik az idegeket. És ami a legelemibb érzelem, a legerő­sebb indulat? Megint csak, ugvlátszik a félelem. Ez az ős­­csztön. amelyet sokan a lélek­búvárok közül, mint az élet alap-indulatát magyarázzák. Emberen és állaton fo’ytak vizsgálatok, amíg megfigyel­ték és adatokkal igazolták: ott feltétlenül halálos a kigyóma-MUMIA A SZERSZÁMOSLÁDÁBAN. Alex Clever marseillesi ut­caseprő puszta kíváncsiságból nyitotta fel az egyik útépítő vál­lalat szerszámosládáját, amely egy ház fa’ához támaszkodva várta a munkásokat. Csak ép­pen belenézett a ládába — s azon nyomban elájult. Az odasiető rendőrnek is csaknem az lett a sorsa, pedig ugyancsak edzet legények a marseillesi rendőíök. A ládában ugyanis egy — egyiptomi her­cegnő múmiája (bebalzsamo­zott holtteste) volt. A nyomozás során kiderült, hogy az egyik múzeumból lop­ták el s ideiglenesen a szerszá­mos ládába helyezték. A derék utcaseprő szép jutalmat kapott. A jutalom egyrészét azonban felemésztik az orvosi költségek, mert még mindig kórházi ápo­lás alatt van — idegsokkal. ------—-------­KI IGY, Ki' ÚGY LETT MILLIOMOS . . . — Mexikóban Luiz Ferreira de Artiguo, aki maga is hires milliomos család sarja, abból él, hogy megírja a milliomosok történetét. Pontos statisztikai adatokkal támasztja alá mü­veit és az életrajzírók rigorózus pontosságával deríti ki a mil­liók ittkjait. Legutóbb a világ ezerhetven­hét multimilliomosáról bocsá­tott ki egy könyvet, amelyben részletesen foglalkozik a mam­­mutvagyonok eredetével. Ezek szerint hetvenhét milliomos fegyvercsempészéssel kereste hatalmas vagyonát. 182 főleg ita’cfemí'j'széssel tett szert a nagy vagyonra, 150 különböző “vagyonszerzési üzelmek” mi­att börtönbüntetést is kapott és 16-nak hasonló “szépséghi­bák” miatt már el is úszott te­kintélyes vaígyona. De mindezek után a legked­vesebb az, hogy Luiz Ferreira de Artiguonak a megirt és a még meg nem irt milliomosok százhúszezer dollárt ajánlottak fel, ha abbahagyja irodalmi munkásságát. AZ ATOM ENERGY COM­MISSION részére 1,389,000 dol­lárt szavazott meg a kongresz­­szus. zebb és nagyobb önuralmat igénylő dolog) akkor talán nem volna az állandó készü­lődés a háborúra. És ha nem akadna azután, adott pillanat­ban az, aki megijed, talán nem oldódnék ki világotrobbantó hirtelenséggel a készültségből fakadó háború sem. Ha nem volna félelem, kevesebb buzga­lommal kutatnák az atom-tit­kokat. Igaz, hogy lassulna a haladás üteme, de kitolódnék a pil’anat is, amikor a tudo­mány elárt eredményeit pár c é 1 i r á nyos atom-masinával megsemmisítenék. De mert félünk, úgy látszik, ez lesz a vég. Mert eljön majd az ijedtség pillanata is és ak­kor, mai felkészültségünk bir­tokában olyan alaposan elpusz­tulhat a világ, hogy alig marad belőle valami. Talán csak a kí­gyó szájában a méregzacskó­val és a félelemmel idegeiben. ..... ........................................ AKAR EGY FARKATLAN MACSKÁT? — Ilyenforma hirdetés jelent meg nemrég az egyik londoni lapban. Természetesen többen felfigyeltek rá, de különösen az Állatvédő Egyesület tagjai, akik számon tartanak mindent és ebben a hirdetésben valami uj állatkínzást véltek felismer­ni. Kderült azonban, hogy a jólclkü urak és hölgyek téved­tek. A farkatlan macskáknak ugyanis nem azért nincs far­kuk, mert valami kegyetlen em­ber erőszakos utón megfosztot­ta őket attól. A farkatlan macs­kák a La Manche-csatorna egy kis szigetéről, Man szigetéről valók. Ezen a szigeten élnek a világon egyedül a farkatlan macskák. Ez a sziget nevezetes­sége. Most a szigetlakok — a ne­héz gazdasági viszonyokra va­ló tekintettel — exportálni akarják farkatlan macskái­kat ...----------------------­MARY KELLY Albanyban 101 éves vénleány kijelentette, hogy nincs szüksége egy lány­nak férjhez menjen, mert fér­fi nélkül nagyon boldogan él­het, úgy mint ő.--------'-a § § £■•-------­OKINAWA SZIGETEN lévő amerikai helyőrségnek atom ágyúi vannak. rás, ahol a legnagyobb a féle­lem. A rettegés képes legyőzni, megelőzni a szérum életmentő fo’yamatát is. A gyakorlati tanulság — mondják a tudósok — rendkí­vül egyszerű. Nem kell a kígyót cirógatni; ám, ha mégis meg­harapná az embert, nem kell félni. Olyan aranyigazság ez, mint annyi sok más, amit tu­dósok és bölcselők, meg álmo­dozók találtak ki az emberiség boldogulására és megmentésé­re, évezredeken keresztül, mi­közben az ember, csak nem érezte magát sem boldognak, sem felszabadultnak. Nehéz megmagyarázni a kígyónak, hogy nincs semmi baj, hiszen éppen hogy csak a farkára 'éptek; és nehéz csökkenteni a szívdobogást, amikor valaki orvoshoz igyekszik, tudván, hogy ütőerében már ott kala­pál a halál. A félelem fölötti uralom, az ijedelem előli védekezés való­ban megmásítaná a világ fo­­’yását. Nemcsak a kígyó tá­mad, ha megijesztik. És nem­csak a megmart félelme szapo­rítja a halált. Ha nem volna, aki félne a sorstól, kígyótól és embertől (ami utóbbi nehe­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents