St. Louis és Vidéke, 1955 (43. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-17 / 12. szám

2-IK OLDAL 1955 junius 17. “ST. LOUIS É S VIDÉKE” ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by the Hungarian Publishing Company COLOM AN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. Subscription rates for one year in the United States Hungary and other Foreign Countries .......................... $3.50 $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN KALDOR KALMAN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE — ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 1-8081 and FRanklin 1-1923. előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban Magyarország és má3 külföldi országra .................. ............. $3.50 ................... $4.00 ■ tered as Second Class Mail Matter Ap-il 18, 1313, at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act, of March 9, 18«7. Schwartz Gyula és nejének aranylakodalmi ünnepélye East St. Louis legismertebb magyar házaspár j ának, Schwartz Gyula nyugalomba vonult üzletemberünk és nejé­nek múlt vasárnap volt házas­ságuk 59. éves évfordulója, mely alkalomból a házaspár gyermekei gyönyörűen sikerült aranylakodalmi ünnepélyt ren­deztek a Kingsway Hotel egyik különtermében. Mintegy szá­zan ültek le a dúsan megtérí­tett asztalokhoz. Vacsora előtt dr. Kohn rabbi megáldotta a i szép frigyet, majd a vacsora j befejeztével a felköszöntők so­ra hangzott el, mindegyik ki­emelve a házaspár tevékenysé­gét. Az ünnepi lakomán jelen veit a Schwartz házaspár hat leá­nya, családjaikkal, valamint a jubiláns házaspár barátainak nagyszáma. Az aranylakoda­lom külső pompáját nagyban emelte az a hatalmas négyeme­let s torta is, melyet sógornő­jük: Mrs. Weisz Jolán és leá­nyuk, Koréin Ferencné készi­­tettek. (Háziasszonyok bizo­Posthumoiis Award for Bond Crusader nyára értékelni fogják, ha megírjuk, hogy a tortához 150 tojást használtak.) A kitűnő “magyar” süteményeket, diós-1 kiflik, mákos- és dióskalácsok, I Schwartzék másik leányának,' dr. Bolgár Bertalannénak sza­­kácsmüvészetét dicsérték. A je­lentős évfordulóra ideutazott Ca’iforniából Schwartz Gyula öccse, Schwartz Móric és neje is, hogy résztvehessenek a nagykiterjedésü család öröm­ünnepén. A jubiláló házaspárt a meg­jelenteken kívül is sokan üd­vözölték ajándékokkal és táv­iratokkal és a rokonok, tiszte­lők nagy csoportja őszintén kí­vánja, hogy a köztiszteletben álló házaspár az élet legvégső határáig még sokáig örüljön jóegészségben az élet legszen­tebb örömének: a családi bol­dogságnak, mely az ő esetük­ben igazán a legnagyobb mér­tékben teljesedett be! A bensőséges este magyar dalok és a csárdás vidám hang­jaival fejeződött be. In a ceremony at Lorain, Ohio, the first poslhunjnus award hy the U. S. Savings Bonds Division is presented in memory of Miss Helen Kolesz, a naturalized Hungarian-Ameriean who died last November. Mrs. George M. Humphrey, wife of the Se-retary of the Treasury, presented the award to mark Miss Kolesz’ service as one of America’s top Savings Bonds volunteers. Miss Kolész personally sold more than $5,000,000 in Savings Bonds. Shown with Mrs. Humphrey are (left to right): Rt. Rev. Abbot Thdqdore G. Kojis, Cleveland, O.; Msgr. George Michaylo, Pittsburgh, Pa., and Rev. Paul Barnyock, who accepted the award for St. Nicholas Greek Catholic Church, Miss Kolesz’ spiritual home. The ceremonies were broadcast by the Voice of America to countries behind the Iron Curtain. A ló mutatta az uranium helyét Idegen nyelveket tanulnak A második világháború \ folyamán illetékes helyen rá- j döbbentek, hogy milyen kevés katonánk akadt, akik az ango-! Ion kívül idegen nyelveket beszéltek. Jól lehet csapataink­ban tekintélyes számmal vol­tak olyanok, akik bevándorolt szülőktől származtak, a leg­többen nem tudtak szüleik anyanyelvén beszélni, meg ke­vésbé irni és olvasni. A bevándorolt szülők legtöbb­je nem fordit gondot arra, hogy gyermekeik ne felejsék el az ő anyanyelvűket, nem serkentik gyermekeiket arra, hogy be­széljenek, írjanak és olvassa­nak az ő anyanyelvükön. Fe­leslegesnek tartották és tart-' ják azt pedig a nyelvismeret mindig értéket jelent minden ember életében. Haderőnk vezetőinek nyelv iskolákat kel’ett felállítani a háború alatt — és meg tartot­ták azokat azután is — hogy a szükséges idegen nyelveket beszélő katonák rendelkezésre állj ának. Washingtonból most tettek közzé egy jelentést arról, hogy a Németországban állomásozó katonáink gyermekei a legtöb­ben — két nyelven beszélnek. Otthonukban szüleikkel an­golul társalognak, de kis né­met barátaikkal német nyel­ven beszélgetnek, megtanul­ják ezt a nyelvet is. A legtöbb gyermek amikor visszakerül szüleivel az Egyesült Államok­ba, bírja a német nyelvet is. Washingtonból most arra biztatják a Németországban szolgált katona szülőket és polgári alkalmazottakat is, akiknek gyermekei bírják a német nyelvet, hogy ne hagy­ják gyermekeiket elfelejteni, igyekezzenek azon, hogy in­kább fejlesszék német tudo­mányukat — mert annak hasz­nát vehetik felnőtt korukban. Végre felismerték Washing­tonban is, milyen kár, hogy eb­ben az országban régebben nem fektettek súlyt a nyelv tanul­ásra — és most igyekeznek ezt pótolni. Magyar szülők ebből is lát­hatják, milyen jó lenne, ha ők is többet tennének gyermekeik, sőt unökáik körében is azért, hogy beszéljenek, sőt írjanak és olvassanak magyarul. Nagy hasznát vehetik annak felnőtt korukban. Ma is kitűnő kor­mány munkában vannak olyan második generációs férfiak és nők is — akik magyar tudá­suknak köszönhetik munkáju­kat, előmenetelüket — és foko­zottan lesz ez a jövőben mert egyre több kormány hivatal keres magyarul Írni és olvasni is tudó férfiakat és nőket is. ----------------------­A FOGKRÉMES TOVAJ A kölni Roland Kufert újfaj­ta tolvaj lássál kísérletezett. Viz és fogkrém keverékével fröcskölte le áldozatainak ru­háját, majd azon a címen, hogy segít a ruhát letisztítani, pénz­­trácájukat kilopta. A pompásan kidolgozott módszer be is vált egy ideig, azonban szerencsétlenségére hatodszorra egy titkosrendőr­rel akadt össze, aki ráadásul djiu-djicu meste'r is volt és ala­posan összeverte. Mióta köztudomásü lett, hogy az atomgyártás elmarad­hatatlan kelléke az uranium nevű ásvány, elszánt és kaland­ra vágyó emberek neki estek azoknak a vidékeknek, ame­lyekről azt hiszik, hogy hegye­ik urániumot rejtenek maguk­ban — és kutatnak utána, épen úgy mint egykor arany után rohantak ezrek és ezrek Nyugaton-. A régi aranyásók mai utódai uranium ásvány után kutat­nak, melyen nagy a kereslet és jó árat fizetnek érte — és a kutatók azt remélik, hogy ha valahol a nagyon becses ércre bukkannak — gyorsan vagyon­ra tesznek szert. A vagyonszerzés vágya füti azokat, akik elindulnak min­den viszontagságra elkészülve a becses ásvány) kutatására. Persze: nem mind talál urániu­mot, hónapok szenvedése után — anélkül térnek vissza kiin­dulási pontjaikra, hogy urá­niumra akadtak volna. De helyettük uj és uj el­szánt emberek indulnak el: az amerikai életből soha se nem lehet kiirtani némelyek kaland­­vágyását — melynek nyomán vagyonok születhetnek. O. L. Briscoe Tucumcari, New Mexicoból és Henry Wal­ton Clovis, New Mexicoból in­dultak neki Walsenburg, Colo­­radotól északnyugatra eső Ba­' dito Cone nevű területnek ura­nium után kutatni. Tudomást szereztek arrók hogy az Atom Energia Bizottság ott mérése­ket eszközöltetett és ennek nyo­mán gondoltál, hogy arrafelé urániumnak kell lenni. Két lovat szereztek és azok­nak hátára szerelték holmiju­kat és neki indultak a terület­nek. Hónapokig járták a terüle­tet, ástak, kutattak — ered­ménytelenül. ' Elhatározták, hogy megkísérlik a Badito Cone tetején a kutatást — ab­ban a feltevésben, hogy ott még senki se nem kutatott, ta­lán eredményes lesz kísérletük. A hegyre kegyetlen nehéz volt a feljutás — de minden szen­vedést vállaltak. Egyszer csak 300 lábnyira a hegyoromtól Mr. Briscoe ál­tal vezetett ló magbotlott és el­esett, terhével hátán. Kínjában a földön rugdalod - zani kezdett és egy követ elrúgott helvéá|^bban a pil­— lévő scintillator írevü műszer azt mutatta, hogy jó helyen vannak — ott urániumot rejt a hegy. Letelepedtek ott és ásni kezdtek — és valóban uráni­umra akadtak. Ma a Stumling Stud nevű bánya van üzemben azon a helyen, ahonnan kitűnő minőségű urániumot szállíta­nak. AZ ÜREG KASZA CARLSBAD-BAN, N. M„ Mrs. Myrtle McCool asszonyt 48 órai elzárásra Ítélte a bíróság, mert tárgyalás közben az el­lenfél ügyvédjére a nyelvét öl­tötte.--------<3 £ &-•---------­A KANÁRI SZIGETEKEN a nagy távolságok miatt a benn­szülöttek fütyüléssel beszélget­nek egymással, mert a fütty hanghullámai messzebbre ter­jednek, mint a kiáltás; valósá­gos füttynyelvük van. * I. Az öregember elnyujtózko­­dott a zöld gyepen. Hátát neki­támasztotta a tanya o’dalá­­nak. Aszott arcán végigfolyt a napsütés, amitől valósággal megbizseregtek fáradt csont­jai. Áldott jó nyári nap a sok hűvös idő után. Bizony sokáig késleltette az aratást. Az akácokat lágyan simo­gatta a szél. Török Péter végignézett a búzatáblán. Ringott a tömén­telen sok kalász. Lágyan rin­gott, mint a bölcső. Susogott az érett buzatenger. — Jóságos Úristen, — hálál­kodott a vén gazda. A gémeskutnál vizet mért a fia. Szaporán forgott kezében a veder. Minden merítésnél já­tékos fénycsik tükröződött a tanya falára. Az öreg felfigyelt a vizmerés­­re. — Pétörke! — Hallom, — feszü’t a kút — Holnap kezdhetjük. — Mögkezdhetjük. — Vöttél kaszát? — Vöttem. A vénember elhallgatott, él­vezte a napsütést. A legény hasonlóképpen befejezte a tár-! sa’gást és munkához látott. Az öreg maga elé bámult. Nézte a zöld gyepet, amelyen ujul­­gatott a kacsáktépte seb. — Holnap aratunk. A marhák az udvaron ténfe­­regtek. A j ármos tinó nekidőlt az eperfának és vakarózott csendesen. Az istállóban vé­kony recsegéssel elbődült az üszőbor ju. A tanya mögött zizegett az érett vetés. II. Az aratás a legszentebb ün­nep. A végeláthatatlan buzaten­ger mindegyik szála egy-egy imádsága a földnek. És a föld, ez a szent ekeszaggatta föld, minden áldott esztendőben az é g f e 1 é nyújtja töméntelen imádságát, hogy örvendezzen az Úristen rajta. Bővenrakott, imádságos uj­jaival ilyenkor fohászkodik a föld. Hajnali derengéskor imába fogott a búzatábla. Hajladozott a sok súlyos kalász és suttogó imádságukra felserkent a ta­nya népe. Csodák csodája, Török Péter nem ébredt fel virradatkor. Es­te sokáig forgolódott az ágyon, nem tudott elaludni. Egész éjjel izzadság verte a homlokát. Amint felserkent és kinézett a tanyaablakon, éppen akkor indultak a búzatábla felé az aratók. Legelői ha’adt Péter­be, vállán az öreg kasza; kávája széles ívben feszült a nyele fölé. Azzal öleli rendbe a buzaszála­­kat a kasza. — Megállj, Pétörke, — kiál­tott ki az öreg. A legény nem hallotta meg a kiáltást. Ment keményen, ment határozottan a búza­föld felé. Hívta az érett huza­tén ger. — Majd megtanítom becsü­letre, — dohogott a vénember. A kisbéres a kaszáját fene­­gette az árokparton. A hajnali fényben meg-megvillant a ka­sza éle. Éles kasza nélkül nem megy a munka, csak kínlódás az egész. Péterke a tábla a1- sószéle fele tartott, utána a többiek. — Itt éretebb. Éppen nekisuhintott a bú­za vetésnek, amikor az öreg áz akácos cégéhez ért. — Megállj. A legény lendülete a karjá­ba fagyott. — Na hát miért? — Ki engedte meg? — Mit? —Hogy az öreg kaszát elő­vedd? — Senki! Egyszerűen, de keményen dobogtak a szavak. — Akkor miért nyúltál hoz­zá? — Mert aratni kell... Susogott a vetés ... Bólogat­tak a buzakalászok ... És rin­gatták ölükben az erőt, a ke­nyeret a jövendőt és megvál­tást. — Aratni kell, — szólalt meg «.z öreg, — de nem ezzel a kaszával. Mondtam, hogy ve­gyél másikat. Vettél-e? — Vettem. — Ha vettél, hol van? — Amott a kisbéresnél. — Akkor hát erre számítot­tál? ... — Erre. — Rosszul számítottál. — Miért? — A gazda én vagyok. Az aratók odagyülekeztek, de szólni egyikük sem mert. A kisbéres lesütötte a szemét, az öregebbek elnéztek a búzatáb­la felett. Ha igazságot kellene tenni, megakadna mindnyájuk tudománya. Török Péter elvette a fiától a'kaszái. -»> — Eredj kévét kötni. Széles lendülettel huzalko­dott neki az öreg a búzatáblá­nak. Alighogy két lépést előre ha’adt, nyomába indult a tanyás és mögötte rendre a többiek. Egyéb szó nem esett közöttük. III. A harmadik forduló után Tö­rök Péter karja elerőtlenedett. Hej, csak ne vennék észre, hogy milyen bizonytalan a kasza mozgása. Előre nézett merészen és mintha ettől meg­erősödött volna. A kaszát nem adja, az öreg kasza a gazda kezébe való ... Tovább, tovább, a rendet, jó szélesre fogni, hadd lássák, hogy az erő nem futott ki< a karjából. A rend közepén megbotlott az öreg. — A mindenségit! És előrebukott Török Péter és végignyult az öreg kasza nyelén. Fölötte hajladoztak a kalászok. .Két-három buzaka­­lász törölgette egyszerre hosz­­szu szakállával csapzott hom­lokát. A tanyás a kisbéressel fel­emelte az öreget. — Tegyétek ide a keresztre, — rendelkezett Péterke sápad­tan. A vénembert felfektették a buzakeresztre. Úgy feküdt ott, mint valami aranyos ágyon. Kérges kezét összekulcsolta a mellén és belebámult a fényes kék égbe. — Hol az öreg kasza? — kér­dezte. Szaladva hozta a kisbéres az öreg kaszát. Török Péter fel­emelte a kezét és végig simo­gatta a lelkes jószágot. Ebbe a simogatásba bele szunnyadt egész munkás élete. — Öreg ... kasza ... — Idetesszük édesapám mel­lé, pihenjenek. — Nem fiam . . . nem . . . vedd ... a kezedbe. — Miért, édesapám? — Most már a tiéd ... A st. louisi Magyar Nőegylet 1955 junius 26-án, vasárnap d u. 2:30 órakor nagyszabású TÁRSASJÁTÉKOT ad értékes nyereménytárgyakkal a MAGYAR HÁZ javára a st. louisi Magyar Házban 1921 South 9th St. Adomány 60 cent, melyért 50-szer játszhat. Felü’fizetéseket, nyereményíárgyakat, süteményeket a nemes célra köszönettel fogad a NŐEGYLET. Jó italokról, uzsonnáról gondoskodás történt. Hozza el kedves családját és barátait is! «3iaai3aa3iaiS3S3aidsi.SB!jiaaa »a aiiiamiiiii — Az édesapámé. — Csak dolgozzatok, fiam, erősek vagytok, fiatalok vagy­tok. Az öreg kasza már a te kezedbe való, az én karom el­erőtlenedett, állj helyemre. Én mától fogva a te munkád né­zésében találom meg az örö­mömet. Ez az élet rendje. A LAKOSSÁG SZÁMA az Egyesült Államokban március 1-én 164,367,000 volt. FRANCIS A. NIDOR 18 éves újonc az amerikai hadsereg­ben 500,000 dollárt »örökölt nagyapjától, aki Miamiban halt meg s sziriai bevándorló volt. Hároméves szerződést kötött a UAW-CIÖ Union a Ford gyárral Hosszas tárgyalások után a Ford gyár s az autómunkások szervezete megtalálta a közép­utat s három évre szerződést kötött. A szerződés nagyjelen­tőségű, mert az első lépést je­lenti a biztosított évi bér felé. A szerződés szerint a letett munkások — munkanélküliség esetén, — 26 héten át fizetésük 65, illetve 60 százalékát kap­ják, melybe bele van számítva a gyár által létesítendő 65 millió dolláros alapból fizeten­dő összeg, valamint az állam munkanélküliség esetén fize­tendő járandósága. A munkások átlagban 20 cent óránkinti fizetés emelést kaptak? melyhez evenkint tlf vábbi óránkinti 6 cent fizetés­­emelés járul, vagy 2 V2 %, az amelyik nagyobb összeget tesz ki. A nyugdijat is felemelték s annak összege a gyárnál mun­kában eltöltött évek száma a mértékadó. 40 évi szolgálat után egy munkás a social se­curity által fizetendő összeggel együtt havonta 188 dollár és 50 centet fog kapni. Munkások 10—15 évi szol­gálat után 2 és fél heti vaká­ciót, 15 év és azon felüli szol­gálatnál 3 heti vakációt fog­nak kapni. Évente hét napi ün­nepért fognak fizetni, beleszá­mítva karácsony és újév estéje előtti félnapot. A kórházi biz­tosítást kiterjesztik a munkás feleségére és gyermekeire. A tényleges fizetésemelés Reu­­ther szerint 6 és 16-17 cent közt váltakozik, azonban a különbö­ző pótlékokkal felmegy átlag­ban 20 centre. ünnepnapi munkáért a leg­több munkás háromszoros fi­zetést fog kapni. ¥ * ¥ A General Motors és a Union szerződése a múlt héten lejárt, azonban azt egy hétre meg­­hosszabbitották — vasárnap éjfélig, — hogy az uj szerződés ügyében folyó tárgyalásokat befejezhessék. A munkások egy része kifo­gásolja ezt s több helyen a Ge­neral Motors telepein sztrájk­ba léptek a Unionnal elégedet­len munkások.--------«»5 -------­MRS. JANET SCHIFFEL­­BIAN, Center Moriches, N. y.* ‘baj-i- egy < régiségkereskedőnél egy porlepte régi képet vett. Kiderült, hogy egy 17-ik év­században élt hollandi művész Van Dyck festménye s mai ér­téke 15,000 dollár. A képet, mint kinyomozták 1857-ben Londonban egy kiállításról el­lopták s azóta nyomaveszett s most véletlenül került elő.----------a? £ -------­UJ EIFFEL-TORONY ÉPÜL BELGIUMBAN A belga vasipar az 1958-as nemzetközi kiállításra egy uj Eiffel-tornyot épit. Az uj vas­kolosszus alapja 1 négyzetmé­ter lesz, teteje kétezerötszáz négyzetméter, 250 méter ma­gasságban. A tetőn egy ven­déglőt állítanak fel.---------^s££sp-------­HIROHITO, japán császár öccse a tokiói nőegyetemen tanári állást kapott, havi $6(40 fizetéssel. Ezért az összegért hét /rkint egy órai előadást tart. üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Bármily autójavításra van szüksége, elvégezzük! Smitty’s Texaco Service 19th & 8th Ave. Terre Haute, Ind. Tel: C Raw ford 9177 HARRISBURG és környéke magyar­ságának ajánljuk autójavító műhe­lyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automonil alkatrészek! — Legyen ön is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való uj motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb, Arirstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents