Sportkiadás, 1934/1

1934-06-12

Megemlékezett Sirsits -Sáláról, vitéz Tfejcs Károlyról$ Kőnek Pmilről és vitéz Mátyás Sándor társelnökökről^ akikjnindannyian a leventeügynek voltak kiváló,, harcosai és legfőbb irányitól. A tanácsnak még' ma is tényleges munkásai közül Le-mény Károlyról, az iskolai testnevelés apostoláról. Múzsa Gyuláról és gróf András sy @ézárói, a nemzetközi olympiai bizottság magyar tagjairól, dr. Szukováthy Imréről, a Testnevelési iskola igazgatójáról es a tan..ács volt főtitkáráról, dr. Andor Undréről, a tanács első titkáráról és végül Schmidt Józsefről, a tanács jelenlegi igazgatójáról emlékezett meg dicsérő'szavakkal-, aki a tanácsnak alapításától kezdve megszakitás nélkül igazgatója. A megemlékezések után Kelemen Kornél beszédét folytatva, a következőket mondottra A magyar sportot a magyar sportemberek lelkes fáradhatatlan és an it a mai világban különösen hangsúlyoznom kell., önzetlen munkája fejlesztette naggyá. íz az önzetlen munka nem mindig talált méltánylásra és Kellő elismerésre., szolgáljon azonban mindnyájunknak elégtételül a munüa gyümölcse,. Jelentsen jutalmat az a tudat, hogy a sport eszméjét ma már bevittük a világtól elzárt legkisebb magyar faluba is és hogy nemzetünk jó hirnevenek semmi más intézményünk nem tett olyan szolgálatot, mint a magyar sport. Beszéde másodikat részében Kelemen Kornél az olympiai előkészületekről szólott* Az 1936-os berlini olympiászra ugy készülnek a nemzetek, mintha ott dőlne el, melyik a legerősebb és leghatalmasabb nemzet a viÍá.gon

T A magyar sport társ ad alom is készülődik, de minden széo terv, minden egészséges gondolat megbukik az anvgg iakon.# Ma Magyarországon ugy a hivatalos^ körökben, mint a társadalomban, egyaránt lelkes a sportnahgulat. Sajnos azonban a pénzügyi politika nem^veszi tudomásul, hogy a testnevelés fejlődésének pályája felfelé ivei és ha vannak korhadt intézmények, ahol helyénvaló a leépités, a testnevelés terén-azonban fokozottabbá anyagi áldozatra van szükség, ha a nagy kulturaemzetekkel Magyarország lépést akar tartani, vagy legalább is a nyomukban akar járni. .Sajnálattal állapitotta meg Kelemen Kornél, hogy a tanácsnak minden jó igyekezete, tárgyalásai es felterjesztései ellenére a sportcsarnok és a stadion ügye semmivel sem ment előre. Mint mondotta, a világ minden részében épülnek a szebbnél-szebb stad ónok. Pár nappal ezelőtt volt Zágrábban az 55000 nézőt befogadó szokolstadi ónnak a bemutatója. Csak Magyarország és annak fővárosa, Budapest kénytelen pironkodni stadion-hiánya miatt., pedig a testnevelési törvény 8.. ázakasza még 1931-ben kimondotta, hogy Budapesten nemzeti stadiont kell létesiteni, .de az a törvény még ma sincs végrehajtva. Azért a huzavonáért, amely a stadion körül folyik, nem hárulhat az ódium a tanácsra, sem a magyar sporttársad alomra. Nem lehet elfogadni -azt az ellenvetést-, hogy a stadion céljaira nincs kellő fedezet, mert azt elő kell teremteni-. Kérte az 1936, évi berlini olympiússt illetőié g a kormány megértő támogatását. Felhivta a tanács figyelmét a jövő év augusztusában Budapestén rendezendő főiskolás világbajnoki versenyekre. Feg emlékezett az egyes szövetségekben duló egyenetlenségekről es ellentétekről. Mint mondotta,' ha valahol a nemzeti egység gondolatának érvényesülni kell, akkor ez a magyar sport társadalomra áll fokozottal.. Végül kérte,a magyar.sportélet minden vezetőjét és irányitóját, hogy a magyar testnevelés házában a jóakarat legyen mindenkor, az uralkodó gondolat, . . , /Folyt-.köv-./ Bu/fci