Sportkiadás, 1934/1

1934-06-12

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Prém Loránd teriesz'-ette a teljes ülés elé a tanácsnak múlt évi működéséről szóló főtitkári jelentését. A gondos és alapos, a tan.cs működésének minden réslze.tére kiteriedo jelentés bevezető részében a gazdasági viszonyok romlásáról emlékezett meg, amely a magyar testnevelés es a sport ügyének egyetlen moz anatáőan sem tudott' komoly visszaesést vagy aggasztó hay: atlást okozni. Nehéz, munka árán, de sikerült megőrizni a meglevőt, sőt még fejleszteni is. A tanács legfontosabb feladata a Magyar testnevelés és sport élete gazdasági alapjainak biztositása volt. Az alap költségvetése reálisnak bizonyult. Az előirányzott bevételek mind befolytak. A költségvetés betartásának nehézsége inkább a kiadási oldal n jelentkezett, mert az alappal szemben támasztott jog^s igények egyre növekeitek. Ilyen viszonyok 'között a tanács a nagyobb sportlétesítmények ügyét'csak ugy tárgyalhatta, hogy azok nem^terhelhetik a testnevelési alapot.3zek vonatkoztak első sorban a budapesti sportcsarnokra és a nemzeti stadionra. A tanács a magyar testnevelésnek és a sportnak ezt a két beváltatlan igéretét állandóan napirenden tartotta. Ugyanúgy, napi rendan tártotta a vidéki pályaépítések , labdarugó és atlétikai pályák, levente-gyakorlóterek, levente- és polgári lövöldék ügyét is, amelyek jogosan várják a kormányhatalom sesitssgát. Az iskolai testnevelés terén forduló-pontot jelentett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az a bölcs elhatározása, hogy a mindennapos iskolai testnevelést $ kö•.oktatásügyi tanács egy-, értelmű hozzájárulásival, sőt kivánságára a főváros több ^középiskola jában kisérletkéren bevezette. Igen hatásosak voltak a rádión közvetített próbaoktatások, A középiskolák sport iának fejlődésével kapcsolatban a tanács mindig a tömegnevelés fontosságát hangsúlyozta. A kivál 6 tehetségeknek tovább képzése a tanács véleménye szerint már nem is annyira a KISÖk keretébe, hanem inkább a társadalmi, illetve a főiskolai egyesületek feladatkörébe tartozik. A leányiskolák testnevelésének köréken sikerült a tanácsnak a legfelsőbb egyházi hatóságoknál néhány félreértést eloszlatni és az egyházi és világi intéző-köröknek a pedagógiai kérdésekben elkerülhetetlen ös.sz hangzat, os

i munkáját biztositani. A tanács a sportszövetségek belső eletébe egyetlen alkalommal sem nyúlt bele a mult év folyamán. Valamennyi sport kérdésben sikerült a teljes harmóniát megtalálni.- Az egyes • szövetségek életében felmerülő ellentétek esetén „ . " ugy az atlétikai, az evezős és a vivó-szövetségeknél oly formában foglalkozott a szövetség kebelén belül fennálló ellentétekkel, hogy az a szövetségek autonómiáját nem sártette. "egyelőre nem avatkozott bele hatalmi szóval a labdarugó szövetség válságos helyzetébe sem. noha ez utóbbira sok oldalról kapott ily érteímü javaslatot és felkérést. Felállította a tanács az ország snortkataszterét a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatásának segitségév el . Kiépítette a tanács a sportoktatók és mesterek képzésére és képesitésére vonatkozó rendszabályokat. A levente-ügynek súlyos gazdasági körülményekkel kellett megküzdenie különösen a kis városokban ás falvakban, de hősiesen és sikeresen állták a harcot. • A les angelesi olympián való részvétel anyagi elszámolását a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta. Sulyti rulyezett a tanács a külföldi sportérintkezés helyes irányítására. A külföldi nagy versenyeken való résztvétel lehetővé tette,; _ a tanács. Többek,között az innsbrucki nemzetközi siversenyen , az itthon _ renu ezett nagy nemzetközi viadalok között a vivó és evezős Európábajnokság, a finnmagyar tornaverseny és a mátrai nemzetközi siverseny voltak a tanscs által támogatott nagy sportesemények. /Folyt.köv,/ Bu/Vi