Sportkiadás, 1928

1928-12-22

Megjelent dr,- V.ezp _Ferenc:Az olimpiai játékok története cimü munkája. Áz amsterdami olimpiai játékok talán egyik legnagyobb, egyben 1 egkellem sebb meglepetése volt az irodalmi olimpiai versenyben arató -t-"" győzelmünk. Már napok óta folytak a versenyek, s színeinket egyik kudarc a másik után erte, már szomszédaink zászlaját ismételten meglengette a szél az amsterdami stadion árbocán, már gúnyolódtak "fájtunk ellenségeink, szánakoztak rajtunk kevésszámú barátaink, magunk már-már reményünkveszte": ten vettük tudomásul balsikerünket, amikor - augusztus 1-én meghozta a rádió, a táviró a hirt-, hogy végre mágis felharsant az idegen— ben nemzeti zsolozsmánk, a Himnusz, végre mégis felkúszott a világhírt jelentő főárbócra a mi lobogónk is, mert egy magyar tanár megnyerte müvével az irodalmi /epikai/ versenyt. Egyszeriben boldogság iárta'át belsőn két, üröm duzzasztotta szivünket, most már újra visszatért lelkünkbe a remény, a bizalom, s talán e váratlan kezdő siker hatása alatt 'örtént, hogy egy óra múlva Szepes Béla élete eleddig legnagyobb dobásával megszerezte áz„előkelő második helyet a ger lyvető versenyben. A többi már isrnr ,tes: Öt első és öt második helyünk világszerte feltűnést keltett, és elismerést szerzett a magyar karnak, a .magyar kardnak, a magyar agynak egyaránt. Dr. Mező szokatlanul erős tréninggel indult a világversenyen*^ három évig gyűjtötte az anyagot müvéhez, s csak a feldolgozás mintegy másfélévet vett igénybe. Délelőttjeit az iskolában töltette, délutánját a megélhetéséhez szükséges magánórákkal és csak este, amikor más már nyugovóra szokott térni, kezdhetett bele a munkába, amellyel senki sem bizta meg. amelyet nem az olimpiára ijt, mert hiszen, amikor belefogott, még sejtelme sem volt az ilyenirányú verseny létezéséről, Amsterdami sikere nem kábította el. Más szaladt volna a ta^ adhatatlanul szép eredményt aprópénzre változtatni, dr. Mező, ahogy győzelméről értesült, nyomban újra mu kába fogott, hogy müvét még tökeletesebbé tehesse. Ujabb négyhónapi megfeszített munka következett, s most mindennek eredményeképen előttünk van a ' • testes, 302 lap terjedelmű kötet, amely nagy értéke lesz sport irodalmunknak, de nyereségeiclassictf. philologiának is. /a> Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közokte ásügyi miniszterünk . / magyaros lelkesedéstől áthatott előszava vezeti be a VIII. fejezetből álló munkát. Az előr észben megismerje/Olimpia val

? az egyetemes sport szülőany^ával. Ködszerű adatokból Tdunk/ rajzolódik meg a versenyek keletkezese, majd a már történelmileg is értékelhető, jórészt irott források világosságában elvonul előttünk e legelső világverseny a maga színpompájában", ragyogásában. Megjelenik előttünk a szent liget templomaival, egyéb testedző és kultuszhélyeivel, szebbnél.szebb műkincseivel, szobraival együtt, s olvasta/fkor igazat kell adnunk a szerzőnek, hogy az Altisban, a szenx ligetben Görögország történetének egyik legszebb fejezete, az egyetemes testi kultúra egyik legfényesebb korszaka' volt ércbeöntve, fába, márványba faragva. A második rész bemutatja mindazokat a versenyszámokat, amelyek yalaha is az olimpia műsorán sz repeltek. Itt sok oly tévedést megcáfol, amelyek ellenőrzés nélkül egyik munkából átmentek a másikba. így mindjárt megtudjuk^ hogy az ókorban nem volt marathoni futás, megismerjük e nagyszerű futószám történelmi alapiát, s meg tudjuk, hogy a leghosszabb futótáv 24 stadion, vagyis 4614 méter volt. Ámulattal látjuk, hogy az ókori olimpián olyan futótehetségek is indultak,akik nyolcszor,sot a rhodosi Leonidas személyében olyan is akadt,aki négy egymásután .való oihimpián tizenkét számban is meg tudta szerezni a koszorút, /Folyt-köv./