Evangélikus líceum, gimnázium, Sopron, 1943
6 Életében mindig érvényesítette a tanításaiban hangoztatott nemes elveket. Amikor katonára volt szüksége a hazának, készségesen vitte életét a harcmezőkre. Önfeláldozóan küzdötte végig az 1914—18. évi háborút. Először az orosz, később az olasz harctéren küzdött tüzérhadnagyi, majd főhadnagyi minőségben, s teljesítményeivel kiérdemelte a felsőbbség elismerését. Ennek látható jelei: a III. o. Katonai Érdemkereszt a hadi ékítménnyel és kardokkal, az ezüst Signum Lau- dis pánttal és kardokkal, a bronz Signum Laudis kardokkal, a Káról y- csapatkereszt, a Háborús Emlékérem. Ez idő szerint emléklapos századosi rangot visel a honvédségnél. Élete példájával nevelt volt tanítványainak hálája és szeretete, kollégáinak s felsőbbségének nagyrabeqsülése kíséri megérdemelt nyugalmába. Mindnyájan kívánjuk, hogy még sok kedves éven át örülhessen vetései aratásának. II. Az iskola szervezete és múltja. I. Az intézet kormányzása és felügyelete. A soproni evangélikus líceumon (gimnáziumon) a felügyeletet mint fenntartó hatóság a dunántúli evangélikus egyházkerület gyakorolja, mégpedig elnöksége: D. Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő egyházker. felügyelő, továbbá az egyházkeriiletí iskolai nagy- és kisbizottság és az iskolai felügyelő útján. Iskolai felügyelő Németh Sámuel tanügyi főtanácsos, ny. líc. igazgató. II. Az intézet múltja.*) 1557-ben a Sopronban már teljesen megerősödött reformáció hatása alatt a polgárság, élén Hummel Kristóf polgármesterrel és a városi tanáccsal, az addigi kis városi iskola rozzant épületét lerombolva, annak helyén — hozzávéve a polgármester kertjét is — a ,,Pflaster“-on egy nagyobbszerű, négy osztályt és minden osztályban két-két évfolyamot magában foglaló iskolát emelt, melyben a növendékeket az alsó osztályban az elemi ismeretekre, a felsőbbekben a latin és görög nyelvre, filozófiára, sőt a leendő teológusokat a héber nyelvre is tanították a jobbára külföldről behívott tanítók. így jött létre az első evangélikus gimnázium Sopronban. Fenntartója a városi tanács, illetőleg maga a város volt. Jó hírnevére mutat, hogy messze vidékről, sőt Bécsből is akadtak tanítványai. Első rektora Nusser Boldizsár (1557—61), kiválóbb tanárai Hartmann Ferenc és Zeitvogel Gáspár voltak. Szépen megindult fejlődését azonban megakasztotta a Rudolf uralkodása alatt kezdődő ellenreformáció, mely itt, a nyugati határon éreztette legkorábban erejét. Draskovich győri püspök, kancellár vádjára, mivel a városi tanács nem fogadta el a Gergely-féle ) Payr Sándor: „Negyedszázados főiskola Sopronban" című műve nyomán.
