Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1940

7

1937. 32. 1. De utalunk Makkai Sándornak e vonatkozású megjegyzésére: „Valóban itt volna az ideje egy nemzetpedagógiai megszer- vezkedésnek." Az élet kérdezett. Budapest, 1935. I. köt. Források a kősziklában.)

Nemzetnevelésen értjük e vonatkozásban legtágabb értelemben azt a tevékenységet, amely arra irányul, hogy a nemzet ismert és ismeretlen értékeinek felkutatásával és felhasználásával a nemzet minden tagjának felfogását, gondolkodásmódját és akaratát oda irányítsa, hogy mindnyájan egy szívvel, egy lélekkel törekedjünk az erős, egységes, művelt és gazdag Magyarország megteremtésére; vagy Széchenyi szavai szerint: egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, fedél és szakismeret nélkül, és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze.

IV. Az alábbiakban azokat az utakat és módokat szeretnők megjelölni, melyek elgondolásunk szerint a falukutató munka keretében e célhoz elvezetnek.

A) A falukutató, vagy újabb s talán találóbb elnevezéssel, a táj- és népkutató munka (a legújabban használatos „magyarságkutató“ szót sem találjuk szerencsés elnevezésnek) első feladata a megismerés, ennek eszköze az adatgyűjtés. Ez az adatgyűjtés főbb vonásaiban a következőkre terjed ki:

1. A táj és nép múltja.

2. Jelenlegi helyzete és kapcsolata környezetéhez.

3. Természeti viszonyai.

4. Élete.

Az első három csak mintegy keretül szolgál, a lényeg, a tartalom az illető nép és táj élete.

Csak természetes, hogy minél több megnyilvánulását figyeljük meg a sokszáz rétegű életnek, annál eredményesebb munkát végzünk.

Hogy csak néhány főbb szempontot említsünk:

a) a lakosság nyelve, vallása, foglalkozása;

b) gazdasági viszonyai;

c) a település jellege és rajza;

d) népmozgalmi viszonyok, közegészség;

ej közigazgatás;

f) társadalomrajz (szociális, gazdasági, művelődési, helyzet); végül, de nem utolsó sorban

g) hagyományok (a szellemi és tárgyi néprajz területe). (V. ö. erre nézve Kiss István: A szülőföldismeret és falukutatás szerepe a népművelésben. Nevelésügyi Szemle, 1941. 3—4. sz.)

B) Minden kutató munka csak akkor vezethet eredményre, ha a kellő adatok birtokában pontosan meg tudjuk állapítani a diagnózist, melynek segítségével azután már könnyen megtaláljuk az orvoslás, a segítés módját.

Ezt a módszert kell követnünk a nemzetnevelő falukutatás munkájában is. Az összegyűjtött anyagnak el kell jutnia megfelelő szakemberek kezébe, akik kiválogatják az értékeket, rendszerezik a meglévő anyagot. De munkájuk eredményeként nem elegendő az, hogy