Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1940

4

Nyugalomba vonuló kartársától a múlt iskolaév végén tartott záróünnepélyen az igazgató vett búcsút a tanári kar, Szabó Gyula érettségizett tanuló pedig szeretett tanáruktól a tanulóifjúság nevében. Szívből kívánjuk, hogy Szabó József jó erőben és egészségben még bosszú időn át élvezhesse a munkával megszolgált pihenés örömét s hogy azok az erős szálak, amelyek őt iskolánkhoz fűzték, ezentúl se lazuljanak meg.

II.

A falukutatástól a nemzetnevelésig.

Mi a magyar? — Ezzel a kérdéssel nemcsak a Szekfü Gyula szerkesztésében megjelent, kiváló szellemi vezetőink tanulmányait tartalmazó, hatalmas munka foglalkozik, hanem a hivatottak és kontárok hosszú sorának könyvei, értekezései, cikkei keresnek rá feleletet.

Mi a magyar? — Mintha ez, a nemzeti hivatástudattól áthatott költőink és íróink lelkében évszázadok óta ott szunnyadó kérdés, amely először Berzsenyi ajkáról hangzott el határozott formában, most egyszerre találna visszhangot a „Magyarságunk lényege“, „Magyar nemzeteszme“, „Magyar önismeret“ stb., stb. címekben, vagy vezérgondolatokban.

Mi a magyar? — Ez a kérdés nemcsak a magyarság fogalmi meghatározását keresi, hanem elsősorban a magyarságnak úgynevezett sorskérdéseit vizsgálja.

A mai sorsproblémák között mind fontosság tekintetében, mind pedig áz időrendi felmerülés sorrendjében is egyike az elsőknek a falukutatás, a népiség, a parasztság, a néphagyomány problémája.

I. Mindjárt a fogalmi megjelölésnél nehézségekbe ütközik az, aki a magyarság problematikájának ezzel a részével foglalkozik. Még nehezebb e kérdéskomplexum lényegét és célját megállapítani.

Hogy ezt megközelíthessük, egy pillantást kell vetnünk az ú. n. falukutató mozgalom múltjára és irányaira.

Nem kívánunk visszamenni a klasszikus kor Herodotos-féle népi leírásaiig, sőt még a romantikus kornak talán Rousseautól kiinduló primitív-rajongó természetszemléletéig sem.

Magyar vonatkozásban azonban feltétlenül meg kell említenünk Tessedik Sámuel XVIII. századbeli szarvasi evangélikus lelkész működését, aki a költők által oly elragadó színekkel festett falusi élet egyszerűsége helyett együgyűséget, ostobaságot és bizalmatlanságot, cselekvő kereszténység helyett a vallás álcája alatt borzasztó zavart, hamis néphitet, babonaságot, előítéletet, ferde vallásos nézeteket talált, melyek a népiélekben sötétséget, a szívben aggodalmat és az életben nyomort terjesztenek. Tessedik tehát felismeri a falu szociális problémáit s csak nemrégen napvilágra került gondolatai mutatják, hogy a megoldásnak sok tekintetben ma is helytálló módjaira is rátalált. Nem rajta múlott, hogy ez a megoldás a mai napig sem tör