Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1940

10 A nemzetnevelő falukutatás fontosságából s e téren mutatkozó nagy elmaradottságunkból önként adódik, hogy a feldolgozó munka nem zárkózhatik el az elvont tudományok elefántcsonttornyába s nem temetkezhetik bele a filológiai módszerek végnélküli elemezge- tésébe. E megállapítás távolról sem jelenti azt, mintha e téren nél­külözhető volna a tudományos alaposság, de az anyag eredményes használhatósága megköveteli a minél gyorsabb feldolgozást. c) Csak így remélhető, hogy a nem is olyan régen megtalált, de az idő folyamán megromlott, elferdült hagyománykíncs régibb, vagy más tájról való s vele rokon társaival kiegészítve, megújítva elindul­hasson hódító útjára. De már nem félredobott, használhatatlan lim­lom, csaknem elfelejtett ócskaság, hanem célszerű, szép s éppen ezért megbecsült, féltve őrzött érték lesz. A megújhodott nemzeti hagyomány eme visszatérésének az útját kell a népművelés szervezetének egyengetnie és előmozdítania. A népművelésről szólva, szándékosan hagytuk el az iskolánkívüli jelzőt, mert a népművelési munka nem nélkülözheti az iskolák hat­hatós közreműködését sem. Csak természetes, hogy a népművelési tevékenység körét a mostanit messze túlmenően ki kell terjeszteni. * Jóllehet a nemzetnevelő falukutatás nagyon is vázlatosan bemu­tatott, elgondolásunk szerint felépített rendszere gyakorlati meg­figyelésekből és tapasztalatokból alakult ki s mielőbbi megvalósu­lását feltétlenül szükségesnek tartjuk, mégsem tulajdonítunk sem ennek, sem más hasonló rendszernek döntő fontosságot. Jól tudjuk, hogy amilyen nagy a hajlandóság nemzeti társadalmunkban a kisebb- nagyobb közösségi alakulatokban való részvételre (különösen, ha az nem kér áldozatot, csak tisztséget ajánl), éppen olyan nehéz a tár­sadalom egységes megszervezése. Márpedig mindazok, akik nemzeti hagyományunk sorsát csak felületesen is ismerik, tisztában vannak azzal, hogy minden egyes nap a magyar alkotó kéz s a magyar lélek egész sereg termékének pusztulását jelenti. Éppen ezért nem várhatunk arra, amíg a nemzet­nevelő falukutatás szervezete akár társadalmi kezdeményezésre, akár kormányzati intézkedés útján létrejön és cselekvőképes lesz. A magyar népzene példája megmutatta, hogy a siker és az ered­mény legfőbb feltétele nem a szervezet, hanem a munka. Ha vállaljuk azt a feladatot, melyet nemzeti hagyományunk ösz- szegyüjtésével, feldolgozásával s a megújított hagyománynak új át­adásával el kell végeznünk s amit összefoglalóan nemzetnevelő falu­kutató munkának neveztünk, ezzel előkészítjük és biztosítjuk az új magyar életet; mert nemzeti hagyományaink a magyar életből sar­jadtak ki, a feltárt és felújult hagyományok pedig feltárják és meg­újítják szülőanyjukat: a magyar életet. A hagyományok feltárása és felújítása a falukutatás feladata. A nemzetnevelés teremt új életet. Űj nemzetté nevelésünk alapja csak a hagyomány lehet. Dr. Benkö László.

Next

/
Thumbnails
Contents