Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937

I. Horthy Miklós húszéves országlása.

Ez év március 1-én volt húsz éve, hogy a magyar nemzet akkori törvényes képviselete, a nemzetgyűlés államfőt választott a királyi hatalom szünetelése következtében uralkodó nélkül maradt ország élére. Mint ezeréves történelme folyamán annyiszor, úgy most sem hagyta cserben a nemzetet egészséges politikai ösztöne s olyan férfit állított az ország élére, akit származása, egyénisége, dicsőséges katonai múltja, a veszedelmek közt tanúsított bátorsága, cselekvésre termett kezdeményező természete s népe iránt érzett rajongó szere- tete hivatottá tett a nemzet vezetésére. Ez a férfi a nemzeti hadsereg akkori fővezére, az osztrák-magyar hajóhad utolsó parancsnoka, az otrantói hős volt: Horthy Miklós.

Vigasztalan helyzetben, kétségbeejtő körülmények közt állt a nemzet élére az újonnan megválasztott kormányzó. Az ország területének legnagyobb része gyűlölködő ellenségeink kezében volt, itthon a társadalom pártokra szakadt, amelyek ádázabb gyűlölettel tekintettek egymásra, mint a határokon leselkedő ellenségre. Tetézte a politikai nyomorúságot a feneketlen gazdasági romlás s a vesztett háborúval járó szörnyű ínség, a pénz rohamos elértéktelenedése s ennek következtében a köznyomor félelmetes növekedése.

A fenyegető anarchiának ebben a végpusztulást jelentő helyzetében állt az ország élére Horthy Miklós, s államfői bölcsesége, erélye, kötelességérzése, párosulva népének izzó szeretetével, csodát művelt a csonka hazában. Megfékezte az elvadult politikai szenvedélyeket, békét, vagy legalább fegyverszünetet szerzett az egymással szembenálló pártok közt, azután eltakarítva a romokat hozzáfogott az ország újjáépítéséhez. Ez emberfeletti munka volt, de szívós kitartással, hatalmas akaraterővel s következetes céltudatossággal Horthy Miklós megvalósította a lehetetlennek látszó feladatot is. Lassanként megindult az országban a gazdasági vérkeringés, megszilárdult és állandósult a pénz értéke, új munkaterek nyíltak s a politikai hangoskodás lármáját elnyomta a termelő munka zaja.

A gazdasági haladással párhuzamosan szociális téren is előbbre jutottunk, s itt alapvető fontosságú törvények hirdetik kormányzónk nagy érdemeit. Ez annak is bizonyítéka, hogy Horthy Miklósnak különösen az alsó néposztáíyok sorsának javítása van a szívén, hogy főkép ezeknek a létét és megélhetését akarja biztosítani. De éppúgy szívén van s aggódó szere tétének tárgya a nemzet reménysége, jövendő életének munkálója és kialakítója, a magyar ifjúság. Ennek az erkölcsi, szellemi és testi nevelése érdekében a fontos iskolaügyi törvények hosszú sora keletkezett Horthy Miklós húszéves országlása idején.