Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937

4 Hervadhatatlanok kormányzónk érdemei nemzeti hadseregünk, a honvédség megteremtése, kiképzése és fölszerelése terén is. Nem hiába volt kora ifjúságától fogva katona, nagyon jól tudta, sőt ennél több: ösztönszerűen megérezte, hogy az ország hatalmának, függet­lenségének és tekintélyének nem a türelmes papírra vetett s minden­nap megmásítható szerződések, szóbeli vagy írásba foglalt Ígéretek, hanem az erős és fegyelmezett hadsereg a legmegnyugtatóbb bizto­sítéka. Ezért már országlása kezdetétől szívós következetességgel dolgozott a szűk keretek közt is az ország területéhez, politikai sú­lyához és természetes érdekeihez mért erős és fegyelmezett hadsereg megalkotásán. Hogy ez a jövőbelátása milyen szerencsés volt, azt a következmények bizonyították be. Mikor 18 évi megalázás és meg­próbáltatás után ellenségeinknek már nem volt erejük, hogy továbbra is a fegyvertelenség szégyenletes állapotában tartsák ezt a katonás, vitéz nemzetet s az ország most már nyíltan hozzáfoghatott felfegy­verkezéséhez, a meglévő kicsi, de kitűnő hadsereg pompás keretnek bizonyult az ország jelentőségéhez mért honvédség kifejlesztéséhez. Az ország külpolitikájának irányításában hasonlóképpen éles előrelátással és sikeresen működött Horthy Miklós. Országlásának kezdetén hazánk teljesen elszigetelve, szövetségesek és barátok nél­kül, magára hagyva állt gyűlölködő ellenségek, vagy legfeljebb kár­örvendő, sorsunk iránt közömbös népek gyűrűjében. Amint azonban enyhült a belső feszültség, amilyen mértékben haladt a megszilárdu­lás s helyreállt az országban a termelés egészséges rendje, olyan mértékben változott a külföld közömbössége érdeklődéssé s fordult a figyelem egyre erősödő országunk felé. Kétségtelen, hogy külpoli­tikai helyzetünknek ebben a ránk nézve annyira kedvező fordulatá­ban oroszlánrésze van kormányzónknak, nemcsak azért, mert éles ésszel tudta megválogatni tanácsadóit, munkatársait, vagyis azokat az államférfiakat, akikre rábízhatta az ország bel- és külpolitikájának intézését, hanem azért is, mert a külföld hazánk iránt megnyilatkozó bizalmának alappillére kormányzónk személye, az ő határozott és becsületes, tiszteletet parancsoló egyénisége, férfias magatartása, az igazi magyar urat jellemző előkelő modora. Kormányzónk céltudatos, szívós és lankadatlan hazafias munká­jának legértékesebb gyümölcse és legméltóbb jutalma az volt, hogy 1938. novemberében honvédseregei élén bevonulhatott a felszabadí­tott Felvidékre. Ami a trianoni békekötés óta minden magyar szív vágya s a revíziós politika célkitűzése volt: az elszakított területek­nek az anyaországgal való egyesítése, annak első állomására Horthy Miklós országlása idején, az ő bölcs és céltudatos vezetése alatt érkeztünk el. Micsoda leírhatatlan öröm és lelkesedés víharzott fe­léje, mikor daliás alakja megjelent fehér paripáján Komárom és Kassa piacán! Néhány hónappal később pedig a visszakerült Kárpát­alja népe üdvözölte lelkes örömmel felszabadítóját. Ma az egész nemzet egységesen és rendületlen bizalommal kö­veti kormányzóját a szebb és boldogabb jövőbe vezető úton, s az ő szavaival élve mi is „bízunk a Gondviselésben, hogy az ünnepeknek is megjön az idejük" s bízunk abban, hogy ezen az ünnepen is Horthy Miklós fennkölt alakja fog állni az egész magyar nemzet élén.

Next

/
Thumbnails
Contents