Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937

13

volt, amely ha úgy átitatja közművelődésünket, mint előbb a latin, mint ahogyan a Bach-korszak vezető emberei akarták, akkor már a nemzet lelkét lopta volna ki s nemzeti lelkületét alakította volna át egy más élő nemzet lelkületéhez. Ez a németesítő törekvés nyilvánult meg már II. József idejében s ez a törekvés az elnyomatás korában félelmetes erővel újult fel.

A szabadságharc után a kormányzás kettős feladatot tűzött maga elé: az abszolutizmus erejével leigázni, fékentartani a nemzetet, s a másik cél: a németesítés segítségével a nemzet lelkületét kicserélni. Szellemesen mondja Komis: ,,Faust a lombikban csak mű-ember- individuum, egy homunkulusz teremtésére mert vállalkozni: az osztrák abszolutizmus egy új germán műnépet akart elővarázsolni a Duna völgyének tégelyében."12) A németesítés lelke a cseh Thun volt, az elnyomatás korának kultuszminisztere, s természetesen a kornak névadója, a mindenható Bach. Az ötvenes évek elején a németesítést még leplezgetni próbálták s a nemzetiségek egyenjogúsága (Gleichberechtigung der Nationalitäten) jelszava alatt igyekeztek a magyarságot minden téren, így különösen nyelvi tekintetben is háttérbe szorítani. Ez az elv érvényesül az „Entwurf der Organisation“ nyelvi rendelkezéseiben is. Ezt az ,,Entwurf“-ot: a középiskolák szervezetét 1849- ben eredetileg csak Ausztria számára készítették, de 1850-től kiterjesztették Magyarországra is. Ennek a szervezetnek a tannyelvre vonatkozó rendelkezései a következők:12)

17. §. 1. Minden tartományi nyelv (Landessprache) tannyelve lehet a gimnáziumoknak.

2. A tannyelv megválasztása mindenütt annak a lakosságnak szükséglete szerint igazodjék, amely az illető iskolára vonatkozólag különös mértékben érdekelt. Arról is gondoskodni kell, hogy ahol a lakosság vegyesnyelvű, lehetőség szerint mindegyiknek igényét tekintetbe kell venni. E célból megengedhető, hogy egyes gimnáziumokban két tannyelv is legyen, amely vagy az iskola bizonyos része (Schul- abtheilung), vagy a különböző tantárgyak szerint oszlik meg.

3. A gimnáziumokban a tannyelvet azok határozzák meg, akiknek joguk van a fenntartási eszközökről rendelkezni, az intézettől ezeket esetleg meg is vonni.

Ha ezek a rendelkezések nem is egyeztethetők össze mindenben a magyar nemzeti eszmével, az első pillanatra mégis a népi jogok tiszteletének látszatával lépnek fel, s mint említettem, „a nemzetiségek egyenjogúsága" eszméjéből származnak. De csak látszat szerint! Igaza volt annak a névtelen cikkírónak, aki erre a korszakra visszapillantva így ír: „A gyászosan lefolyt 11 évet bosszantó, sőt vérig zak- íatóvá kiváltképpen az tette, hogy míg a zászlókra a legszentebb elveket írták, a gyakorlat és kivitel amaz elveknek folytonos kijátszása, valóságos kigúnyolása volt s az életben önkénynél egyéb nem uralkodott.“14) A törvények fogalmazása és életbeléptetése között igen

,s) Kornis: Középiskoláink elnémetesítése. Egy. Phil. Közlöny, 1933. 131. 1. ,3j Entwurf der Organisation für Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts. Wien, 1849. 19. 1.

”) Protestáns Egyház és Iskola. 1861. jan. 6. 1. 1.